Zsírértéke alapján megkülönböztetünk zsírosabb (pl. ponty, harcsa, tonhal, makréla, lazac, hering) és szárazabb húsú (pl. fehér busa, amur, süllõ, tõkehal, heck) halféleségeket.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Halolaj
A halolaj - a hal fajtájától függõen, de jellemzõen a tengeri halaké - kisebb-nagyobb mértékben tartalmaz olyan ún. többszörösen telítetlen zsírsavakat (ómega-3 zsírsavakat), melyek élettani szempontból rendkívül jelentõsek. Az emberi szervezet nem tudja elõállítani ezeket az esszenciális zsírsavakat, így táplálékaink révén kell hozzájutnunk a megfelelõ mennyiséghez.
Igazolt hatásuk, hogy - gátolják a vérrögképzõdést, - mérsékelik a vérzsírszintet, - szabályozzák a vérnyomást, ezáltal képesek csökkenteni a koszorúér megbetegedések veszélyét.
A halfogyasztás jótékony hatásai
Egy 1998-ban végzett kutatás szerint azok között, akik hetente egyszer vagy többször ettek tengeri halat, 52%-kal kisebb volt a szívhalál elõfordulása, mint a havonta egyszer fogyasztók körében. Magyarországon, ahol a halálesetek több mint felének a hátterében szív- és keringési betegség áll, ez a tény különösen sokat mondó lehet.
Az ómega-3 zsírsavak között van, amelyik befolyásolja az agy és a szem fejlõdését is. A terhesség utolsó szakaszában ezek a zsírsavak felhalmozódnak az embrió agyában, emiatt a koraszülötteknél - ahol ez a fejlõdési stádium kimarad - szükség van az ómega-3 zsírsavak pótlására anyatej, vagy tápszer révén. A várandós és szoptató anyák számára így különösképpen ajánlott a tengeri halak fogyasztása.
Vitaminok a halban
A hal jó forrása a zsírban oldódó vitaminoknak, elsõsorban az A- és D-vitaminnak. Ezek segítségével szervezetünk képes semlegesíteni a szabadgyököket (vagyis az élettani folyamatok során keletkezõ, illetve külsõ forrásból a testbe jutott, érfalat károsító, valamint rákos betegségeket elõidézõ anyagokat), és növelni a betegségekkel szembeni ellenálló képességet.
A vízben oldódó vitaminok közül a B1- és B2-vitamin fedezhetõ fel a halban nagyobb mennyiségben, az ásványi anyagok szempontjából pedig vas-, szelén-, cink-, és jódtartalma jelentõs. Mindemellett a halkonzervek - a puha, ehetõ halcsontoknak köszönhetõen - még kalciumban is gazdagok.
Együnk minél több halat!
Hetente legalább egy alkalommal, 15 dkg mennyiségben ajánlott halat fogyasztani!
A halak esetében is fontos szempont azonban az ételkészítési technológia. Lényeges tudni, hogy a sovány hal is magasabb zsírtartalmú lesz, ha panírozzuk és bõ olajban kisütjük, szemben azzal, ha megfõzzük.
Kevésbé ismert, hogy a sütés és fõzés mellett a telítetlen zsírsavtartalom - és ezzel együtt annak a szervezetre kifejtett kedvezõ hatása - alapvetõen nem csökken, valamint, hogy halolajokat nemcsak a friss halak tartalmaznak, hanem a feldolgozott haltermékek is. A tengeri halak közül a leggazdagabb telítetlen zsírsavforrás a makréla, a hazai édesvízi halak közül pedig a pettyes és fehér busa, valamint a kecsege.