2024.04.25. - Márk

A sült krumpli egységbe kovácsolja Belgiumot

A sült krumpli egységbe kovácsolja Belgiumot
A politikai pártoktól a galambtenyésztõk klubjáig mindent megoszt a nyelvi hovatartozás a zömében kétnyelvû Belgiumban. Egyetlen dolog miatt azonban flamandok és vallonok egységesen "belgákká" válnak: a sült krumpli kérdésében teljes az összetartás.

Az olajban sült burgonya majonézzel vagy tucatnyi más, választható szósszal mindenhol kapható az országban. Egy kutatás szerint a mintegy 6,5 milliónyi flamand és négymillió vallon legalább hetente egyszer felkeresi az ötezer belga krumplisütõ egyikét.
bohócdoktor szja 1% felajánlás

Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06

Ezek közül sok nem több egy egyszerû, átalakított lakókocsinál lógó ponyvával, rikító fényekkel, hangzatos nevekkel és a mindent elborító olaj- és szószillattal.

A hollandajkúak frietkotten néven illetik õket, Vallóniában baraques a frites a nevük. Mindkettõ sütödét jelent.

"A +frietkotten+ tulajdonképpen Belgium legtalálóbb jelképe" - véli Paul Ilegems, a belgák sült krumpli iránt érzett gyengéd érzelmeirõl szóló, nem teljesen viccesnek szánt négy könyv szerzõje.

Alcím: Rósejbnimúzeum

A nemzeti szimbólum felmagasztalása tulajdonképpen 2007-ben kezdõdött, amikor Bruges (Brugge) középkorban épült óvárosában megnyílt az elsõ sütödemúzeum. Benne a látogató megismerheti a burgonya történetét, sült krumpli témájú festményekben, grafikákban és más, a témába vágó ereklyékben gyönyörködhet. A kiállításnak része volt még egy disznózsírból készült szobor is egy stanicli sült krumpliról, de átható bûze miatt ezt késõbb kénytelenek voltak eltávolítani. 2009-ig mindenesetre már ötvenezren tértek be a "közgyûjteménybe".

"Ez a belga kultúra egy szelete - hangsúlyozza Peter Wellens, az Antwerpeni Egyetem hallgatója, miközben krumplit eszegetett az elõcsarnokban -, olyan, mint mondjuk az amerikaiaknak a Szabadság-szobor".

A szomszédos Franciaország lakói utánozzák a belgákat, habár a burgonyát gyakran fehérborban párolt kagylóval "körítik". Két kelet-belgiumi múzeumlátogató, Ann van Schaeren és Dirk Dresselaers szerint a sült krumpli akkor is a belga nemzeti kultúra része. Bevallják, hogy valahányszor hazatérnek utazásaik után, elsõ útjuk mindig egy sütödébe vezet.

Alcím: Bájos rendetlenség

"A hollandok és a németek híresen tüchtigek, rendszeretõk. A belgák azonban kissé nagyvonalúbbak" - mondja a könyvszerzõ Ilegems.

Ez meg is látszik a városképen: a templomok, a városháza, a sportcsarnokok, a pályaudvarok együttesét bájosan színezik a különféle hevenyészett, lépten-nyomon épült bodegák. A sült krumpli kultúrája pedig nem ismer társadalmi határokat: a kioszkokat biciklin, gyalog és BMW-bõl kilépve is felkeresik a helyiek.

Az itt készült krumpli nem hasonlít az amerikai stílusú gyorséttermek kínálatához. A burgonyát egyenletesen ujjnyi vastagságúra aprítják, papírtölcsérbe tekerik, és a vásárló 20-30 különbözõ öntetbõl választhat az andalúztól (paradicsomos és paprikás) a dinamiton (nagyon erõs) át a krokodilig (különleges indiai tamarindusz ízesítéssel).

Brüsszel kultikus helye a Maison Antoine, ahová az európai uniós munkatársak is járnak, és amely már több évtizede áll a központi Jourdan téren. Specialitása a mitraillette, amely francia kenyérbe töltött sült krumpli, majonézzel és néha kolbásszal gazdagítva. Amikor összenyomják a kenyér két felét, a késztermék úgy néz ki, mint egy töltényheveder.

Alcím: Egyszer élünk, de közben legalább sült krumplit eszünk!

Egy adag sima burgonya tápértéke sóval és majonézzel egy felnõtt számára ajánlott napi kalóriabevitel harmada. Guy De Backer, a Genti Egyetemi Kórház szívgyógyásza szerint a sült krumpli mindennapos fogyasztása nem veszélytelen, de õ is elismeri, hogy valójában tehetetlen, látván a belgák és az õ krumplijuk között fennálló gyengéd és bensõséges szálakat.

Még az 1970-es években részt vett abban az egészségügyi programban, amelynek célja az üzemi étkezdék kínálatának egészségesebbé tétele volt. "A sült burgonya kiiktatásának felvetésével hatalmas ellenállásba ütköztünk - és fõként a szakszervezetek részérõl" - foglalja össze a tapasztalatokat.

Ma a belga férfiak 14,6 százaléka, a nõk 10,7 százaléka túlsúlyos vagy kövér, szemben az amerikaiak 44,2, illetve 48,3 százalékával.

"Úgy tûnik, mi még mindig többet mozgunk, és kevesebb kalóriát fogyasztunk. A belgák szeretnek jól élni, ezen belül is jókat enni" - teszi hozzá De Backer.
Főzés, sütés, táplálkozás kapcsán a receptmix magazin hasznos receptekkel, főzési praktikákkal segíti a finomabbnál finomabb és egészséges reggeli, ebéd, vacsora elkészítését. Főzni jó, enni még jobb, együtt tapasztaltabbá válni a legeslegjobb!