Kis odafigyeléssel el lehet kerülni a gombamérgezést

Az étrendünket gazdagító gombás ételek mindig is a konyhák remekmûvei közé tartoztak. Az erdei sétáink alkalmával begyûjtött vagy a piacok bejárata elõtt vásárolt ellenõrizetlen gombákból készített fejedelmi lakomákból, ha nem vigyázunk, utolsó vacsora is lehet. A gombáknak nagyon magas a víz- és fehérjetartalmuk. Ez kitûnõ táptalaj a méreganyag-termelõ baktériumok számára. Ez a magyarázata annak, hogy a belõlük készített ételek aránylag gyorsan megromlanak. Ebben az esetben nem gombamérgezésrõl, hanem egyszerû ételmérgezésrõl van szó. Nagyon fontos tehát, hogy mindig friss gombát használjunk fel, abból készített ételt ne tároljuk meleg, langyos helyen és ne tegyük el másnapra még hûtve sem. Néhány ehetõ gombafaj az arra érzékeny embereknek még akkor is okozhat gyomor-bél panaszokat, emésztési zavarokat, ha az ételt frissen fogyasztják. A gombafehérjékkel szembeni allergiás reakció sem ritka. A túlérzékenységgel kapcsolatos rosszullét enyhe lefolyású hányás, csalánkiütés formájában jelentkezik.

Gombamérgezés

A gombafogyasztással kapcsolatosan a legnagyobb veszélyt a gombamérgezés jelenti. Hazánkban minden esztendõben egyre több gombamérgezést regisztrálnak. Ez különösen igaz az esõs, nedves nyarakra és a melegebb õszi napokra. Napjainkra a mérgezések forrása a saját szedésû gomba és az ezzel kapcsolatos könnyelmûség és tudatlanság.

Sajnos sok gombaszedõ ember körében él téves hiedelem a gombákkal kapcsolatban. Néhányan úgy gondolják, hogy mérgezõ a gomba, ha ezüstkanállal fõzve a kanál színét feketére, a rizs levét pedig, vörösre változtatja. Sokan úgy vélik, hogy a fõzés, a szárítás és a sózás méregteleníti a gombát. További tévhit, ha az állat megeszi a gombát, akkor az nem mérgezõ. Ezek a gombaazonosítási módszerek végzetes tévedéshez vezethetnek.

A rettegett gyilkos galóca

Hazánkban a halálos kimenetelû mérgezések 80-90%-át a gyilkos galóca okozza, amely sajnos könnyen összetéveszthetõ az ehetõ erdõszéli csiperkével.Egy-egy gyilkos galócában 1-2 mg méreganyag (amatoxin) található. Egy ember életét mindössze 0,25 mg amatoxin is képes kioltani. Nem létezik olyan konyhatechnológiai módszer, ami közömbösítené ezt a halálos mérget!

Melyek a mérgezés tünetei?

A mérgezési tünetek a gomba elfogyasztását követõ 8-24 óra elteltével mutatkoznak. Az elsõ stádiumban hasi görcsök, csillapíthatatlan hányás, hasmenés jelentkezik. A jelentõs só- és folyadékvesztés kiszáradást okoz. Amennyiben a mérgezett ezt a fázist túlélte, akkor 1-2 napos átmeneti jóllét után a májártalom jelei mutatkoznak. Sárgaság, májtáji fájdalom alakul ki, majd májelégtelenség, vese- és szívszövõdmények okozzák a beteg halálát. Ritka, szerencsés esetben a túlélés is maradandó májkárosodással fenyeget. Mérgezést azonban nem csak a gyilkos galóca okoz. Gyakoriak az egyéb gombák által okozott mérgezések, amelyek lappangási ideje jóval rövidebb (15-60 perctõl 10-12 óráig). Hányással, hasmenéssel vagy idegrendszeri tünetekkel (zavartsággal, hallucinációkkal) járhatnak.

Néhány alapszabály

Csak vizsgázott gombaszakértõ által ellenõrzött gombát vásároljunk. A saját szedésû gombát ellenõriztessük szakemberrel. A gombagyûjtés és felhasználás csak higiénikus körülmények között történjék. Gombaételt csak frissen fogyasszunk.

Mérgezésgyanú esetén

Azonnali mentõhívás után hiánytalanul kutassuk fel a gombából fogyasztókat. Jelentõs hányással nem járó esetekben (párducgalóca, légyölõ galóca) kíséreljük meg a hánytatást a garat ingerlésével, vagy 1-2 dl meleg sós vagy szappanos víz itatásával. A mérgezõ anyag gyorsabb azonosítása és a beteg célirányosabb kezelése érdekében a gyanús gomba-ételmintát vigyük magunkkal.