Az európai-mediterrán fekete bodza nálunk is nagyon elterjedt növény. Kedveli a nitrogéndús területeket. Termését gyûjtik, nemesített fajtáit ültetvényekben termesztik. Évelõ, fás bokor, akár 4-6 m magasra is megnõhet. Tõhajtásokat képez, képes nagyon elterebélyesedni.
Virágai öttagúak, aprók, sárgásfehérek és bogernyõben állnak. Az álernyõ virágzatát és bogyótermését az igen hosszú egyéves termõvesszõkön képzõdõ oldalhajtások végén hozza.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Bogyóját õsidõk óta használják színezõanyagként, hashajtóként. Újabban a szintetikus festékek helyett nagymértékben használja az élelmiszeripar.
Érett, fekete (sötétlila) termése — gazdag színanyag-tartalma miatt — bordósvörös színanyagot szolgáltat. Gyümölcse nagy mennyiségben tartalmaz vitaminokat, makro-és mikroelemeket, cukrokat, savakat, cseranyagokat és pektint. Legnagyobb értéke hét antocianin - komponensbõl álló gazdag színanyagtartalma.
Nemcsak színezékként alkalmazható, más gyümölcskészítményekhez vagy élelmiszerekhez, hanem önmagában is kiváló dzsem, szörp, ivólé, likõr, bor, pálinka készíthetõ belõle.
Ha elég kíméletes eljárással készítünk belõle lekvárokat, szörpöket, gyümölcsleveket, értékes anyagait is megõrzi. Más gyümölcsökkel keverve, vitamin- és ásványianyagtartalma kiegészíthetõ, növelhetõ. Önmagában is sok vasat, B1, B6, B12 és C vitamint tartalmaz, flavonoidjai megkötik a szervezetben megtalálható szabadgyököket.
