A görög vendéglõkben – mielõtt a húsból és zöldségköretbõl álló fõétel az asztalra kerülne – elõször általában egy adag friss uborkát, paradicsomot és vöröshagymát szolgálnak fel. Az olaszok étkezési szokásai is hasonlóak: a tésztából álló (spagetti, makaróni) elõétel és a húsos fõétel között fogyasztanak valamilyen nyers salátát.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
A mediterrán konyhára nem jellemzõ a saláták és a fõétel együttes fogyasztása. Lehetséges volna, hogy a déli országokban az emberek ösztönösen is egészségesebb sorrendben eszik a különbözõ fogásokat, mert a saláta már az étkezés elején élénkíti, javítja az emésztést?
Miért olyan egészséges a saláta?
A táplálkozástudományi szakértõk másképp vélekednek. Szerintük teljesen mindegy, hogy a fõétel elõtt esszük a salátát vagy mellé. A legfontosabb az, hogy a friss, nyers zöldségféle mindenképpen szerepeljen az étrendünkben. Továbbá az, hogy jól megrágjuk, mivel a benne lévõ értékes tápanyagok így szívódnak fel a legjobban, mire az emésztõrendszerbe kerülnek.
A friss nyersanyagokból készült saláta – akár elõétel, akár köret – fontos vitaminokat, ásványi anyagokat, ballasztanyagokat és másodlagos növényi anyagokat tartalmaz, és egészségesebbé teszi az étkezést, míg rostanyagai segítik az emésztést.
Akkor mivel magyarázható a déli népek eltérõ étkezési szokása? Egy lehetséges válasz a sok közül: ha nagyon meleg van, a forró leves helyett talán kellemesebb a hideg, ropogós fogással kezdeni az étkezést.
Saláta: a diétázók étele
Egy kiadós adag saláta elõételként viszont elõnyére válhat annak, aki vigyáz a vonalaira. Ha ugyanis szinte jóllakik a kalóriaszegény zöldséggel, kevesebbet pakol a tányérjára a többnyire kalóriadús fõételbõl.