rss
  • A magyarok negyedét nem érdekli, hogy mit eszik - Ön közéjük tartozik?

  • Megdöbbentõ, hogy a magyar vásárlók közel negyede soha nem nézi meg, mit tartalmaz az általa vásárolt étel. Pedig a hazai fogyasztók gyanakvását az évrõl-évre egyre nagyobb piaci értékben elõforduló élelmiszerhamisítási botrányok is erõsíthetnék, de úgy tûnik nem teszik. Mind a négy országban többségben vannak a tudatos vásárlók, azonban a csehek és a szlovákok inkább az adott termékektõl teszik függõvé a mustrát, a magyar és lengyel "gyanakvó alapossággal" szemben.

    loading...

    Megdöbbentõ, hogy a magyar és a lengyel vásárlók közel negyede soha nem nézi meg, mit tartalmaz az általa vásárolt étel. Pedig a hazai fogyasztók gyanakvását az évrõl-évre egyre nagyobb piaci értékben elõforduló élelmiszerhamisítási botrányok is erõsíthetnék. Míg a politika az ellenõrzéséket végzõ intézmények folyamatos átalakításával próbál lépni a biztonságos élelmiszerek érdekében, addig a mértékadó piaci szereplõk egyre több alkalommal szólalnak fel a büntetõjogi szigorítás mellett. Nem csoda, hiszen az élelmiszeripar tisztességes szereplõinek milliárdos károkat okoznak az egyre gyakoribb átcímkézési és hamisítási ügyek - állapítja meg a legújabb Társadalmi Klíma Riport.

    Nincs jelentõs különbség a visegrádi országok élelmiszervásárlási szokásai között. A magyarok 77, a csehek 76, a lengyelek és szlovákok 75-75 százaléka vizsgálja meg több-kevesebb rendszerességgel az élelmiszerek szavatossági idejét. A gyakoriságban azonban már felfedezhetõ különbség. Amíg minden harmadik magyar és lengyel vásárló ezt minden alkalommal megteszi, addig Csehországban és Szlovákiában ez csak minden ötödik fogyasztóra igaz. A csehek 55, a magyarok 53, a lengyelek 51, míg a szlovákok 50 százaléka ellenõrzi rendszeresen, hogy az általa vásárolt termék milyen összetevõket tartalmaz. Minden negyedik magyar és lengyel polgár soha nem ellenõrzi, hogy az általa vásárolt élelmiszer mibõl készül, Szlovákiában minden ötödik, míg Csehországban minden hetedik polgárra jellemzõ ez a kevéssé tudatos fogyasztói viselkedés.

    A magyarok esetében a kutatási eredmények megerõsítették a sztereotípiákat: a nõk gondosabbak és körültekintõbbek az élelmiszervásárlásnál, mint a férfiak. A nõk 82, míg a férfiak 72 százaléka ellenõrzi rendszeresen a szavatossági idõt. A felmérésbõl az is kiderült, hogy minden hatodik háziasszonynak érdemes megvizsgálnia, amit a férje vásárol, hiszen a férfiak 16 százaléka soha nem ellenõrzi romlott-e az általa megvásárolt élelmiszer.

    A kutatás alapján, a Budapesten élõ fogyasztók bizonyultak a legtudatosabb élelmiszervásárlónak. A fõvárosban a vásárlók 85 százaléka ellenõrzi rendszeresen a szavatossági idõt, a vidéki városokban és a községekben ez az arány 75%. A fiatalok és a középkorúak között nincs jelentõs különbség abban a tekintetben, hogy milyen rendszerességgel ellenõrzik a megvásárolni kívánt terméket, szemben az idõsekkel, akik jóval kevésbé tudatos vásárlónak bizonyultak. Tíz fiatalból és középkorúból nyolc rendszeresen ellenõrzi a szavatossági idõt, míg a nyugdíjasoknál kevesebb, mint tízbõl heten teszik meg ugyanezt (67%).

    Az iskolai végzettséggel párhuzamosan nõ a vásárlói tudatosság: több mint másfélszer annyi diplomás figyel oda az élelmiszerek összetevõire, mint a maximum 8 általánossal rendelkezõ vásárlók, akik körében 35% azok aránya, akik soha nem vizsgálják meg, hogy mit tartalmaz a megvásárolt élelmiszer, és ötödük soha nem ellenõrzi a szavatossági idõt.


Főzés, sütés, táplálkozás kapcsán a receptmix magazin hasznos receptekkel, főzési praktikákkal segíti a finomabbnál finomabb és egészséges reggeli, ebéd, vacsora elkészítését. Főzni jó, enni még jobb, együtt tapasztaltabbá válni a legeslegjobb!
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Néhány korty egészség

    Az ivóvízben elõforduló ásványi sók olyan - a kõzetekbõl és a talajból kioldódó - vegyületek, melyek fontos szerepet játszanak az egészség megõrzésében, a betegségek gyógyításában.

    Ám az ipari korszak óta az ember vígan öntözi a mérgeket az ivóvizébe – a felszínen vagy az átszivárgáson keresztül a talajvízbe. Elérkezett az az idõ, amikor már nem lehet bízni a vízkészletben... A vízben lévõ legtöbb elemrõl ma már bebizonyították, hogy az emberi szervezetnek nemcsak építõkövei, de a normális anyagcsere-folyamatoknak katalizátora, a mûködés fenntartója is.

  • Minden tizedik magyar túlsúlyosnak érzi magát - egyél rendeset!

    A magyarok úgy érzik, a közepesnél kissé jobb egészségnek örvendenek, és többé-kevésbé tesznek is azért, hogy egészséges életmódot éljenek - derül ki a Szonda Ipsos Csoport 13 országot felölelõ kutatásából. A felmérésben ezer magyart kérdeztek meg errõl a témáról.

    A magyarok egyharmada elégedett a testsúlyával, minden második úgy gondolja, súlyfelesleggel rendelkezik. A lakosság egytizede egyenesen elhízottnak tartja magát és mindössze néhány százalékos azok aránya, akik túl soványnak találják magukat.

  • Nem mindegy, hogy mivel eteted a babádat!

    Sok tejtermék és hús gyermekkorban: erõsebb csontok felnõttkorban

    New York - A sok tejterméket és húst fogyasztó gyerekekbõl erõsebb és egészségesebb csontozatú felnõttek lesznek - erre az eredményre jutott egy bostoni kutatók által publikált tanulmány.

    A gyermekként naponta legalább kétszer tejterméket fogyasztó fiúk és lányok csontjai kamaszkorukra sûrûbbek lettek, mint olyan kortársaiké, akik kevesebbet vettek magukhoz.

  • Erdélyi - örmény ételek

    Regényes hangulatokat kelt bennünk az örmény népnév: a Kaukázus és az Ararát mesék ködfelhõivel körülvett bérceit, drága kenetekkel, gyönyörûséges szõnyegekkel, izgató fûszerekkel megrakott karavánokat idézi és különös édességeket, mennyei ízük és tömény zamatuk összhangban van azoknak a dobozoknak és kendõknek pompázatos díszítésével, amelyekben hordozzák õket. De, hogy jön a távoli Örményország és az õ gasztronómiai kultúrájuk ide?

  • Naspolya, az õsi gyógyító

    Nevének eredete kétséges, a latin mespila szó elolaszosodott nespula változatából származhat. Népies elnevezése lasponya, és a miszpolya.

    A naspolya Közép-Ázsiából, a Kaukázus déli lejtõirõl származó növény, a Fekete-tenger vidékén vadon is terem. Magyarországra valószínûleg olasz közvetítéssel került. Gyümölcse miatt, de díszfaként is termesztik. Érésének idején más hazai gyümölcs már ritkán található. A naspolya gyümölcse utóérõ, vagyis a fáról leszedve frissen nem fogyasztható.

  • Miért is fontos az Omega-3?

    Az omega-3 zsírsavak mindig is jelen voltak az emberiség táplálkozásában, de csak az utóbbi évtizedekben ismerték fel, hogy milyen fontos szerepük van a szervezet megfelelõ mûködésének fenntartásában, az egészség megõrzésében, és a betegségek gyógyításában.

    Sokan nem tudják, hogy a homár szó egy tízlábú, hatalmas ollójú, ízletes húsú tengeri rákot jelent és a francia szó - hombard- kiejtés szerinti átvétele. Az eredeti kanadai homár a legnagyobb rákok egyike és az emberi szervezet egészséges mûködésében óriási szerepe van.

  • Növelik az optimizmust a zöldségek

    Az egészséges növényi vegyületek, a karotinoidok legmagasabb vérszintjével rendelkezõ emberek általában optimistábban is gondolkodnak a jövõt illetõen - állítja egy most publikált kutatás. A kutatók már régóta elismerik, hogy összefüggés fedezhetõ fel a lelki és a testi egészség között. A kutatások többsége azonban a rossz pszichológiai mûködésre, például a depresszióra és szorongásra, valamint ezek egészségre gyakorolt hatásaira összpontosított. A kutatás elsõ alkalommal mutatott ki összefüggést az optimizmus és a karotinoidok magasabb szintje között.

  • A sushi eredete

    A japán konyha Európában legelterjedtebb fogása a számtalan variációban létezõ sushi, ami alapjában nem más, mint apró rizses falatkák. Az éttermek által manapság kínált sushi merõben különbözik az évezredes hagyományokra tekintõ japán fogástól. A XIV századik csak a rizsben és sóban erjesztett halat nevezték sushinak, ám a rizs nem ették meg róla. A ma divatos sushi típusok az elmúlt három évszázadban alakultak ki.

  • Így tudjuk tovább megőrizni a gyümölcsök frissességét

    Így tudjuk tovább megőrizni a gyümölcsök frissességétBeindult az eper, a cseresznye, a meggy, a málna és a ribizliszezon is, és nem sokára követi a szeder és az áfonya. A nyáron el vagyunk kényeztetve bogyós gyümölcsökből. Azonban ha érésnek indulnak, nem győzzük szedni és enni. Eltehetjük lekvárnak, befőttnek vagy a fagyasztóba, hogy a szűkebb téli napokon is hozzájussunk egy kis vitaminhoz. Azonban arra is van egy házi praktika, hogyan tudjuk akár 2-3 hétig megőrizni frissességüket. Az év ezen kivételes részében mindenki megpróbál minél többet enni ezekből a kék-piros gyümölcsökből.

  • Karcsúsító tavaszi táplálkozás

    Az elsõ tavaszi napsugarak megjelenésével szinte mindannyian lázasan fogyókúrázni kezdünk. Ilyenkor alig két-három hónap alatt szeretnénk megszabadulni a felesleges kilóinktól, és eltüntetni a hasunkon, combunkon, fenekünkön megjelent zsírpárnákat.

    A pluszkilók nem biztos, hogy csak a téli kalóriadús étrend eredményei, sokkal valószínûbb, hogy évek alatt rakódtak ránk a helytelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód és az ülõmunka következtében. Nem kell azonban minden évben pánikszerûen diétáznunk, ha tudatosan megváltoztatjuk étkezési szokásainkat és életmódunkat.

  • A tokány mestersége

    Egy szakácskönyvet lapozgattam nemrég, a tokánykészítés misztériumainak felfedezõkörútján. Megtalálva a receptet, döbbenten csuktam be a könyvet, amikor azt ajánlották, hogy a hagymát futtassam meg az olajon, aztán hintsem meg pirospaprikával, és így tovább. A leírt recept tulajdonképpen jó. Csak éppen nem a tokány receptje. Ezt az ételt úgy hívják, hogy pörkölt.Ekkor gondoltam, talán érdemes lenne némi tokánytani fejtegetésbe kezdeni, mert szakírói szinten is közeleg a sötétség, az orkok élesítik szablyáikat – és nincs az a gyûrû, amelynek elpusztításával meg lehetne állítani a tragédiát.

  • Nem segített a szívbetegeken az omega-3 zsírsavas margarin

    Nem védte meg a korábban szívrohamon átesett pácienseket az újabb infarktustól az omega-3 zsírsavakkal dúsított margarin fogyasztása - közölték eredményüket vasárnap holland kutatók.

    Több mint 4800 páciens egészségét 40 hónapig követték nyomon.

    A vizsgálat során kiderült, hogy az omega-3 zsírsavakkal dúsított margarint fogyasztó pácienseknél nem csökkent a súlyos szívrohamok és más szívérrendszeri események kockázata azokhoz képest, akik nem ilyen margarint ettek.

  • A léböjt kúra méregtelenít

    A léböjt elsõsorban méregtelenítési folyamat, ha nem járna néhány kiló súlyfelesleg leadásával is. A súlyvesztés pusztán pozitív hozadéka a méregtelenítési folyamatnak. Nézzük, milyen mérgekrõl beszélünk?

    A toxémia szó ma már szinte mindenki számára érthetõ. Esetünkben azt jelenti, hogy az anyagcsere közben keletkezõ káros anyagok gyorsabban halmozódnak fel, mint amilyen tempóban szervezetünk meg tud tõlük szabadulni. Ehhez hozzáadódik még mintegy 86 milliárd körüli elhalt sejt is, amelyektõl testünknek minden áldott nap meg kell szabadulnia.

  • Vitaminok mindenre!

    "A szépség belülrõl is fakad,"- vélik a bölcsek. A baj ezért szemmel látható.... Ahhoz, hogy "belülrõl" is rend legyen, ahhoz nem elég semmilyen kozmetikai csoda krém!

    "A szépség belülrõl is fakad,"- vélik a bölcsek. A baj ezért szemmel látható.... Hiszen a kínai gyógyászat szerint egy ember bõrének a színe és a szem környéki bõr színárnyalata megmutatja az elemeknek megfelelõ szervek belsõ egyensúlyát, vagy éppen egyensúlyhiányát.

  • Régi hajdúsági ételek

    A hajdúsági háztartás két fõ tényezõje a kenyérnek való és a zsírozó. A szegény ember a kenyérnekvalót iletnek nevezte. A zsírozó: a szalonna és a zsír, böjtben az olaj. A debreceni cívis családoknál ennek megfelelõen két kamra volt: az egyik az iletes­, a másik a szalonnáskamra. Ezekkel a kamrákkal a gazda nem sokat törõdött. A debreceni asszony bent a házban kitûnõ gazdasszony, a házon kívül pompás árus volt. A tiszántúli ember elsõsorban levesevõ. Úgy tartja a nép, hogy nem is ebéd az, ha leves nincs.

  • A kefir jótékony hatása a szervezetre

    A savanyított tejtermékek évszázadok óta ismert és elõszeretettel fogyasztott táplálékok.

    Felfedezésük a hûtési eljárások hiányának köszönhetõ: a kifejt tej hûtés nélkül megsavanyodott, ezáltal õseink felfedezték, hogy az így keletkezett étel fogyasztható, ráadásul jóval tovább eltartható, mint a tej. A kefirt a Kaukázusban az õsidõktõl fogva ismerték. Amellett, hogy vitaminokban (B-vitamin, folsav, niacin, és biotin) gazdag, immunrendszer-erõsítõ, elõsegíti az emésztést, gyomorregeneráló, csökkenti a vér koleszterinszintjét és a vérnyomást.

  • Elkészült a Giga saláta

    Feltehetõen a világ legnagyobb adag - 13,8 tonnás - salátáját készítették el a hét végén a görögországi Kréta szigetén, Ierapetra kikötõvárosban.

    A görög televízió jelentése szerint 6,5 tonna paradicsomot, 3 tonna uborkát, 2 tonna paprikát, egy tonna hagymát, 800 kiló feta sajtot és 500 kilónyi olívaolajat használtak fel a salátához, amelyhez 100 négyzetméternyi terület kellett. A salátakészítésben jelenleg Izrael a csúcstartó a Guinness Rekordok Könyve által is igazolt 10,2 tonnás adaggal, amelyet 2007-ben állítottak össze.

  • Együnk szívünk egészségére

    A szívbetegségek miatt bekövetkezett halálozás a vezetõ halálokok közt szerepel mind férfiak, mind pedig nõk körében. A betegség kialakulásának okai legtöbb esetben a helytelen, mozgásszegény életmód, a dohányzás, a túlzott cukrozott és zsíros ételek fogyasztása és a stressz. Léteznek azonban egyszerû lépések, melyek segítségével szívünk egészsége megõrizhetõ. Táplálkozási tanácsadók, újabb és újabb diéták hirdetik a hosszú élethez vezetõ legbiztosabb utat. Valójában nem könnyû választanunk, s valljuk be õszintén, ha létezik egyszerûbb megoldás, akkor arra szavazunk.

  • Étrendtõl függ a férfiasság?

    Azt már tudjuk, hogy azok vagyunk, amit megeszünk. Azt is, hogy az a miénk, amit megeszünk. Az viszont újdonság lehet, hogy a férfierõ mennyire függ az elfogyasztott ételek mennyiségétõl és minõségétõl...

    A férfiak tesztoszteronszintjét (a Klinikai Endokrinológia és Metabolizmus címû amerikai folyóirat szerint) az egészségtelen étkezés negatívan befolyásolja. A kutatók több mint 1600 férfi életét követték figyelemmel, csaknem 17 éven keresztül. Nézték mit esznek, mennyit mozognak, dolgoznak, mi a rendszeres otthoni programjuk.

  • A sült krumpli egységbe kovácsolja Belgiumot

    A politikai pártoktól a galambtenyésztõk klubjáig mindent megoszt a nyelvi hovatartozás a zömében kétnyelvû Belgiumban. Egyetlen dolog miatt azonban flamandok és vallonok egységesen "belgákká" válnak: a sült krumpli kérdésében teljes az összetartás.

    Az olajban sült burgonya majonézzel vagy tucatnyi más, választható szósszal mindenhol kapható az országban. Egy kutatás szerint a mintegy 6,5 milliónyi flamand és négymillió vallon legalább hetente egyszer felkeresi az ötezer belga krumplisütõ egyikét.

loading...