rss
  • Fehérkenyértõl fáradtan és idegesen

  • Az emberi táplálkozásban igen fontos szerepet töltenek be a gabonafélék, kalóriaszükségletünk jelentõs részét a kenyérgabonák és a rizs fedezi. Tehát a gabonamag összetételének legkisebb módosítása is elõbb-utóbb népbetegségek alapjait rakja le - állítja Tóth Gábor, .táplálkozástudományi szakember. A legelterjedtebb gabonaféle a búza, de az utóbbi idõben a rozs, a zab, az árpa és a köles reneszánszát éli.

    A reformtáplálkozás élharcosai szerint utóbbiak egészségesebbek és táplálóbbak is, ráadásul csak megfeledkeztünk róluk, hiszen a "régi korok embereinek" mindennapi táplálékul szolgáltak. Értékes fehérje és vitamintartalmuk, magas szénhidrát és alacsony zsírtartalmuk elõsegíti a gyermek növekedését és a felnõtt szervezet regenerációját. Élénkítik a szervezetet, növelik az ellenállóképességet és a szellemi erõnlétet, rosttartalmuk folytán pedig segítik a bélmûködést. A búza növekedésserkentõ, az árpa nyugtató hatású.

    A rozs erõsíti az izmokat, növeli a kitartást, a zab emellett antidepressziós és koleszterincsökkentõ hatással is bír. A köles kiemelkedik magas nyomelem-és vitamintartalmával, a benne található kovasav védi a bõrt, a hajat és a körmöket. A kukorica magas A és E vitamintartalmával tûnik ki, a barnarizs pedig az agymûködésre és idegrendszerre jótékony hatású. A hajdina vérnyomáscsökkentõ és vérkeringés javító.

    A vegetáriánusok számára jó hír, hogy hüvelyesekkel együtt fogyasztva aminosav-összetételük teljes értékûvé tehetõ - tehát nem kell fehérjeszûkösségtõl tartaniuk.


Főzés, sütés, táplálkozás kapcsán a receptmix magazin hasznos receptekkel, főzési praktikákkal segíti a finomabbnál finomabb és egészséges reggeli, ebéd, vacsora elkészítését. Főzni jó, enni még jobb, együtt tapasztaltabbá válni a legeslegjobb!
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • 11 ország, 11 diéta

    Globalizálódó világunkban egyre jobban tûnnek el a különbségek országok, tájak és népek között, ami viszont biztosan változik, bárhová is utazzunk, az a táplálkozás.

    Nézzük, milyen módon próbálják megõrizni egészségüket a világ minden táján élõ népek.

    Elõször, hogy hogyan csinálják Lengyelországban. Családcentrikus és vallásos országról lévén szó sokan próbálják meg ebédjüket otthon, családjukkal elkölteni. Az mindenképpen hasznos, hiszen az otthon készített ételt jobban ellenõrzésünk alatt tarthatjuk.

  • Miért kell rostokat enni?

    A rostban gazdag táplálkozás jótékony hatásáról már Hipokratész is beszámolt. Mégis csak az 1950-es években kezdtek el komolyabban foglalkozni vele.

    Ugyanis ekkor kerültek nyilvánosságra olyan megfigyelések, melyek összefüggést mutattak ki a rostbevitel és a krónikus nem fertõzõ megbetegedések között. A gyümölcsök közül a legtöbb rosttartalommal a málna és a piros ribizli rendelkezik, ezt követi a körte, a szilva és a szõlõ. A zöldségek közül a legrostosabbak a száraz hüvelyesek, a bab és a lencse. Ma már köztudott, hogy a rostok növelik a bélmozgást, elõsegítik a jó bélmûködést.

  • Fiatalodás ételekkel (2/1. rész): Keménysajtok, zöld tea és a köles

    A fogainkat legjobban védõ élelmiszerek listáját a sajtok vezetik, ezen belül is a kemény sajtok, mint például a parmezán vagy az ementáli sajt.

    Elõsegítik a nyáltermelést, gazdagon tartalmaznak kálciumot, foszfátot, tejproteint, amelyek védik a fogakat. A legjobb, ha étkezésünket alkalmanként sajtfogyasztással zárjuk, ezzel is csökkentjük a káros savképzõdést a szánkban. A zöld tea egészségre kiható ereje legnagyobb mértékben a benne található nagy mennyiségû antioxidánsnak, a polifenolnak köszönhetõ, ami a bõrre káros UV sugaraktól véd meg.

  • Mivel mérgezi magát a legegészségtelenebb nemzet?

    Nagy-Britannia már évtizedek óta a kulináris szemét országa a világ szemében. A szigetország ennek ellenére a televíziós fõzõmûsorok õshazája és éllovasa, mégis úgy tûnik, saját nemzetüket nem sikerült tartalmas ételek fogyasztására ösztönözni. Az angolok nem szívesen álldogálnak a tûzhely mellett, és fõznek. Kiderült ugyanis, hogy a szigetország lakói eszik a legtöbb készételt egész Európában. Olyanokat, amelyeket a bolt polcairól levéve csak ki kell csomagolni, és be kell tenni a mikrohullámú sütõbe.

  • Fehérkenyértõl fáradtan és idegesen

    Az emberi táplálkozásban igen fontos szerepet töltenek be a gabonafélék, kalóriaszükségletünk jelentõs részét a kenyérgabonák és a rizs fedezi. Tehát a gabonamag összetételének legkisebb módosítása is elõbb-utóbb népbetegségek alapjait rakja le - állítja Tóth Gábor, .táplálkozástudományi szakember. A legelterjedtebb gabonaféle a búza, de az utóbbi idõben a rozs, a zab, az árpa és a köles reneszánszát éli.

  • Mediterrán fûszerkert az otthonunkban

    Készítsünk mesébe illõ ételeket a konyhaablakban nevelt mediterrán fûszernövények felhasználásával.

    Senki számára nem meglepõ, hogy az olasz, görög, francia szószok, mártások sokkal ízletesebbek, ha frissen szedett kerti fûszerekkel ízesítjük õket. A szárított fûszerek íze egy idõ után megszokottá, unalmassá válik. Aromájuk gyakran túl erõs - hiába használjuk a receptben elõírt mennyiség felét -, vagy a tárolás során elveszítik ízüket. Elõfordulhat, hogy a bevásárlóközpontokban kapható "frissen vágott" fûszernövények penészillatúak.

  • Norbi kamuzott - Vigyázzunk arra mit eszünk!

    A Development Service Consulting Kft.-t (korábban: Norbi.hu Kft.) kétmillió forintra, a Norbi Update Worldwide Zrt.-t pedig egymillió forintra bírságolta a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), mivel a társaságok a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására alkalmas magatartást tanúsítottak. A Development Service Consulting Kft. vállalkozás az Update életmódrendszer részét képezõ ételízesítõkkel...

  • A daganatos betegségek ellen a vitaminokkal és a rostokkal

    A mediterrán országok lakossága kétszer annyit fogyaszt a gyümölcs- és zöldségfélékbõl, mint amennyi a hazai étrendbe kerül, ez is hozzájárul ahhoz, hogy náluk sokkal kisebb a keringési és a tumoros betegségek miatt bekövetkezõ halálozás. Már hazánkban is kezdenek az emberek egyre nagyobb hangsúlyt helyezni az egészséges táplálkozásra, de még mindig nagyon elmaradunk a mediterrán országokhoz képest.

  • 3 dolog, amit nem tudtunk az alkoholról

    A társasági élet összetartó ereje vagy családokat szétrobbantó vegyszer? Halálos méreg vagy az egészséges táplálkozás része?

    Az alkohol és az alkoholizmus megítélése Magyarországon, de talán az egész világon érdekesen kettõs. Inni férfias, belevaló dolog, társaságban egyenesen muszáj. A részegek viccesek, jópofa helyzeteket idéznek elõ: senkit nem botránkoztatnak meg – legalábbis ha fiatal és fõleg férfi az illetõ. Ha idõsebb férfi, de különösen nõ jelenik meg ittasan az kínos, botrányos, esetleg egyenesen sajnálatra méltó.

  • Húsvét elõtt: mit kell tudni a csokinyúlról?

    A kis mennyiségben fogyasztott, magas kakaóvaj tartalmú csokoládé használ a szív- és érrendszeri panaszok megelõzésében - mondta a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének tagja. Horváth Gabriella szerint nem baj, ha az ünnepek alatt egy kicsivel többet fogyasztunk az ételekbõl, édességbõl, de mozogjuk le a többletkalóriát. Az Édességgyártók Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy ma már többen többen keresik a kakaóból készült csokoládé figurákat, mint a kakaós tejbevonómasszából gyártottakat.

  • A kuszkusz

    A kuszkusz észak-afrikai specialitás, az étel alapját házilag készítik. Kuszkuszt itthon is be tudunk szerezni a nagyobb áruházakban (lisztek, tészták mellett kell keresni), nem kell otthon gyúrogatni. A speciális fõzõedényt nemigen lehet megvásárolni, de megteszi egy nagyobb fazék is.

    A Kuszkusz elkészítése:

    Egyenlõ mennyiségû búzadarát és lisztet gyúrnak-forgatnak-ráznak össze kevés sós vízzel.

  • Síelés örömmel és felkészülten

    Több, mint tízezer éve síelnek az emberek. A kutatók szerint a havon járás (futás, siklás) õshazája a Bajkál- és az Onyega-tó környékén lehetett. Európába az Ázsiából elvándorló nomád törzsek juttaták el a lécet, és az "ajándékot" elsõként a skandinávok hasznosították. Persze az õsi forma, a kerek hótalp amely leginkább az elõrehaladást szolgálta, idõvel módosult - megnyúlt, hátrafelé elkeskenyedett, és elöl felkunkorodott - és napjainkban már nem csak használati tárgyként része életünknek. Norvégiából kiindulva kapott szárnyakat ez a királyi sport.

  • Szeretjük a gombát, mert tápláló, de nem hízlal

    Szeretjük a gombát, mert tápláló, de nem hízlalA két leggyakoribb gombafajta a kerti (mezei) csiperke és az erdőszéli csiperke. Előbbi kalapja fiatal korban fehér, domború, később laposabb és sárgásabb lesz. Kb. 10-12 cm átmérőjű, kezdetben rózsaszín, később barnás-feketés lemezekkel. Utóbbi kicsit nagyobb, akár 20 cm átmérőjű, krémszínű kalappal. Nevének megfelelően réteken, szántókon, legelőkön, de akár kertekben is megtalálható. A termesztett csiperke kalapja vastag, húsos, félgömb alakú, fehér színű. A gombák fogyasztása, ízesítőszerként való használata az emberiséggel egyidős.

  • Étolaj: Az egyik legnépszerûbb konyhai zsíradék

    Napjaink legnépszerûbb konyhai zsiradéka az étolaj. Mára már szinte teljes egészében kiszorította a magyar konyhákból is a sertészsírt.

    Egy laboratóriumi teszt során két nagyon veszélyes anyagot kerestek az élelmiszerben, ám a teszt eredménye szerint a nálunk forgalmazott napraforgóolajak nem tartalmaznak egészségre káros mértékben vegyszermaradványokat. A fogyasztói teszt olyan veszélyes anyagok jelenlétét vizsgálta, melyek a talaj és a levegõ szennyezése során kerülhetnek a napraforgókba, majd a belõlük finomított olajba.

  • Királyi fõszakács reneszánsz konyhája

    Esznek szörnyen, mint a faddiak. A mondás Faddi Varga János királyi fõszakács Duna menti szülõfalujáról szól, talán nem véletlen, hogy 16 fogásos menüt kínál Mátyás korából.

    A reneszánsz ízek 62 éves mestere, aki sióagárdi pincéjében családi vállalkozást épített és szakácsdinasztiát alapított a reneszánsz konyhára, legközelebb november 21-én, Bonyhádon kínálja Mátyás király lakomáját.

    - Mit eszik egy királyi fõszakács hétköznap?

  • Emésztést-segítõ étkezés

    Napjainkban egyre inkább kiszorultak étrendünkbõl az élettani szempontból elengedhetetlenül fontos növényi rostok, melyek az emésztésünket segítik.Étkezésünkben az állati eredetû élelmiszerek dominálnak, mint a tojás, a tej, a hús és a sajt.

    A modern élelmiszer-ipari eljárások során azonban gyakran kivonják a rostanyagok jelentõs részét az alapanyagokból, és így csak nyomokban tartalmazza e fontos összetevõt.

  • Hazai eperfesztivál, eperszezon - olcsóbb, finomabb, mint az import!

    A szokásosnál korábban kezdett érni idén az eper. Május közepétõl már látni az utak, a panelházak mentén kitelepült eperárudákat. Jó biznisz a panelosoknak a „Szedd magad” akció is, az eperszüret akár családi programnak is kitûnõ.

    Aki igazi, friss, hazai szamócára vágyik az ízetlen import helyett, és nem sajnál egy kis idõt a szedésre, így jóval olcsóbban juthat hozzá ehhez a finomsághoz.

  • Öregedés ellen: spenót, curry, mandula, paradicsom, étcsokoládé

    Nemcsak a különleges hatóanyagokat tartalmazó kozmetikumokkal, hanem a jól megválasztott ételekkel is megõrizheted fiatalságodat, ragyogó szépségedet.

    Tévedsz, ha azt hiszed, az idõsödés jeleit csak plasztikai sebész vagy méregdrága ránctalanítók segítségével lehet távol tartani! Léteznek olyan élelmiszerek, amik nemcsak finomak, hanem még ahhoz is hozzájárulnak, hogy minél tovább megõrizd a fiatalos megjelenést! Ezek a táplálékok olyan értékes összetevõket tartalmaznak, amelyek segítik a szövetek regenerálódását, valamint feszesebbé, rugalmasabbá, egészségtõl ragyogóvá teszik a bõrt.

  • Naponta egy marék diótól jobbat lehet aludni

    Naponta egy marék diótól jobbat lehet aludniAmikor észrevesszük, hogy idegesek, fáradtak vagyunk, vagy éppen csökken a koncentrációnk és a figyelmünk, akkor a dió fogyasztásával könnyen helyreállíthatjuk az egyensúlyt. A pajzsmirigy által termelt melatonin bizonyos mennyisége biztosítja és segíti a jó alvást. A 40 év felettieknél általában jelentkeznek már az alvási problémák, így szükségük lehet rá, mivel csökken a szervezetük által termelt melatonin mennyisége. A pajzsmirigy éjszakai aktivitása, melatonin- termelése gyengébb, mint a nappali.

  • Az arab konyha titkai

    Az arab konyha története az arab világnak a története: ételeik a múlt gyõzelmeinek és vereségeinek emlékét õrzik.

    A pásztor- és kereskedõ-életmódot folytató régi arabok mindössze néhány egyszerû ételt fõztek: sûrû, zöldséges húslevesbe morzsolt kenyeret (szeridet), datolyából, vajból és tejbõl kevert hajszot. Ezek Mohamed próféta kedvenc ételei voltak. A kevés húsból, sok zöldséggel készült ragufélék (marakák) fûszeresebb változatai ma is a leggyakoribb arab ételek.