Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Csíráztatni zöldségféléket, gabonákat, és olajos magvakat egyaránt lehet. A hüvelyesek csírái is hasznosak, néhányukat (pl. borsó, szója) azonban fogyasztás elõtt párolni, vagy más módon hõkezelni kell - igaz, hogy így némiképp csökken hasznosanyag-tartalmuk, de a bennük esetlegesen elõforduló mérgezõ fehérjéket csak ilyen módon lehet semlegesíteni. Külsõre a különbözõ csírák majdnem mind ugyanúgy néznek ki, viszont mindegyikük másban "erõs".
A hüvelyesek csírái például nagy mennyiségben tartalmaznak E-vitamint és vasat, jó hatással vannak a szívre és a vérnyomásra, a vércukorszintre és a hormonháztartásra. A mustár és a retek csírái természetes antibiotikumként mûködnek és a méregtelenítésben is segítenek; a retekcsírának a foszfortartalma is igen magas. A vöröskáposzta- és a brokkolicsíra kiemelkedõ mennyiségben tartalmaz vitaminokat, valamint kalciumot, ezért jó hatással van a csontokra, de fogyasztásuk emésztési problémák és daganatos megbetegedések esetén is hasznosnak bizonyulhat.
A leguniverzálisabbnak talán a lucernacsíra tekinthetõ: gazdag C-, B-, B12-, D-, E- és K-vitaminokban, vasban, kalciumban, magnéziumban és foszforban. Enyhítheti a légzõszervi és vizeletkiválasztási gondokat, javítja a kötõszövetek rugalmasságát. Szív- és érrendszeri megbetegedések, magas koleszterinszint ellen is hasznos a fogyasztása, ösztrogénhez hasonló növényi hormonjai segíthetnek megelõzni a mellrákot, szoptatós anyáknál pedig segítik a tejelválasztást. Érdemes még egyebek között a zsázsa, a vöröshere, a búza, a kukorica, a napraforgó csíráztatásával is próbálkozni - minden csírának sokkal több jó tulajdonsága van, mint amit itt fel lehetne sorolni.