rss
  • Kevés energia, sok értékes összetevõ, rost, vitamin és ásványi anyag: Ez a leves!

  • A napjainkban mind több embert érintõ kóros elhízás egyik fõ oka a mozgásszegény életmód mellett az, hogy a fejlett országokban túlságosan magas energiatartalmú élelmiszereket fogyasztanak.

    Táplálkozáskutatók szerint az ideális élelmiszerek 100 grammja nem tartalmazhat 107 kalóriánál többet. Ehhez képest az átlagos közép-európai ételben 155 kalória van, a gyorséttermekben kapható ételek kalóriatartalma pedig 100 grammonként 290 kalória. A megoldás kézenfekvõ: olyan élelmiszerekbõl kellene összeállítani a napi étrendet, amely a legmegfelelõbb tartalommal rendelkezik.

    Egyszóval kevés energiát, de sok értékes összetevõt, rostokat, vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaznak. Ilyenek a természetes élelmiszerek: a gyümölcsök, a zöldségek, a teljes kiõrlésû termékek, a sovány húsok, a hal, valamint a különféle hüvelyesek.

    Levesként szinte valamennyi zöldségfajta finoman, változatosan elkészíthetõ, ráadásul nagy mennyiségben fogyasztható, mivel a sûrûsége és az energiatartalma kicsi. Ugyanakkor minden fontos tápanyag, rostok, mikroelemek megtalálhatók benne és laktatóak. Praktikus szempont, hogy elõre megfõzhetjük, egyszerre több adagot is, hogy ha ránk tör az éhség, fogyaszthassunk egy-egy tányérral. Hogy vitaminhoz is jussunk, szórjuk meg a kész levest valamilyen nyers zöldséggel, felkockázott zöldpaprikával, metélõhagymával vagy bõségesen petrezselyemmel.


Főzés, sütés, táplálkozás kapcsán a receptmix magazin hasznos receptekkel, főzési praktikákkal segíti a finomabbnál finomabb és egészséges reggeli, ebéd, vacsora elkészítését. Főzni jó, enni még jobb, együtt tapasztaltabbá válni a legeslegjobb!
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Baktérium okozza a csokoládéfüggõséget?

    A csokiimádóknak másfajta baktériumok élnek a beleikben, mint az édesség iránt közömbös társaiknak - állapították meg svájci kutatók. Az ötnapos kísérlet alatt vér- és vizeletvizsgálatokat végeztek 11 csokoládét soha nem fogyasztó férfin, és adataikat másik 11 olyan férfi eredményeivel hasonlították össze, akik mindennap fogyasztanak a finomságból. Kiderült, hogy az utóbbi csoport szervezetében egy különleges bélbaktérium található, amely felelõssé tehetõ imádatukért. A bélbaktériumok és a csokoládé iránti vágy közöttii összefüggés még korántsem világos, ezért további kutatások szükségesek.

  • Gasztrodivat, vagy tényleg egészséges a müzli?

    A müzli gabonából, többnyire búzából, zabból áll. Az asztalunkra pelyhesítve kerül. Aszalt és friss gyümölcsök, mazsola, dió, mogyoró, mandula, édesítõszer, jó esetben méz van benne. Hogy ne legyen száraz, leöntik tejjel, kefirrel.

    Az orvosok ajánlják a müzli fogyasztását. Annál is inkább, mivel a mai ember túlfinomított élelmiszereket fogyaszt. Agyonsütve, fõzve, így kevés rostos anyag jut a szervezetbe. Mi, magyarok is inkább húsfogyasztók vagyunk.

  • Kínai konyha - Minden ami mozog, és minden ami nem!

    A valódi kínai konyha rendkívül változatos. Egy monda szerint a császár, ha egy évben kénytelen volt kétszer ugyanazt az ételt enni, levágatta szakácsának a kezét.

    A hatalmas birodalomban az évezredek során, a leleményes szakácsok és az egyszerû emberek is, a lehetõ legtöbb alapanyagot kutatták fel és mesterien ötvözték azokat. Kína mai gasztronómiai gazdagságához nagyban hozzájárult az idõszámításunk elõtt VI. században élt Lao-ce, aki a taoizmussal hosszú századokon keresztül meghatározta a kínai gondolkodást, hirdette a természethez való visszatérést.

  • A daganatos és szívbetegségek kivédése halfogyasztással

    A daganatos és szívbetegségek kivédése halfogyasztássalA magyar ember sokkal kevesebb halat fogyaszt mint kellene. Nemcsak azért mert egy igen ízletes ételről beszélünk, hanem azért is mert a halnak számos jótékony hatása van, többek között jó hatással van a szív és érrendszeri megbetegedésekre. A halak fehérjetartalma megegyezik a húsokéval (26-20 g/100 g). Vitaminok közül a halakban az A-, E-, D-, B12-vitaminok találhatók. Ásványianyag-tartalmuk is gazdag, például a kalcium (különösen a gerincével együtt megehető konzervhalak, például sprotni, makréla), magnézium, vas, szelén, jód és cink lelhető fel bennük.

  • Kína kedvence a tészta

    Az egyik legnépszerûbb kínai étel a tészta, amelyet általában csípõs húslevessel, friss zöldségekkel fogyasztanak.

    A fõzés elõtt mindig frissen gyúrják rizslisztbõl, búzalisztbõl, vízbõl és egy különleges kínai fûszerbõl, a lamiancsibõl. (A tészta állítólag kínai találmány, amelyet Marco Polo hozott el nekünk Európába.) A különféle metéltek, gõzölt cipócskák, töltött batyuk és tekercsek mindennaposak a kínaiak asztalán és a reggel kivételével a nap minden szakában találkozhatunk velük.

  • A reggelizõpelyhek több mint fele cukor?

    Az amerikai gyerekek számára forgalmazott némely reggelizõpehelynek több mint a fele cukor. Sok termék épp csak megüti a szintet a tápérték szempontjából - állítja a Cunsumer Reports (fogyasztói jelentés) nevû fogyasztóvédelmi magazin.

    11 népszerû pehely egy adagja ugyanannyi cukrot tartalmaz, mint egy mázas fánk, állapította meg egy fogyasztói csoport. Néhány márka csomagjaiba pedig több cukor és nátrium kerül az amerikai piacokon, mint amikor importálják õket más országokba.

  • A cappuccino fizikája

    "Hab mindenütt, a cappuccinótól a kozmoszig" címmel jelent meg nemrég egy amerikai fizikaprofesszor könyve, melyet bõ terjedelemben ismertettek és ajánlottak különbözõ fizikai és ismeretterjesztõ lapokban.

    A könyv a jelenségek fizikai hátterének szakszeru magyarázatán túl sok kultúrhistóriai érdekességet is tartalmaz.

    A hab nem más, mint buboréksokaság, a buborékok fala szilárd vagy folyadék, a belsejét pedig gáz tölti ki.

  • 3 dolog, amit nem tudtunk az alkoholról

    A társasági élet összetartó ereje vagy családokat szétrobbantó vegyszer? Halálos méreg vagy az egészséges táplálkozás része?

    Az alkohol és az alkoholizmus megítélése Magyarországon, de talán az egész világon érdekesen kettõs. Inni férfias, belevaló dolog, társaságban egyenesen muszáj. A részegek viccesek, jópofa helyzeteket idéznek elõ: senkit nem botránkoztatnak meg – legalábbis ha fiatal és fõleg férfi az illetõ. Ha idõsebb férfi, de különösen nõ jelenik meg ittasan az kínos, botrányos, esetleg egyenesen sajnálatra méltó.

  • Téves információk az egészséges táplálkozással kapcsolatban

    Ha az egészséges táplálkozás és a diétázás ugyanaz lenne, akkor sokan egész életükben fogyókúráznának. Csakhogy nem ugyanaz. Íme, a leggyakoribb tévhitek:

    1. tévhit: Ha valaki egészségesen eszik, biztosan fogyókúrázik.

    A legtöbb ember összekeveri a diétát a koplalással, illetve azt hiszi, hogy le kell mondania kedvenc ételeirõl. Akár ideális a testsúlyunk, akár fogyni próbálunk, az egészséges táplálkozás nem fogyókúra. Az egészséges életmód kulcsa azonban mindenképpen az egészséges étrend.

  • A legtöbb kenyér csak duzzasztott, élelmiszer hulladék

    A jó kenyér kiválasztásához tudni kell, hogyan készül, és hogyan lehet megkülönböztetni a mesterséges adalékanyagoktól duzzadó társaitól.

    „A jó kenyérnek azt tartjuk, melly domború, héjja se nem igen lágy, se nem felette kemény; sárga vagy barna, de nem felette égett; nincs elválva a belétõl; a béle szívós, és nem morzsálódik; ha a bélét benyomják, ismét felduzzad magától; inkább apró sûrû, mint igen lyukacsos; jó ízû, s még több napok múlva sem savanyú; a tejet felissza, mint a spongia; ha a fenekét megütik ököllel, az egész kenyér egyaránt megrendül.”

  • Ártalmas a túl sok alvás

    Széles körben ismertek annak a veszélyei, ha valaki túl keveset alszik, azonban egy kaliforniai vizsgálat szerint azoknak is számolniuk kell bizonyos következményekkel, akik túl sokat alszanak.

    Azok, akik napi 9-10 órát alszanak, nehezebben alszanak el, és nem képesek tartósan aludni, ezen kívül más alvászavaraik is lehetnek - állítják a San Diego-i University of California kutatói. Alvászavarnak minõsül az alvajárás, a hajnali felébredés és a visszaalvásra való képtelenség, valamint a napközben tapasztalt fáradtságérzés.

  • Téi depresszió ellen egyen megfelelõ ételeket

    A magnézium nyugtatóan hat az idegekre, izmokra, hatására javul a memória és a tanulási képesség.

    Hiányában idegesség, álmatlanság, fáradtság jelentkezhet, és nõ a szívbetegségek és a diabétesz kockázata. Pótlásáról a zöld levelû zöldségek, napraforgómag, sütõtök és teljes kiõrlésû gabonák fogyasztásával gondoskodhatunk. A pajzsmirigy alulmûködés tartós fáradtságot, lelassultságot okozhatnak. Kezelõorvossal egyeztetve, a jód pótlásával a tünetek enyhíthetõk. A jód természetes forrásai a tenger gyümölcsei, ehetõ algák, halak és a tojás.

  • A gyorséttermek rabságában!

    Az Egyesült Államokban csaknem 600 kamaszkorú és nem idõs felnõtt rendszeres megkérdezésével folyik az a vizsgálat, amelyben a kutatók elsõsorban arra kíváncsiak, hogy az ételek összetételének, kalóriatartalmának feltüntetése milyen módon és mértékben befolyásolja az étlapról történõ választást.

    A gyorsétteremláncok mind népszerûbbek világszerte, de sikerüknek csak egyik oka az, hogy igen gyorsan lehet bennük megebédelni vagy vacsorázni. Egy nagy vizsgálatban még tíz további szempontra adtak választ a megkérdezettek; az eredményt a Journal of the American Dietetic Association szakfolyóirat közölte.

  • Stangli álomdiéta módra

    A stanglinak számtalan változata létezik: köményes, diós, sajtos, mézes, és még sorolhatnám... lehet próbálkozni, új ízekkel kísérletezni!

    Nyugodtan elkészíthetõ elõre is, és egész héten eszegethetünk belõle. Nálunk még aznap el szokott fogyni, mivel isteni finom, és elég nehézkes abbahagyni.

    Jó étvágyat kívánok az egészséghez:
    Dr. Csábi Bettina

  • Miért megy tönkre a fagyasztott étel?

    Az ételek megromlásáért alapvetõen két tényezõ tehetõ felelõssé. Az egyik a mikoorganizmusok (elsõsorban baktériumok) jelenléte, melyek elszaporodva minõségromlást okozhatnak, és ételmérgezést is elõidézhetnek. A másik tényezõ az élelmiszerben jelenlévõ enzimek mûködése, melyek a fehérjéket és egyéb molekulákat lebontva teszik tönkre idõvel az ételt. Mind az enzimek, mind a mikroorganizmusok ténykedéséhez megfelelõ hõmérséklet-tartományra van szükség; túlságosan meleg és túlságosan hideg környezetben a romlási folyamatok lelassulnak.

  • A világ egyik legegészségesebb gyümölcse az eper

    A világ egyik legegészségesebb gyümölcse az eperAz eper finom és egészséges! Hogy miért? A természetes körülmények között, napon süttetett, földben termesztett földieper egy ízletes, rendkívül vitamin-gazdag gyümölcs. Az eper több száz évvel ezelőtt nem ínyencségként, hanem gyógynövényként kezdte a pályafutását, később dísznövénnyé avanzsált. Gyümölcsét csak a 14. századtól fogyasztják Kevesen tudják, hogy külsőleg is hatékonyan használható! A bőrbe dörzsölve bőrápoló hatású, eltávolítja az elhalt hámsejteket, napozás után hűsíti a bőrt, és véd az ultraibolya sugárzástól is, de kedvező hatással van a bőrzúzódásokra is.

  • Tudta-e, hogy...

    a paradicsomban és a görögdinnyében található likopin hatékonyan csökkenti a szív- és érrendszeri, illetve a daganatos betegségek kialakulását és azt, hogy hogy minden egyes zöldség és gyümölcs sok száz egészségvédõ anyagot tartalmaz, míg a táplálkozás-kiegészítõ tabletták alig néhányat vagy azt, hogy a természetes eredetû (zöldségekben és gyümölcsökben fellelhetõ) antioxidansok un. szinergista kapcsolatban állnak egymással: együttes egészségvédõ hatásuk sokkal nagyobb, mint az egyes anyagok külön-külön megnyilvánuló védõhatásának összege, azaz jelentõs mértékben fokozzák egymás hatását?

  • Öröklõdik a túlsúly?

    A család táplálkozási szokásai elõrevetítik a felnõttkori alkatunkat. A rossz minta nagyon ragadós!

    A világon minden ötödik gyermek túlsúlyos. A gyermekkori elhízás azért veszélyes, mert a felnõttkori súlyproblémák – és az ezzel járó betegségek – fokozott kockázatát rejti magában. A fiatalkori túlsúlyért elsõsorban a szülõk felelnek, noha a genetikai hajlam is meghatározó lehet. Mégsem szabad pusztán erre hivatkozva elhárítani a problémát: diétával, egészséges életmóddal lehet tenni ellene.

  • Az adalékanyagok miatt 6 hónap alatt sem romlik meg a hamburger?

    Sally Davis manhattani fotómûvész vásárolt egy adag sültkrumplit és egy hamburgert a legközelebbi gyorsétteremben és hat hónapon keresztül minden nap lefotózta. A mûvész arra számított, hogy hamarosan penészgombák és rohadás jelei mutatkoznak majd az ételen, de nem így történt.

    Az amerikai fotós áprilisban vásárolta meg a kísérletre szánt menüt, az elsõ meglepetés két nappal késõbb érte, amikor észrevette, hogy az ételnek egyáltalán nincs szaga, annyira sem, hogy a kutyája figyelmét felkeltse.

  • A McDonald's titka...

    Kik döntik el, hogy milyen ízû legyen a hamburgerben a húspogácsa, vagy a szósz? Mennyire legyen borsos a ketchup? Hogyan tudják biztosítani, hogy aztán a végsõ íz Európa 40 országában gyorséttermek ezreiben teljesen azonos legyen? A válasz egyszerû, léteznek "hivatásos" kóstolók. "Idõnk 80 százalékában azt vizsgáljuk, hogy a beszállítóktól kapott ételeknek milyen az íze, illata és az állaga, ez azt jelenti, hogy évente mintegy ötezer terméket ellenõrzünk, vagyis kóstolunk meg" - mondta Stefanie Anton, a McDonald's Európai Minõségbiztosítási Központ vezetõje.