rss
  • Sárgaborsó, a téli napokra

  • A szárazborsó fogyasztása kiválóan ellátja a szervezetet molibdénnel, a hántolatlannak kiváló az étkezési rost-tartalma, de jelentõs mennyiségben tartalmaz triptofánt is.

    Mint látjuk, magas a fehérjetartalma, ráadásul nagyon kedvezõ az aminosav-összetétele. Ez a növény jelentõs helyen áll az egészséges élelmiszerek csoportjában, mert kiváló forrása a B1 és B2 vitaminnak, pantoténsavnak, biotinnak, folsavnak, E-vitaminnak.

    Mint a többi hüvelyesnek, a sárgaborsónak is kiváló a kálium, kalcium, foszfor, magnézium, vas, cink és mangántartalma. Kutatók rájöttek, hogy a növényi táplálék esetében nemcsak az fontos, hogy mit tartalmaz, hanem ezeknek aránya és összetétele is.

    Tudjuk, hogy az étkezési rostok milyen fontos részei táplálkozásunknak, hiszen a vastagbél tisztítói, ahol a legtöbb méreganyag található, ráadásul rossz koleszterint csökkentõ hatással is rendelkeznek. Mivel a magas rosttartalom megakadályozza, hogy étkezés után gyorsan megemelkedjen a vércukor, ezért jól szabályozza ennek szintjét. Magas rosttartalmú ételek rendszeres fogyasztásával megelõzhetõ a szorulás, az irritábilis vastagbélszindróma. Már egy csésze fõtt sárgaborsó a napi rostszükséglet 65,1%-át fedezi.

    A vágottborsóban lévõ izoflavin olyan természetes növényi vegyület, amely úgy viselkedik, mint enyhe ösztrogén, amely csökkenti a mell- és prosztatarák kialakulásának veszélyét. A hüvelyesek jelentõs mértékben képesek a szívbetegségek kockázatát is csökkenteni. Nagy mennyiségben tartalmaznak káliumot, ami csökkenti a lerakódások képzõdését az erek falán, jótékonyan hat a magas vérnyomásra is. Csupán egy csésze fõtt vágottborsó a napi ajánlott kálium 20,30%-át fedezi.


Főzés, sütés, táplálkozás kapcsán a receptmix magazin hasznos receptekkel, főzési praktikákkal segíti a finomabbnál finomabb és egészséges reggeli, ebéd, vacsora elkészítését. Főzni jó, enni még jobb, együtt tapasztaltabbá válni a legeslegjobb!
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Chips helyett étcsokit a gyerekeknek!

    A sós és zsíros ételek kártékonyabbak a gyermekek számára, mint a csoki - így kommentálta a Semmelweis Egyetem 2-es számú Gyermekklinikájának fõorvosa egy multicég döntését, hogy 12 év alattiaknak nem reklámozza csokoládéit. A gyermekgyógyász táplálkozástudós szerint csupán a gyerekek egyharmada hízik el azért, mert helytelenül táplálkozik, az esetek nagy részében a mozgás hiánya okozza a túlsúlyt. Szamosi Tamás az InfoRádiónak elmondta: önmagában akkor lehet táplálkozásfüggõ az elhízás, ha a gyerek naponta két kilogramm csokoládét eszik meg, de az, hogy elfogyaszt egy szelet csokit, inkább jót tesz neki.

  • Öt tuti fogyitipp - nyár elõtt

    1. Tipp: vacsora – kicsi és könnyû

    Az emésztés este a leggyengébb, lefekvés után pedig különösen lelassul, az esti evés tehát különösképp hizlaló. Így aztán a megevett étel emésztetlen marad, s méreganyagot, zsírokat és többletsúlyt termel. Este kerüld a sajtokat, a joghurtot, az édességeket, a vörös húsokat, a maradékokat, a hideg és a finomított ételeket! A szárnyasokat és a halat is hagyd ki! Helyettük lehetõleg húsmentes, meleg és könnyû, folyékony ételeket vegyél magadhoz!

  • Nem egészséges, hanem hizlal a szusi, és a tofu

    Számos olyan étel létezik, amelyet egészségesnek kiáltottak ki – és talán azok is, azonban tény, hogy jelentõsen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy pár kilóval nehezebbek legyünk. Ilyen étel a szusi és a tofu.

    Bár a hínár és a zöldségek nem okoznak különösebb problémát, a töltelék azonban sokszor igen: gyakran található ugyanis benne majonéz vagy zsíros krémsajt. Ugyanakkor ezeknek az apró falatkáknak magas a nátriumtartalma is – ez ugyan nem hízlal, de visszatartja a vizet, amitõl pár kilóval súlyosabbnak nézhetünk ki.

  • Egészséges fűszernövények

    Egészséges fűszernövényekManapság egyre több fűszernövényt használunk a konyhában ételeinkhez, de azt általában véve nem tudjuk, hogy ezek a fűszernövények azon kívül, hogy ízletesebbé teszik az ételeinket, milyen hatást gyakorolnak a szervezetünkre. Pedig nagyon sok olyan fűszernövény van, amit érdemes is használni az ételeinkhez, mert jótékony hatást gyakorolnak szervezetünkre, egészségünkre. Egy-egy új fűszernövény kipróbálása után, megfigyelhetjük, melyik növény milyen módon hat a szervezetünkre és milyen mennyiségben érdemes használni.

  • 12 kérdés és válasz a hússal vagy anélkül kérdéskörhöz

    "Amíg vágóhidak vannak, addig csataterek is lesznek!" (Lev Tolsztoj)

    Leírás: A vegetáriánus olyan személy, aki nem eszik húst, beleértve a halat és a szárnyasokat. Több fajtája is van: az ovo-lakto vegetáriánusok csak húst nem fogyasztanak, de tojást és tejtermékeket igen, a laktovegetáriánusok viszont csak a tejtermékeket fogyasztják, a tojást már nem. A vegánok semmilyen állati eredetû táplálékot nem vesznek magukhoz.

  • Naspolya, az õsi gyógyító

    Nevének eredete kétséges, a latin mespila szó elolaszosodott nespula változatából származhat. Népies elnevezése lasponya, és a miszpolya.

    A naspolya Közép-Ázsiából, a Kaukázus déli lejtõirõl származó növény, a Fekete-tenger vidékén vadon is terem. Magyarországra valószínûleg olasz közvetítéssel került. Gyümölcse miatt, de díszfaként is termesztik. Érésének idején más hazai gyümölcs már ritkán található. A naspolya gyümölcse utóérõ, vagyis a fáról leszedve frissen nem fogyasztható.

  • Gyümölcsök, melyek nem csak finomak, de segítik meggátolni a rák kialakulását is

    Augusztusban a nyári zöldségek mellé egyre több idénygyümölcs is felsorakozik. Ilyenkor érdemes minél több vitaminban, ásványi anyagban és antioxidáns hatású vegyületben gazdag friss csemegét fogyasztanod.

    A tartósítószert nem tartalmazó, nem konzervált és nem kompót, ámde mosott gyümölcs rendszeres fogyasztásával hozzájárulhatsz a rák megelõzéséhez.

    Leghasznosabb a görögdinnye, sárgadinnye, kék szõlõ, fekete szeder, kajszibarack, füge, szilva és az alma.

  • Enyhébb és szigorúbb változatok a vegetáriánus étkezésben

    A vegetáriánus étkezési szokások sokfélék lehetnek, vannak közöttük sok megszorítást és sok kerülendõ nyersanyagot tartalmazóak, és vannak kevésbé szigorúak. Közös jellemzõjük, hogy vörös húsokat és húskészítményeket nem használnak.

    Egyes vegetáriánus étkezési formák hosszabb-rövidebb idõ után hiánybetegségeket okozhatnak, illetve károsíthatják az egészséget. Ezért dióhéjban következzenek a különbözõ irányzatok.

  • Luca napja és a babonák

    Krisztus után 304-ben szenvedett Siracusaban vértanúságot a szentéletû, jótékonykodó Szent Lucia, akinek emléke elõtt tisztelgett a római katolikus egyház már az 5. századtól kezdve. Luca napja a Gergely-féle naptárreformig, 1582-ig a tél legrövidebb napja volt, az évszak közepének tartották, munkaszünetes törvénynapként határozták meg. Nevének etimológiája a latin lux = fény szóval áll összefüggésben. Ehhez a naphoz számos hiedelem, szokás kapcsolódik. A praktikák, mágikus eljárások, szövegek a tyúkok szaporaságát, tojáshozamának növekedését igyekeztek elõsegíteni.

  • Soha többet: virsli, szalonna és sonka

    A sonka, a virsli, a szalonna és más feldolgozott hústermékek napi rendszerességgel való fogyasztása növelheti egy esetleges szívprobléma, vagy a cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

    Amerikai kutatások, amelyek a rendszeres húskészítmény-fogyasztás és a belekben kialakuló rák közötti összefüggést vizsgálták, arra mutattak rá, hogy a vizsgált személyeknél 42%-al nagyobb volt a szívbetegségek és 19%-al a kettes típusú diabétesz elõfordulása. Ez a jelenség a napi legalább 50 g húskészítményt fogyasztóknál volt kimutatható.

  • Ne együnk almát este!

    Táplálkozás, néhány betegség, egyes gyógyszerek, de akár az ellenõrizetlen uszoda vizének hatására is károsodhat a fogainkat takaró zománc.

    A fogerózió igazi civilizációs betegség: a fogszuvasodáshoz hasonlóan ma már egyre gyakoribb jelenség. Ám míg ez utóbbi kialakulásában baktériumok is szerepet játszanak, addig az eróziót az a savas környezet váltja ki, ami például bizonyos ételek fogyasztása után alakul ki a szájban. A savanykás gyümölcsök – citrom, narancs, grépfrút, kivi, alma – is károsíthatják a fogzománcot.

  • Királyként kell reggelizni

    A táplálkozási szokások nagy része már gyerekkorban eldõl. Ebben a családi minta, a szülõk példamutatása igen jelentõs.

    Szerencsére nálunk ez nem volt kérdés, hogy reggelizünk-e vagy sem. Inkább korábban keltünk, kelünk, de ez nem maradhat el. Ha pedig valamiért (például egy vérvétel miatt) mégis, akkor bizony, rosszul érzem magam. Tudom, sokan azt érzik, hogy inkább tovább aludnának egy fél órával, mintsem kenegetnék a kiflit hajnalban.

  • Ne sózd túl az ételt!

    A sózás csökkentése az ereknek is jót tesz

    Budapest - A konyhasóban szegény étrend vérnyomáscsökkentõ hatása régóta ismert, ám ausztrál kutatók vizsgálata alapján kiderült, a csökkentett sómennyiség a verõerek tágulékonyságát is növeli. Kacie Dickinson és munkatársai - akik az American Journal of Clinical Nutrition címû folyóiratban publikálták eredményeiket - azt vizsgálták, hogy az alig sózott étel milyen mértékben befolyásolja az erek rugalmasságát.

  • Miért ne vegyél kínai fokhagymát?

    Miért ne vegyél kínai fokhagymát?Már sokat írtunk a fokhagymáról, erről a rendkívüli növényről. Naponta fogyasztjuk (más növényekkel együtt), így érdekes módon nincs is problémánk pl. a magas vérnyomással vagy az egyszerű náthával. Azt azonban nem tudtuk, hogy április 19-e a fokhagyma világnapja, azaz sokan annyire méltatják, hogy még egy évben kiemelten imádják is. Ez az pici, de annál sokoldalúbb növény tehát megérdemli, hogy szenteljünk neki egy cikket, egyben ízekre szedjük a világ legkeresettebb hagymáját.

  • A növényekben gazdag étrend csökkentheti a mellrák kockázatát

    A zöldségben, gyümölcsben, szójában dús étrend akár 30 százalékkal is csökkentheti az emlõrák kialakulásának kockázatát - állítják amerikai kutatók. Lesley M. Butler, a Coloradói Állami Egyetem munkatársa és csapata 34 ezer kínai nõ adatainak felhasználásával készítette el tanulmányát, amelynek eredménye szerint a növekvõ zöldség-gyümölcs-szója bevitellel csökken a mellrák kockázata. Butler úgy véli, megállapításaik az amerikai nõkre is érvényesek, noha õk a Szingapúrban élõ kínai nõk étrendjét és egészségi állapotát vizsgálták a Singapore Chinese Health Study alapján.

  • Károsítja a véredényeket az Atkins-diéta

    A szénhidrátokban szegény, magas zsírtartalmú Atkins-diétáról nemrég kimutatták, hogy hosszú távon károsítja a véredényeket, valamint szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában közrejátszó gyulladásokat okoz. Az amerikai kutatócsoport 18 ember szervezetének mûködését követte nyomon, miközben mindegyik három diétát próbált ki egy-egy hónapon át. A Baltimore-ban található Marylandi Egyetem Egyészségügyi Központjának szakemberei szerint az Atkins-diéta bizonyult egyértelmûen a legegészségtelenebbnek. Ennek némileg ellentmond, hogy idén márciusban a Stanford Egyetem kutatói 12-hónapos vizsgálat után...

  • A gabonaféléknek fontos szerepe van a táplálkozásunkban

    Az emberi táplálkozásban igen fontos szerepet töltenek be a gabonafélék. Elterjedtségüket mutatja, hogy az év minden napján folyik valahol a betakarításuk. Az emberiség kalóriaszükségletének jelentõs részét a kenyérgabonákból és a rizsbõl fedezi. Magyarországon egy ember naponta átlagosan 25 dkg cereáliát fogyaszt el. Ebbõl adódik, hogy a gabonamag összetételének legkisebb módosítása is elõbb-utóbb népbetegségek alapjait rakja le. A gabonamagvakban a nitrogéntartalmú és nitrogénmentes anyagok, olyan arányban (1:6) vannak jelen, hogy szükség esetén az ember egyedül kenyéren is fenntarthatja az életét.

  • A Túró Rudi sztori

    Mindannyian kedveljük, szeretjük ezt a túrós, csokival bevont kis rudacskát, ami igazi hungarikumként ismert. Vagy mégsem az?

    Napjainkban a külföldi multik is ráéreztek a Rudi ízére és több országban is hasonló termékkel álltak elõ... A Túró Rudi 40 éves története során sok mindent megélt már. A Szovjetúnióban kikísérletezett Túró Eszkimótól, a magyarok által tökéletesített változaton át, eljutottunk a mai Túró Rudiig, ami tagadhatatlanul a legsikeresebb édességek egyike hazánkban.

  • Túl stresszes az életünk

    Az elkövetkezõ évtized legsúlyosabb népegészségügyi problémájaként emlegetett munkahelyi stresszbõl hazánkban sincs hiány. Tízbõl négy magyar munkavállaló túl stresszesnek és megerõltetõnek találta munkáját. Ahogy az elhízásban, úgy a munkahelyi stresszben sem maradunk el az uniós átlagtól - derül ki egy nemzetközi felmérésbõl. Az Európai Unió munkavállalóinak jelentõs hányada úgy látja, hogy állásának komoly árnyoldala is van: a válaszadók 41 százaléka szerint munkája túl megerõltetõ és idegõrlõ, 21 százalékuk úgy érzi ...

  • Amit a Fröccsrõl tudni kell

    Egy mondás szerint, aki a borba vizet tölt az egyéb galádságokra is képes. Ennek ellenére kis hazánkban komoly hagyománya van a fröccsözésnek. Dédszüleink a nyári hõség idején még vermelt jéggel hûtött spriccert ittak. A millennium után az elõzõ századfordulón kezdõdött a divatja a fröccsnek ivásban és a vendéglátóhelyi kínálatban egyaránt. A köznyelv és az irodalmi mûvek is hamar megkedvelték a "fröccs", "fröccsözni" szót, amely Krúdy Gyula, Molnár Ferenc, Bródy Sándor...