rss
  • A fûszerek titkai

  • A fûszer- és gyógynövények ismerete és használata szinte egyidõs az emberiséggel. Sok mediterrán növény magja és szaporításra alkalmas sarja a misszionárius szervezetek és a rómaiak révén jutottak el az Alpokon túlra és honosították meg az ottani kolostorok kertjeiben.

    Késõbb a keresztes hadjáratokból hazatérõ katonák sok közel-keleti növényt hoztak magukkal a Szentföldrõl, melyek tovább gazdagították a kolostorkertekben termesztett délszaki fajok számát.

    Nagy Károly mellett elsõsorban a szerzetesrendi elöljárók, köztük a középkor híres füvesasszonya, Bingeni Hildegard fõ-apátnõ gyógyítottak velük. Sokféle gyógyhatású és fûszernövényt gyûjtöttek össze és termesztettek a kolostorok kertjeiben. Az elmúlt századokban ezeket a növényeket a falusi udvarokban is ültették.

    Fûszerkertünk kialakítását bízzuk a fantáziánkra, akár a kertben alakítjuk ki, avagy balkonon, vagy ablakpárkányon cserépben nevelt fûszerekrõl van szó. Az edényben nevelésnek meg van az az elõnye, hogy a fagyérzékeny fûszereket (rozmaring, bazsalikom) egyszerûbb a házba behozni és ott teleltetni. Az évelõ fûszernövények (pl. kakukkfû, izsóp), a dísznövények közé ültetve is szépen mutatnak. Különösen jól mutat a zöldfûszerekbõl kialakított fûszerspirál, ha a növényeket emeletesen, egymás fölé, spirális alakban ültetjük.

    Így kis alapterületen sokféle fûszernövényt termeszthetünk. Fontos, hogy az északi oldalra árnyéktûrõ növényeket ültessünk, (turbolyát, borsmentát, petrezselymet, lestyánt), míg a déli napsütötte oldalra a fénykedvelõ fajokat (majoránnát, kakukkfüvet, rozmaringot, zsályát).

    A fûszernövényeket magról vethetjük, illetve palántaként is beszerezhetjük. Néhányukat igen könnyen szaporíthatjuk dugványozással, tõosztással, vagy magot gyûjtünk róla. A melegkedvelõ fûszernövényeket (pl. rozmaring, bazsalikom), melegebb helyiségben kell elõnevelni, míg más fajokat, amelyen nem viselik el az átültetést, végleges helyükre kell ültetni.

    A cserépben nevelt fûszer és gyógynövényeket egész évben lehet ültetni. Legmegfelelõbb idõszak mégis a tavasz és az õsz. A hidegre érzékeny növényeket csak május közepétõl, a fagyok elmúltával lehet szabadföldbe ültetni. Az ágyásokat jól elõ kell készíteni, a kötött talajokat homokkal és komposzttal kell lazábbá varázsolni. A legtöbb zöldfûszer számára elegendõ évente egyszer (tavasszal) a szerves trágyázás.

    Vigyázzunk arra, hogy ne vigyük túlzásba, mert a növények burjánzásnak indulnak és kevesebb értékes aroma, illetve illatanyagokat fejlesztenek. A napfénykedvelõ növény jól tûri a szárazságot, de a rendszeres öntözést mindenképpen meghálálják. Ez fõleg a cserépben neveltekre érvényes. Nyáron havonta trágyázzuk a cserepes növényeinket folyékony tápoldattal. A felnyurgult növényeket õsz végén szép formájúra vághatjuk. A visszametszést azonban tavasszal végezzük.

    A megfelelõ termõhely és az optimális környezeti feltételek biztosításával elõzhetjük meg legjobban a kártevõk pusztítását és a betegségek kialakulását. Gyakran a sok fûszernövény erõs illata is elegendõ ahhoz, hogy elriassza a káros rovarokat. Ha mégis megjelennek, akkor környezetkímélõ módszert alkalmazzunk. Vágjuk ki a megtámadott részt, állítsunk fel csapdákat, vagy növényi eredetû rovarirtóval permetezzük be. Ha így sem tudjuk kiirtani, akkor hasznos rovarokat kímélõ szereket alkalmazzunk.

    Levéltetvek ellen a rovarölõ szerek mellett erjesztett csalánkivonatot használjunk. Áztassunk 1 kg friss, vagy 200 gr szárított csalánlevelet 10 liter vízben, és hagyjuk érlelõdni 10-12 napig. Naponta kavarjuk jól meg. A megerjedt csalánlevelet locsoláshoz 1:10 arányban hígítsuk vízzel, permetezéshez 1:20 arányban. Hideg vizes kivonatot is készíthetünk a csalánból. Ugyanúgy kell elkészíteni, de csak 1-2 napig hagyjuk állni és hígítás nélkül alkalmazzuk.

    Zsurlófõzetet lisztharmat, levélfoltosság, rozsda ellen használjuk. Áztassunk 300 gr friss, vagy 30 gr szárított mezei zsurlót egy napig 10 liter vízben, majd fõzzük fel. Kihûlés után szûrjük le, és 1:5 arányban vízzel hígítva használjuk. Lehetõleg délelõtt permetezzük, illetve locsoljuk vele a fertõzött növényeket. Gilisztaûzõ varádiccsal együtt is készíthetjük.

    A varádics fõzetet levéltetvek és takácsatkák ellen alkalmazzuk. Forrázunk le 10 liter vízzel 300 gr friss, vagy 30 gr szárított gilisztaûzõ varádicsot, hagyjuk állni 20 percig, majd szûrjük le. Kihûlés után 1:3 arányban hígítsuk fel vízzel.

    A fûszer és gyógynövények nem csak a dongók, méhek, lepkék nektárforrásai, hanem számos más hasznos rovart magukhoz csalogatnak, melyek igen hatékonyan pusztítják a kártevõket.

    A fûszernövények nemcsak az élõhelyükkel szemben támasztanak különbözõ igényeket, hanem a melléjük ültetett növényekkel szemben is. Illatanyagaik és gyökerük által kiválasztott kémiai anyagok révén negatívan, vagy pozitívan hatnak egymásra, ezek segítségével riasztják el a kártevõket. Néhány példa arra, hogy milyen növényeket ültessünk egymás mellé.

    A borsikafû, más néven csombor, távol tartja a babféléktõl a fekete levéltetveket, a levendula védelmet biztosít a rózsalevéltetûvel szemben.

    A kömény, a sarkantyúka és a torma zamatosabbá teszi a burgonya ízét.

    A kapor, az édeskömény, a kömény és a koriander sárgarépa, hagyma, uborka mellett különösen szépen fejlõdik.

    A hagymafélék nem szeretnek babfélék mellet lenni, a petrezselyem pedig saláta nem fejlõdik szépen.

    A borsos menta, a kakukkfû és az orvosi zsálya elriasztja a káposztalepkét.

    Miért olyan értékesek a fûszernövények?

    A fûszernövények aromájáért, a gyógynövények gyógyhatásáért több hatóanyag együttesen felelõs. Ezek a növény más-más részeiben (virág, gyökér, hagyma, termés, mag, levél) fordulhatnak elõ.

    A gyógynövények vízoldékony cseranyagokat tartalmaznak, amelyek fertõtlenítõ és jótékony hatást gyakorolnak a nyálkahártyákra, valamint gyomorerõsítõ keserûanyagokat, gyulladás-gátló, ezenkívül még számos vitamint, illóolajat és ásványi anyagot is tartalmaz. A növényekbõl speciális eljárással állítják elõ a drogot. Annak ellenére, hogy a gyógynövények gyenge hatású szerek, az adagolással legyünk óvatosak.

    A hatóanyag és az aroma megõrzése érdekében, ha szárítani akarjuk, akkor virágokat, leveleket, lágy szárú növényi részeket kora délelõtt gyûjtsük. Napsütéses idõszak után a leggazdagabb a növények hatóanyag-tartalma. A leveleket virágzás elõtt szedjük, mert akkor még gyengék. Gyûjtésnél ügyeljünk arra, hogy ne nagyon csupaszítsuk meg a növényt és ne sérüljön meg. Az érett terméseket is kora reggeli idõben szedjük le és még azelõtt, mielõtt a magvakat hullajtani kezdené. A gyökereket kora tavasszal, vagy õsszel ássuk ki.

    Frissen felhasználva a leghatásosabbak a gyógy- és a fûszernövények, az aromájuk is akkor a legjobb. Jól lehet a növényeket tartósítani, anélkül, hogy sokat veszítenének aromájukból.

    A szárításra érett növényeket vágjuk le, kössük össze csomókba, és fejjel lefelé lógatva árnyékos, szellõs, száraz helyen akasszuk fel, vagy rácsokra lazán kiterítve szárítsuk.

    A gyökereket alaposan tisztítsuk le, mossuk meg, töröljük szárazra, mielõtt felakasztanánk száradni. A nagy gyökereket fel is darabolhatjuk, így könnyebben szárad. Nedves idõben, amikor a növények könnyen megpenészednek, házilag sütõben is száríthatjuk. Arra figyeljünk oda, hogy 30-40 fok fölött az illóolajok elpárolognak. Szárítás után még egyszer szitáljuk át, hogy megtisztítsuk a felesleges törmeléktõl. Akkor eléggé szárazak, ha könnyen szétmorzsolódnak. Légmentesen lezárható üvegben tároljuk.

    Néhány zöldfûszer pl. (bazsalikom, metélõhagyma, petrezselyem, kakukkfû) lefagyasztva is megõrzi aromáját.

    A fûszereket tartósíthatjuk olajban, vagy ecetben, pl.(bazsalikom, menta, tárkony, kapor) tegyük üvegbe, töltsünk rá borecetet és hagyjuk érlelõdni pár hétig.

    Fûszerolaj készítésénél egy maréknyi zöldfûszert tegyünk, 1 liter olajhoz 4-5 hétig érleljük. Erre a célra zsályát, majoránnát, rozmaringot, kakukkfüvet, fehér ürömöt használhatunk. A növényeket teljesen fedje be az olaj, különben megpenészedhet a teteje. Az üvegeket légmentesen zárjuk le és napos helyre tegyük ki és naponta rázogassuk meg. A legvégén le kell szûrni, sötét helyen sokáig eltartható.


Főzés, sütés, táplálkozás kapcsán a receptmix magazin hasznos receptekkel, főzési praktikákkal segíti a finomabbnál finomabb és egészséges reggeli, ebéd, vacsora elkészítését. Főzni jó, enni még jobb, együtt tapasztaltabbá válni a legeslegjobb!
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Le a pocakkal!

    Ön hogy viszonyul a hasához? Naponta hadat üzen neki, vagy elégedett vele, még akkor is, ha korántsem tökéletes? Önben is számtalan kérdés merül fel e kényes testrésszel kapcsolatban? A wellnes alapján összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat.

    Mitõl puffad fel a has?

    Legtöbbször az egészségesnek számító gyümölcsök, zöldségek és gabonafélék ballasztanyagai felelõsek a puffadásért. Különösen a hüvelyesek - a bab, borsó - illetve a káposzta, a szilva és a hagyma a ludas.

  • Konyakos meggy, vajkrém, macskanyelv, Dobos-torta - patinás cukrászdák édes találmányai

    A 19. század végén, a kiegyezés után fellendült a gazdasági élet és azon belül a szolgáltatóipar és a vendéglátás is.

    Francia cukrászok és szakácsok érkeztek Magyarországra és a magyarok is útra keltek, hogy világot lássanak majd itthon fellendítsék a cukrászipart. "Találmányaik" segítették elõ a patinás kávéházak és cukrászdák akkori sikerét, és alapozták meg a ma is élõ legendákat.

  • Forralt bor másképp: zselének, muffinba

    Budapest - A forralt bor fûszeres, pikáns zamata megihletett több amatõr és profi szakácsot is. Az egyik legfinomabb téli italból izgalmas édességeket is lehet készíteni.

    A recept egyszerû: az elkészített forralt borba - amelybõl nem hiányozhat a narancslé, a méz, a citromhéj és a szokásos fûszerek - az 5 percig áztatott zselatinlapokat bele kell tenni, majd boros üvegpoharakba vagy mini mûanyag poharakba önteni és lehûteni.

  • Drága egészség - A zöldségek ára gyorsabban emelkedik

    Az Egyesült Államokban a gyümölcsök és zöldségek ára gyorsabban emelkedik, mint az infláció, miközben az egészségtelen ételek ténylegesen kevesebbe kerülnek - igazolta egy most közölt vizsgálat. Seattle-ben a Washingtoni Egyetem kutatói megvizsgálták, hogy az élelmiszerboltokban 2004 és 2006 között miképpen alakult 372 féle étel és ital ára. Pablo Monsivais és Adam Drewnowski tanulmányukat a Journal of the American Dietetic Association címû folyóiratban jelentették meg. Az Egyesült Államok fegyveres erõinek egészségügyi parancsnoka, Richard Carmona 2006-ban...

  • Meglepõ, de igaz: nem az amerikaiak eszik a legtöbb hamburgert

    A britek eszik a legtöbb gyorséttermi ételt, õket alig lemaradva követik az amerikaiak - derült ki abból a nemzetközi felmérésbõl, amely az elhízást és az evési szokásokat vizsgálta. Világszerte 13 ország 9000 lakosát kérdezték meg étkezési szokásairól, illetve arról, milyen gyakran ellenõrzi a súlyát. A leghiúbbnak a franciák bizonyultak: õk naponta állnak mérlegre. A legritkábban viszont a szingapúriak mérik a testsúlyukat. Az emberek világszerte egyre kövérebbek - ez alól csak az Ázsia bizonyos részein élõk jelentenek kivételt.

  • A gyógyító méz

    Élet, erõ, egészség...

    Gyógyhatása csak a jól kezelt méznek van, amely természetes eredetû, nem melegített, nem manipulált. Baktériumölõ hatását enzimei, magas káliumtartalma és aromaanyagai biztosítják. Az apiterápia legismertebb terméke a méz. A méztermelés a méhészkedés legáltalánosabb ága. Nem kell hozzá más, mint korszerû kaptár, egészséges méhcsalád, jó méhlegelõ és némi szakismeret. Sok ezer szorgalmas méhecske tevékenységének eredménye a kellemes aromájú, csillogó, finom ízû méz.

  • Egyik legértékesebb zöldségfélénk: a fejeskáposzta

    Egyik legértékesebb zöldségfélénk: a fejeskáposztaA káposzta nagyon gazdag vitaminokban, különösen C-vitaminban (100 g káposztában 40 mg C-vitamin van), de K- és B1-, valamint E-vitaminban is. A zöld levelekben sok béta-karotin van, amely antioxidáns, a légúti daganatos megbetegedések ellen védő hatása van és segíti a látást is. Gazdag élelmi rostokban, az ásványi anyagok közül pedig a kalcium mennyisége kiemelkedő és a vasé is jelentős. A káposztában lévő, csípős ízű mustárolaj antibakteriális hatású, tulajdonképpen természetes antibiotikumnak tekinthető.

  • Demokratikus francia kaviár

    Véget érhet az orosz és iráni kaviár hosszú ideje tartó egyeduralma: a tokhaltenyésztésre berendezkedõ Franciaország olcsóbb és kevésbé sós ikrával készül meghódítani a piacot.

    Az 1872 óta mûködõ Prunier kaviárvállalat legismertebb éttermét a párizsi Champs Elysées fényei ragyogják be és kínálatának legfontosabb alapanyagát a "szürke aranyként" emlegetett, házi készítésû kaviárja képezi. Az értékes összetevõt a Párizstól 550 kilométerre délnyugatra fekvõ Dordogne-folyó festõi szépségû torkolatánál nevelkedett tokhalak szolgáltatják.

  • Õsrégi konyhai fûszernövényünk a hagyma

    Õsrégi konyhai fûszerünk a vörös hagyma, amely nemcsak ételeinket ízesíti, de az egészségünket is helyrehozza - néhány, nagyanyáink által is õrzött módszerrel.

    A magyar tájnyelv hajmának, zsidószalonnának és mózespecsenyének is nevezi a vörös hagymát. Már az egyiptomiak is ismerték jótékony hatását, Ízisz szent növényének tartották. A növekedés és a termékenység szimbóluma volt. Wales jelképeként használja, mivel a középkorban csatát nyertek a kelta wales-iek a hagyma segítségével.

  • Ennyi mindenre jó az olívaolaj

    Ennyi mindenre jó az olívaolajOlyan országokban, mint Görögország, Olaszország vagy Spanyolország, évezredekkel ezelőtt felfedezték már az olívaolaj jótékony hatásait. Segít a vér magas koleszterinszintjének csökkentésén, szív- és érrendszeri betegségeken, jó székrekedésre, gyomorpanaszokra, száraz bőrre és terhességi csíkokra. Már több mint 3000 éve termesztik a mediterrán országokban, és az olajbogyóból vonják ki az olívaolajat. A mediterrán országokban az olívaolaj fogyasztásának köszönhetően az emberek kisebb hányada szenved szív- és érrendszeri megbetegedésekben.

  • Hideg napokon együnk csicsókát és fekete retket

    Csicsóka: a szegények krumplija

    Ezt az amerikai kontinensrõl származó takarmánynövényt õsszel szokták betakarítani, de gyakorlatilag egész évben fogyasztható. Sok értékes tápanyagot tartalmaz, könnyen emészthetõ, ráadásul rosttartalma többszöröse a burgonyáénak, így kiválóan alkalmazható számos diétában ill. fogyókúra esetén is. Alacsony glikémiás indexének köszönhetõen cukorbetegeknél kivédi a vércukor ingadozást, valamint hosszabb ideig biztosít jóllakottság érzetet.

  • Méregtelenítés zöldségekkel és gyümölcsökkel

    Méregtelenítés zöldségekkel és gyümölcsökkelA gyümölcs- és zöldségnap kevés előkészületet igényel, bárki bármikor nekifoghat. Mivel sokkal kevésbé terheli meg a szervezetet, mint az elhúzódó böjt - a megvonási tünetek gyakorlatilag észrevétlenek maradnak, vagy teljesen elmaradnak. Nyugodtan lehet mellette dolgozni, csak legyen nálunk mindig az étel. A szervezet megkapja a létfenntartásához szükséges anyagokat, mi jóllakhatunk, az emésztőrendszer működése ezzel szemben lelassulhat, mivel elegendő hogy teljes kapacitása törtrészét vesse latba. Ezáltal megpihenhet és regenerálódhat.

  • Gyümölcsök, melyekkel évekkel tovább élhet!

    Sok kávé, dohányzás, fékész, egészségtelen ételek? Ezek mind-mind komoly károkat okoznak a szervezetünkben, amelyek hosszú távú hatásai ellen csak úgy harcolhatunk, ha változtatunk az életmódunkon! De hogyan is tehetjük meg ezt? Az egyik fontos lépés a sport, hiszen mozgás nélkül sokkal korábban ér el minket mindenféle betegség! A következõ teendõ: a káros, rákokozó anyagok elhagyása, lásd cigaretta, túl sok koffein stb. És végül: együnk minél több egészséges élelmiszert, gabonát, gyümölcsöt, zöldséget!

  • Kalciumforrás vagy allergén?

    A tejivást ellenzõk és pártolók tábora továbbra sem jut egyetértésre. Lássuk, melyek a legfontosabb kérdések. Szükségünk van egyáltalán tejre? A tej elsõrangú kalciumforrás. Fél liter fedezi egy felnõtt napi kalciumszükségletének felét. Aki lemond a tejrõl és a tejtermékekrõl, annak sok brokkolit, káposztát, fügét, mandulát és szezámmagot kell fogyasztania. Ám azzal számolni kell, hogy a növényi táplálékokban található kalcium nem olyan tökéletesen szívódik fel, mint a tejben lévõ. Valóban gyakran vált ki allergiás reakciót a tej?

  • Az adalékanyagok miatt 6 hónap alatt sem romlik meg a hamburger?

    Sally Davis manhattani fotómûvész vásárolt egy adag sültkrumplit és egy hamburgert a legközelebbi gyorsétteremben és hat hónapon keresztül minden nap lefotózta. A mûvész arra számított, hogy hamarosan penészgombák és rohadás jelei mutatkoznak majd az ételen, de nem így történt.

    Az amerikai fotós áprilisban vásárolta meg a kísérletre szánt menüt, az elsõ meglepetés két nappal késõbb érte, amikor észrevette, hogy az ételnek egyáltalán nincs szaga, annyira sem, hogy a kutyája figyelmét felkeltse.

  • Mitõl édes a karácsony? - Czukkedlit vagy tejbevonót is rejthet a máz

    A legenda szerint az elsõ karácsonyfát Luther Márton állította 1536-ban - Wittenbergben - gyermekeinek. Jelenlegi ismereteink szerint Jézus születésnapját karácsonyfával elõször 1605-ben, Strassburg környékén ünnepelték meg. Írásos feljegyzések tanúskodnak arról, hogy ekkor már almával, aranyfüsttel, papírrózsával és cukorral díszítették a karácsonyfát. A szaloncukor csak a 19. században jött divatba. Magyarországon Brunszvik Teréz, az elsõ magyarországi óvoda megalapítója és báró Podmaniczky Frigyes evangélikus édesanyja állított elõször fenyõfát karácsonykor, az 1820-as években.

  • Tojásfestés, -díszítés

    A fogyasztásra szánt húsvéti tojásokat ételszínezékkel vagy tojásfestékkel fessük, melyek általában a fehér héjú tojásokon mutatnak jól. A festéket (hacsak nem ír mást a használati utasítás) tegyük a tojásfõzõ vízbe, és tegyünk hozzá két evõkanál ecetet, ezzel élénkebbé, teltebbé tehetjük a színeket.

    A készen kapható tojásfestékeken kívül természetes anyagokat is használhatunk a húsvéti tojásfestéshez. A vöröshagymahéjjal együtt fõzött tojások színe mélysárga lesz, a vöröskáposzta levélbe csomagolté pedig halványlila.

  • Nem a sörtõl nõ a sörhas

    A sör, azaz a folyékony kenyér a közhiedelemmel ellentétben nemhogy nem hizlal, hanem egyenesen fogyaszt – vélik lengyel kutatók.

    Ám mielõtt a sörkedvelõk túlzottan fellelkesülnének, nem árt tudni, hogy súlycsökkentõ hatását eleddig még csupán a patkányokon sikerült megfigyelni - olvasható a JNews címû orosz nyelvû hírportálon. A Varsói Nemzeti Közegészségügyi Intézet által végzett kísérletek során a kutatók eredetileg a sörnek a magas vérnyomásban szenvedõ betegekre gyakorolt hatását kívánták vizsgálni.

  • Ételek, amelyek még fogyasztanak is

    Ételek, amelyek még fogyasztanak isA titok abban az egyszerű tényben rejlik, hogy néhány rostban gazdag zöldség és gyümölcs igen alacsony kalóriatartalommal rendelkezik, megemésztésük pedig több energiát követel, mint amennyit általuk nyerünk. Tehát ezekből, az ételekből nyugodtan fogyaszthatsz nagyobb mennyiségben, hiszen salaktalanítanak, nem hizlalnak, és kiváló zsírégető hírében állnak.Ezek a finomságok főként ilyenkor nyáron kerülnek reflektorfénybe, számtalan pozitív tulajdonságuk mellett, méregtelenítik a szervezetet, és sokáig fenntartják a jóllakottságot érzetét.

  • Piknik: Az ételallergiásokat is várja a természet

    Egy kis elõvigyázatosság, sürgõsségi gyógyszer és mobiltelefon kell ahhoz, hogy nyugodtan élvezzük a nyári sütögetéseket. Eljött a nyári fõzõcskék, sütögetések ideje.

    Sokak számára viszont egy ártalmatlannak tûnõ piknik is különbözõ ételallergiás tüneteket idézhet elõ, a csalánkiütéstõl, a gyomorpanaszokon át, egészen az életveszélyes befulladásig. "Az ételallergia egy komoly dolog, de ha felkészültek vagyunk, nyugodtan vehetünk részt a kerti mulatságokon.