Az istenek eledele, ami sok nõ szerint jobb mint a szex, de legalább ugyanolyan élvezetet okoz. Ez a csokoládé, amelybõl húsvét környékén a szokásos bonbonok, táblás csokik és csokoládészeletek mellett szinte végtelen mennyiségben jelennek meg a tojások, a nyulak, a csibék és a bárányok is.
Európába Kolumbusz Kristóf hozta magával az elsõ zsák kakaóbabot, ajándékul pártfogójának, a spanyol királyi párnak. Európa azonban csak lassan fedezte fel magának a csokoládét: az elsõ kereskedelmi szállítmány 1585-ben érkezett Sevilla kikötõjébe.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Az elsõ csokoládéital-gyár 1819-ben Svájcban nyitotta meg kapuit. Nagyjából ebben az idõszakban jelent meg az elsõ csokitojás is, a csokoládészeletre azonban még jó fél évszázadot kellett várni, az elsõt ugyanis csak 1875-ben alkotta meg az angol Joseph Fry. Az elsõ tejcsokoládé 1875-ben Svájcban készült.
A csokoládé egészséges?
A csokoládéban található anti-oxidánsok jótékony hatását már több kísérlet is bizonyította, a csokoládérajongók legnagyobb örömére. A szakemberek azonban rendszeresen felhívják a figyelmet arra, hogy az egyéb adalékok, mint például az édesebb csokikban nagy mennyiségben jelenlévõ cukor sokszor több mint ellensúlyozza a kakaó jótékony hatását.
Vannak azonban olyanok is, akik szerint a szív-és érrendszeren túl a lelki bajokra is jótékony hatással lehet a csokoládé. Mivel a csokoládé ösztönzi a különbözõ úgynevezett boldogsághormonok, például az endorphin, vagy a dopamin termelését, van aki depresszió ellen is ajánlja. Ennek megfelelõen már meg is jelentek az elsõ csokoládé-terápiák is.
Csokoládé a kultúrában
Bár az európai kultúrában soha nem lett olyan megbecsült a csokoládé, mint a majáknál, vagy az aztékoknál, ahol az istenek italát készítették a kakaóbabból, természetfölötti ereje az európai képzeletet is máig magával ragadja.
Elég csak Joanne Harris Csokoládé címû regényére, vagy a könyvbõl készült filmre gondolni, ahol egy egész kisváros életét forgatja fel a csokoládé, vagy felidézni Roald Dahl Charlie és a csokigyár címû történetét, ahol egy mesebeli világ épül a csokoládé körül.
Csokoládé ma
Miközben a boltok polcain egyre nõ a különbözõ csokoládék választéka, úgy, tûnik - legalábbis Nagy-Britanniában - hogy az emberek ízlése egyre kifinomultabb lesz, ha csokiról van szó. Egyre nõ például a minõségi étcsokoládék fogyasztása, annak ellenére, hogy pont a szigetország az, amelynek csokikészítményeit a kontinensen sokáig nem is ismerték el csokoládéként az alacsony kakaóvaj és a magas növényizsír-tartalom miatt.
Bár Magyarországon valószínûleg a csokoládéválasztásnál is egyelõre az emberek pénztárcája a meghatározó, talán a nagyobb tudatosság kialakulásának irányába mutat például az, hogy idén húsvét elõtt a figyelem középpontjába kerülhetett a csokitojások minõségének kérdése.