2024.03.28. - Gedeon, Johanna

Minden ami ételsûrítés

Minden ami ételsûrítés
A gasztronómia világába újonnan csöppenteknek és a kísérletezõkedvûeknek néhány alapvetõ fogalom jelentésével, és az ehhez kapcsolódó fõzési eljárás trükkjeivel mindenképpen tisztában kell lenniük.

A fõzés egyik alapja a különbözõ ételek sûrítési módszereinek elsajátítása.

Ételeink sûrítésére többféle módszer is alkalmazhatunk: habarást, rántást, tojássárgájával való sûrítést, beforralást, liszt nélküli sûrítést vagy staubolást.
bohócdoktor szja 1% felajánlás

Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06

Rántás: a leggyakrabban alkalmazott sûrítési eljárás. Alapanyaga valamilyen zsiradék és liszt. A felhevített zsiradékban átfuttatjuk a szükséges mennyiségû lisztet, kissé megpirítjuk, majd a tûzrõl levéve - az étel jellegétõl függõen - felengedjük bõséges alaplével vagy vízzel, csomómentesre keverjük, végül ismét felforraljuk és az ételhez adjuk. A rántásnak a következõ változatait alkalmazzuk: száraz, diétás, világos, zsemleszínû, barna és magyaros.

Habarás: a rántás után a második legkedveltebb sûrítési módszer. Két változatát, az egyszerû- és a finom habarást alkalmazzuk. Ez alapvetõen csak sûrít. Lényege, hogy a tejfölt, aludttejet, kefirt, joghurtot vagy tejszínt a liszttel simára kavarjuk, majd tejjel vagy vízzel simára keverjük, végül felengedjük vele a levest. A rántással ellentétben jóval egészségesebb, ezért a diétázók elõszeretettel alkalmazzák.

Staubolás: más néven behintés vagy lisztszórás, nem más mint az étel liszttel való sûrítése. Többnyire a korai fõzelékfélék sûrítéséhez alkalmazzuk. Az ételt zsiradékban megpirítjuk, vagy a párolást követõen meghintjük liszttel, megkeverjük, majd néhány perces pirítást követõen felöntjük a szükséges alaplével, végül még néhány percig összeforraljuk.

Beforralás: lényege, hogy a felesleges vízmennyiség-, folyadék jelentõs részét elforraljuk vagyis elpárologtassuk. Alaplevek, mártások és párolt húsfélék sûrítése során alkalmazzuk.

Legírozás: vagyis tojássárgájával való sûrítés, a habaráshoz hasonló mûvelet azzal a különbséggel, hogy a liszt helyett tojássárgáját használunk. Leginkább mártások és (krém)levesek sûrítéséhez használjuk. A langyos tejet a tojások sárgájával simára kavarjuk, majd ráöntjük a langyosra hûlt ételre, elkavarjuk, végül együtt gyöngyözésig felmelegítjük. Az étel soha ne legyen forró és soha ne forraljuk fel, mivel a meleg hatására a tojás összeugrik. Maga a lengírozás az a folyamat, amikor a tejszínt a tojások sárgájával elkeverjük.

Liszt nélküli sûrítés: ritkábban alkalmazott módszer, leginkább zöldségféléknél használják. A már megpárolt, megfõtt zöldségbõl kiveszünk egy keveset, pépessé törjük, majd ezzel az alappal besûrítjük az ételt.

Manapság már készen kapható ételsûrítõt is vásárolhatunk, ezek praktikusak ugyan, de nem helyettesítik a fentiekben felsorolt sûrítési eljárások egyikét sem.
Főzés, sütés, táplálkozás kapcsán a receptmix magazin hasznos receptekkel, főzési praktikákkal segíti a finomabbnál finomabb és egészséges reggeli, ebéd, vacsora elkészítését. Főzni jó, enni még jobb, együtt tapasztaltabbá válni a legeslegjobb!