Cukorral vagy nélküle?!

A helytelen étrend becsapja a teltségérzetet okozó agyi központot

Keserû hír az édességek szerelmeseinek: a sok cukor tönkreteheti a teltségérzetért felelõs agyi terület idegsejtjeit, szabad utat engedve ezzel az elhízásnak - jelentették ausztrál tudósok a Nature címû folyóirat hasábjain.

A kutatók Zane Andrews, a Monash Egyetem endokrinológusának vezetésével az éhség- és teltségérzet idegrendszeri szabályozását vizsgálták. Az étkezések után az agy bizonyos idegsejtjeit, amelyek az éhségérzet elmulasztásáért felelõsek (Pomc-sejtek) a szervezet által termelt szabadgyökök "támadják meg". Ha azonban túl sok cukorban gazdag ételt fogyasztunk, a támadás sokkal erõteljesebb hatású. Az évek elõrehaladtával a számos túlzott roham károsítja a neuronokat, amelyek már nem mûködnek olyan hatékonyan az éhségérzet megszüntetésében.

"Minél több cukrot fogyasztunk, annál jobban sérülnek az éhségblokkolók. A legveszélyeztetettebbek a 25-50 év közötti személyek, mert ekkorra már teljesen tönkremehetnek a túlevéstõl védõ sejtek" - magyarázta Andrews.

A szabadgyökök ugyanakkor az éhségérzetet okozó sejteket is megtámadják, de ezeket - a Pomc-vel ellentétben - egy különleges fehérje megvédi a károsodástól - teszik hozzá a kutatók.

A cukorban gazdag ételek fogyasztása tehát egyfajta ördögi kört indukál: egy idõ után minél többet eszünk, annál éhesebbek leszünk. De nem minden cukor egyformán káros: a könnyen feldolgozható egyszerû cukrok - mint például a nád- vagy a répacukor, amely az édességeink fõszereplõje - sokkal erõsebben rombolnak.

"Amikor sok egyszerû cukrot emésztünk meg, a vércukorszint hirtelen kiugrik. Ilyenkor a szervezet sejtjei - amelyek egyetlen tápláléka a vér cukortartalma - kénytelenek többet felhasználni belõle igen rövid idõ alatt, és ez sosem jár következmények nélkül. Amikor a sejt cukrot éget azért, hogy energiát termeljen, akkor szabadgyökök is termelõdnek. Amelyek a fokozott sejtmûködéskor szintén nagyobb - és károsabb - mennyiségben jelennek meg a vérben " - magyarázta a tanulmány konzekvenciáit Michele Carruba dietológus.

A felborult cukor-szabadgyök-egyensúly természetesen nem csak az agyközpont sejteit teszi tönkre, hanem árt a hasnyámirigynek (és ezzel kettes típusú cukorbetegséget okoz) és kóros súlygyarapodáshoz vezet.

Nem ilyen veszélyesek azonban az összetett szénhidrátok. Az egyszerû cukrokkal szemben a kenyér és tésztafélék - amelyek az igen egészséges mediterrán étrend fontos szereplõi - nem indítják el az ördögi kört, mivel a szervezet lassabban dolgozza fel az olyan összetett szénhidrátokat, mint például a keményítõ.