"Úgy találtam, nagyon éhes lennék. Az embernek nehéz lenne egy csimpánz étkeivel túlélnie" - számolt be Richard Wrangham, a Harvard Egyetem antropológusa az Amerikai Tudományos Társaságok Szövetsége (AAAS) ülésén, a fõzést nevezve meg az emberi táplálkozás megkülönböztetõ jegyeként.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
"Az emberi táplálkozás fémjele a rugalmasság, az arra való képesség, hogy ember bármilyen körülmények között tud élelmet találni vagy készíteni" - mondta William Leonard, a Northwestern University antropológusa. Szerinte a magas tápértékû étrend a nagyobb agy növekvõ energiaigénye miatt vált szükségessé. Az emberek legfontosabb eledelei sokkal táplálóbbak, mint más fõemlõsöké, amelyek leveleken és gyümölcsökön is elélnek - tette hozzá.
Az állkapocs alakja, mérete és a fogak kopása sokat elárul arról, mit ettek õseink - számolt be Peter Ungar, az Arkansas Egyetem munkatársa. - "A vegyi próbák azt mutatják, a két és fél millió évvel ezelõtti emberek étrendje változatos volt, tartalmazott fûféléket, magvakat és talán állatokat is" - állapította meg Matthew Sponheimer, a Colorado Egyetem szakembere.
A táplálkozás változatosságára talált bizonyítékot William Leonard is, a szakember szerint a különbözõ vidékeken eltérõ módon étkeztek az emberek. A szibériai pásztorok étrendjének legalább a felét a hús teszi ki, míg a perui burgonyatermesztõk táplálékában a hús aránya csak 5-6 százalékot ér el.
"A modern nyugati táplálkozás - aminek számlájára az elhízás gyors növekedését is írják - a minimálisra csökkentette az erõfeszítéseket a jó minõségû ételek elõállítására" - vélekedett Leonard.