rss
  • A francia konyha

  • A francia konyha az egykori római birodalomból átmentett, valamint az olaszoktól átvett sütési-fõzési módszerekre vezethetõ vissza. Ezeket a hagyományokat az uralkodó osztályok igényei további fejlõdésre késztették. Különösen XIV. Lajos fõudvarmestere, Béchamel márki fejlesztette az udvari konyhát igen magas színvonalra. Ebben az idõben vált ki elsõbbséggel a francia konyha a többi nemzet konyhái közül. Kialakulásának kedvezett, hogy Franciaországban a konyhán szükséges nyersanyagok nagy bõségében álltak rendelkezésre.

    Igazi nagyságát, fejletségét azonban tehetséges szakácsainak köszönheti.

    A XVI. században kialakult francia konyhát a pazarlás a fényûzés, a bõséges menük jellemezték.

    Szükségessé vált a pazarló francia konyha átalakítása az ételek anyagainak felesleges, sokszor káros bõségének leegyszerûsítése. A hagyományokon alapuló francia konyha reformálása három korszakra bontható. A modern francia konyha elsõ megteremtõje Antoine Careme (1784-1833), Talleyrand francia külügyminiszter és I. Miklós orosz cár konyhamestere volt. Tanítványa Urbain Dubois, sok befejezetlen mûvét örökölte.

    A második koszak az 1850 körüli idõkre esik, amikor Urbain Dubois és Émile Bernard megalkották a La Cuisine Classique címû nagy mûvet. Ebben a mûben fejtik ki a szakácsmûvészet legfõbb elveit, az ízek fontosságát, az ételek élvezhetõségét, a tálak, ételek tetszetõségének jelentõségét. Careme, Dubois és Bernard munkáját August Escoffier (1843-1935) folytatta, akinek tevékenysége a harmadik korszakot jelenti. Escoffier mesterségének mûvésze volt, nemcsak új ételek egész sorát alkotta meg, hanem a múlt század végének képzõmûvészetét is alkalmazta a tálalásnál. Escoffier több évtizedes munkája során az ételek készítési módjában, a tálalási módok megformálásában és leegyszerûsítésében, az ételsorok összeállításában is maradandót alkotott. A Guide Culinaire és a Livre des Menus megírásával egyesítette a szakácsmûvészetet, de nevéhez fûzõdik egyes nemzetek konyhamûvészetének fejlesztése is. Escoffier munkájának érdeme, hogy kölönbözõ nemzetek speciális ételeit a francia konyha ízléséhez alakította.

    A francia konyha fõbb jellemzõi, hogy az ételei túlnyomórészt vajjal vagy növényi zsiradékkal készülnek, tehát könnyen emészthetõek. A másik tulajdonsága a nagy változatosság. Az édesvizi és tengeri halak, a csigák, a rákok hidegen vagy melegen elkészített formái számtalan változatban, hozzáillõ mártásokkal szerepelnek étrendjeikben. A hideg és meleg tojás- és egyéb elõételeik készítésének módjai megszámlálhatatlanok. A francia konyhán a húsételek - ugyancsak sok-sok változatban - marha-, borjú-, ürü- és bárányhúsból készülnek, míg a sertéshúsból készített ételek ritkábban szerepelnek konyháikon. Igen elterjedt a házi- és vadszárnyasok, valamint a vadhúsok felhasználása is.

    A francia konyha ételeit a hideg és meleg mártások széles választéka teszi valóban franciássá, amely külön is gazdagítja az ételválasztékot. A zöldfõzelékek bõséges készítése kiegészíti a húsételeket, de ezek külön fogásként is megtalálhatók étrendjeikben. A fõzelékek készítésénél sûrítést nem alkalmaznak, hanem megfõzve leszûrve és olvasztott vajjal leöntve tálalják, vagy külön olvasztott vajat szolgálnak fel hozzá. Gyakran készítik a fõzelékeket vajban párolva, rántva, töltve vagy csõben sütve.

    A salátafélék változata rendkívül gazdag. Az egyszerû fejes salátát is sokféleképpen készítik: ecettel, olajjal vagy majonézzel, mustárral, vagy különféle mártásokkal. A francia éttermekben általában a zöldsalátát ízesítés nélkül, a hozzávaló ecettel, olajjal borsal, mustárral, fõtt tojással tálalják, és a vendég ízlése szerint maga készíti el.

    Tésztáik, desszertjeik könnyûek, finomak. A franciák az étkezés igazi befejezõjének a sajtot tekintik. Szivesen és gyakran alkalmaz a francia konyha gyümölcsöt bizonyos ételek és ételcsoportok kiegészítõjeként.

    Franciaország a jó bornak hazája, természetes, hogy konyhája sok étel készítéséhez használ fel bort. Mártásaik készítéséhez, a ragukhoz és egyéb párolással készülõ ételekhez különféle borokat használnak, és ezzel is növelik ízüket, zamatukat. A francia konyhán szinte nélkölözhetetlen a borpárlat (konyak), amely pástétomok és más ételek ízesítésére szolgál.
    Számos olyan fûszert kedvelnek, amellyel intenziv hatást érnek el, mint pl. cayennei-bors, a currypor. Illatos fûszernövényeket is használnak, így a tárkonyt, a turbolyát, a kakukkfüvet, bazsalikomot. Ezeket a fûszereket régen a magyar konyhán is ismerték, de ma már ritkábban használatosak nálunk. Az ételek sûrítésére leggyakrabban burgonyalisztet használnak, amelyet hideg vízben habverõvel simára keverve adnak a forrásban lévõ ételhez. A másik gyakori sûrítési mód a lisztel összegyúrt vaj - beurre-manie - amelyet ugyancsak forrásban lévõ ételhez habverõvel való folyamatos keverés közben, kisebb darabokba morzsolva adnak az ételhez. A rántást aránylag ritkán alkalmazzák, akkor csak enyhén megpirítva, mint pl. besamelmártás készítésénél.

    Francia készítési mód a csõben sütés (au gratin) - gratinírozás -, de a sütés többi módját is francia szokások fejlesztették magas színvonalra. Ezt bizonyítja, hogy az õsi nyárson vagy rostélyon sütések legnagyobb kultusza ma is Franciaországban van. Konyhatechnikájukban számos eljárás van, amelyet más népek szakácsai is átvettek. Ilyen pl. a "sauté", németes torzításban a "szotírozás", amit mi, mint eljárást nem egészen pontosan a "pirítás" szóval fordítunk, vagy a smizírozás, a montírozás, a glacírozás, a flambírozás. Ezek mind bizonyítják, hogy a hazai konyhatechnikára jelentõs befolyást gyakorolt a francia konyha.

    A francia konyhának is megvannak az eredeti tájjellegû, fejlett ételkészítési változatai. A francia vidékek közül híres ételeirõl Lyon, Marseille, a provence-i, a normandiai, a bretagne-i, és az elzászi konyha. Ezek tájjellegû ételei mesterszakácsok munkája nyomán a francia konyha kincseivé váltak. A francia konyha délben levest általában nem, vagy csak kismértékben készít. A levest inkább este, a fõétkezésnél tálalják fel. Az ebédet többnyire a vegyes ízelítõvel - hors d' oeuvres - vagy valamilyen meleg elõétellel vezetik be, esetleg hideg vagy meleg halétellel kezdik. Húsételeket köretek és mártások gazdag választéka kíséri. Készítési módjuk a hozzáadott raguk, köretek, és mártások szerint rendkívül változatos.

    A francia nép étkezésében a reggelinek nincs sok jelentõsége, inkább a délelõtti kávézás, teázás, - melyhez speciális zsúrkenyérrel készült csukott szendvicseket fogyasztanak - számottevõ.


Főzés, sütés, táplálkozás kapcsán a receptmix magazin hasznos receptekkel, főzési praktikákkal segíti a finomabbnál finomabb és egészséges reggeli, ebéd, vacsora elkészítését. Főzni jó, enni még jobb, együtt tapasztaltabbá válni a legeslegjobb!
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Egy csésze tea

    A tea Kína déli tartományaiban, a Kínai-tengertõl Tibetig húzódó sávban õshonos. A teacserje külsõ megjelenésében a rózsabokorhoz hasonlít, virága pedig a csipkerózsára emlékeztet. A termesztett növényeket megnyesik, azok csúcsát a két felsõ levéllel együtt leszedik, kiszárítják, feltekerik, erjesztik, szárítják.

    A kínaiak a teáról azt tartották: ápolja és meghosszabbítja az életet. Eleinte orvosság gyanánt itták. A kínai bölcsek szerint aki a teát issza, annak szellemi képességei tiszták és frissek lesznek. Európa csupán a 16. században fedezte fel.

  • A halételekrõl

    Honfoglalóink és a késõbbi századok konyhájának sajnos csak a hulladék morzsáit ismerjük. Amit a régi korok szokásairól tudunk az, részben a nagyurakét õrzi. A köznépire csak a néprajzi és más összehasonlító tudományok segítségével tudunk visszavonatkoztatni. A 15.századig hazai konyha-recept csak egy kézen megszámlálható mennyiségben maradt ránk. Mátyás királyunk után lett divatos-külföldi mintára-megörökíteni az étkek és italok elkészítéséhez adandó recepteket.

  • Kezdõdik az eper szezon!

    Az elsõ tavaszi, saját kertünkben is megtermõ gyümölcsünk az eper. Elõször csak pár szem kerül a konyhába, amit porcukorral, tejszínhabbal - vagy a nélkül - elmajszolnak a gyerekek, azután, ahogy olcsóbb lesz, komolyabb sütemények és desszertek készülnek belõle. A kísérletezõ kedvûek salátákba is tehetik, és amikor már sok van belõle, be is fõzhetjük. Bár már kora tavasszal megjelentek a mûanyagos dél-európai szamócák, hazai eprek általában ízletesebbek.

  • 9 étel, amelytõl lapos lesz a hasunk

    A rossz hír az, hogy még nem találták fel azt a csodapirulát, amelytõl egy csapásra lapos hasa lesz. Jó hír viszont az, hogy vannak ételek, amelyek segíthetnek abban, hogy laposabb legyen a hasfalad.

    Ilyen például a spárga, amely természetes vízhajtó hatással bír, így segít abban, hogy a felesleges vízbõl adódó súlyproblémáknak könnyebben búcsút ints. A spárgából számos ízes fogást készíthetsz, próbáld ki például a spárgakrémlevest vagy a spenótos palacsintát zöld spárgával.

  • Étolaj: Az egyik legnépszerûbb konyhai zsíradék

    Napjaink legnépszerûbb konyhai zsiradéka az étolaj. Mára már szinte teljes egészében kiszorította a magyar konyhákból is a sertészsírt.

    Egy laboratóriumi teszt során két nagyon veszélyes anyagot kerestek az élelmiszerben, ám a teszt eredménye szerint a nálunk forgalmazott napraforgóolajak nem tartalmaznak egészségre káros mértékben vegyszermaradványokat. A fogyasztói teszt olyan veszélyes anyagok jelenlétét vizsgálta, melyek a talaj és a levegõ szennyezése során kerülhetnek a napraforgókba, majd a belõlük finomított olajba.

  • A zsíros ételek és a mozgáshiány megterhelik a májat

    Egy svéd kutatócsoport nemrég tette közzé az egészségtelen életmód májra gyakorolt hatásait vizsgáló új tanulmányának eredményeit: a felmérésben 18 egészséges egyetemistát kértek meg rá, hogy a vizsgálat ideje alatt kizárólag gyorséttermi ételeket fogyasszanak és emellett folytassanak mozgásszegény életmódot. Zsírmáj ugyan nem alakult ki a résztvevõknél, de az egyik májenzim szintje gyors emelkedést mutatott, ami utalhat a máj károsodására. Fredrik Nystrom (Sweden’s University Hospital of Linkoping) és munkatársai...

  • Együnk magnéziumban gazdag ételeket

    Azoknál, akik magnéziumban gazdag ételeket fogyasztanak, mint a leveles zöldségek, a dió és a bab, csökken a stroke kockázata – állítja egy nemzetközi felmérés, amely 250 ezer embert vont be a kutatásba.

    Ugyanakkor a szakértõk felhívják a figyelmet, hogy a vizsgálat kimondottan az ételekre vonatkozik, nem pedig a magnézium-kiegészítõ tablettákra – írja a Reuters. 'Az élelmi magnéziumbevitel fordítottan arányos a szélütés kockázatával' - mondta Susanna Larsson stockholmi kutatásvezetõ.

  • Gofri - Köszönjük Amerika!

    Az Amerikából indult desszert Magyarországot is meghódította. A folyékony tésztából készülõ ostyaszerû sült édes tésztát ma már több mint 1000 formában készítik.

    A desszert különleges ismertetõjele, hogy rácsos formájú sütõben készül. Így a barázdák felfogják azokat az önteteket, amelyekkel ízesíthetjük az USA kedvenc édességét. Ma már itthon is különbözõ formájú, mintájú és ízû gofrit kapthatunk a boltokban, de az igazi az, amikor otthon sütjük meg, és a készülõ finomság illata bejárja az egész lakást.

  • Sóból is megárt a sok

    Ne sózzuk túl az ételeinket?!

    Ha az USA lakói konyhasófogyasztásukat felére csökkentenék, évente 150 ezer amerikai halálát lehetne elkerülni az Amerikai Orvostársaság számításai szerint.

    Mivel a napi sóbevitel háromnegyedét az emberek a készételekbõl, konzervekbõl, gyorséttermek ételeibõl kapják, mind az egészségügyi hatóságok, mind a társadalmi szervezetek az élelmiszeripartól várják a társadalom egészségét alapvetõen javító lépéseket.

  • Cornflakes és ropogós gabonapelyhek

    Az amerikaiak a cornflakest és az egyéb ropogós gabonapelyheket jobban szeretik még a hamburgernél és a sült hasábburgonyánál is! Az amerikaiak a cornflakest és az egyéb ropogós gabonapelyheket jobban szeretik még a hamburgernél és a sült hasábburgonyánál is, s ezt a szenvedélyt szándékozik meglovagolni egy most induló étteremlánc. A szupermarketek állványain ott sorakoznak a tarka csomagok, bennük a legkülönfélébb gabonapelyhek és müzlik széles választékával. Hozzáértõk állítják, hogy a vásárló jellemére lehet következtetni abból, hogy melyik csomagot választja.

  • Az egészségre és a szépségre is jó hatással van a füge

    Az egészségre és a szépségre is jó hatással van a fügeA füge tápértékét elsősorban káliumtartalma adja, de B-vitaminban és cinkben is gazdag. A benne lévő káliumnak köszönhetően elősegíti a vér tisztulását. A B-vitaminok az emésztést és a táplálék felszívódását segítik elő, a cink pedig prosztataproblémák esetén nyújthat enyhülést. Hűsít, és jó hatással van a légzőszervekre is. Gyógyítja a gyulladásos megbetegedéseket, csökkenti a vérzékenységet. Kiváló idegnyugtató tulajdonsága is ismert. Ha tehetjük, elsősorban friss formában fogyasszuk, szárítva pedig édesítésre használhatjuk.

  • A sör segít megelõzni a csontritkulást

    Egy új tanulmány szerint a sör gazdag szilíciumforrás, miáltal képes javítani a csontok denzitását, azaz sûrûségét.

    A Kaliforniai Egyetem Élelmiszertudományi és Élelmiszertechnológiai Intézetének munkatársai a sörgyártás technikája és a sör szilíciumtartalma közötti összefüggést vizsgálta. Korábbi tanulmányok alapján felmerült, hogy a mérsékelt sörfogyasztás kedvezõ hatást fejteni ki a csontritkulásban, melynek során csökken a csontok tömege. Aki eddig nem szerette az "arany" színû italt mondván, hogy keserû az íze, az sem árt ha alkalmanként elpusztít egy korsónyit.

  • Cukorbetegség ellen vércukorszint csökkentő ételek is bevethetők!

    Cukorbetegség ellen vércukorszint csökkentő ételek is bevethetők!Egészségtelen táplálkozás, mozgásban szegény, stresszben gazdag élet, zsír, csoki, kóla, édesség, koffein... \"egy percre nem figyelsz\" és felborul az anyagcsere, kialakul a cukorbetegség... Sajnos a cukorbetegség népbetegség! A vércukorszintünkkel kapcsolatos problémáknak oka lehet az étrend összeállításával kapcsolatos figyelmetlenség, de lehet idegi alapja, külső hatásra is jelentkezhetnek gondok. A cukorbetegeknek állandóan oda kell figyelniük vércukorszintjükre, következzen néhány étel, mellyel kordában tarthatjuk vércukorszintünket!

  • Síelés örömmel és felkészülten

    Több, mint tízezer éve síelnek az emberek. A kutatók szerint a havon járás (futás, siklás) õshazája a Bajkál- és az Onyega-tó környékén lehetett. Európába az Ázsiából elvándorló nomád törzsek juttaták el a lécet, és az "ajándékot" elsõként a skandinávok hasznosították. Persze az õsi forma, a kerek hótalp amely leginkább az elõrehaladást szolgálta, idõvel módosult - megnyúlt, hátrafelé elkeskenyedett, és elöl felkunkorodott - és napjainkban már nem csak használati tárgyként része életünknek. Norvégiából kiindulva kapott szárnyakat ez a királyi sport.

  • Jó kajákkal a téli betegségek ellen!

    Nátha törölve, jöhet a tél! A legtöbb ember számára törvényszerû, hogy a hideg hónapok során legalább egy-két alkalommal megfázik vagy megbetegszik. Pedig a szakértõk esküsznek rá, hogy helyes táplálkozással nem egyszerûen „átvészelhetjük" a zord évszakot, hanem kicsattanó egészséggel, ellenállóképes szervezettel felvértezve juthatunk el a tavaszi enyhülésig. Étrend Nem mindegy, hogy milyen alapanyagokat választunk az ételeinkhez. A megfelelõ vitamin- és ásványianyag-források megvédhetnek a hidegben könnyebben elkapható betegségektõl...

  • Szeretünk szopogatni

    Egyre több cukorkát adnak el a kiskereskedelemben, 2006 decembere és 2007 novembere között a termékféle bolti forgalma meghaladta a 12 ezer tonnát, ami 5 százalékos növekedés az elõzõ év azonos idõszakhoz képest, értékben az eladások 8 százalékkal emelkedtek, és megközelítik az évi 19 milliárd forintot - közölte a Nielsen piackutató intézet. Az intézet felmérése szerint az egyre kedveltebb gumicukor átvette a vezetõ helyet a mennyiségben mért piaci részesedés szempontjából.

  • Az étcsoki egészséges

    Az egészséges életmód hívei számûzték a lelkiismeret-furdalás nélkül ehetõ ételek közül, pedig mértékkel fogyasztva az étcsoki még egészséges is.

    Azt, hogy egy csokoládénak milyen a minõsége, leginkább kakaótartalma határozza meg. Az étcsokoládék közé azok az édességek sorolandók, amelyek kakaótartalma 43%, vagy annál nagyobb.

    Ennek ismeretében szinte magától értetõdik, hogy minél magasabb egy csokoládé kakaótartalma, annál magasabb a minõsége is.

  • A sajt lehet penészes, szagos mégis szeretjük

    A sajtokról az elsõ írásbeli megemlékezés a suméroktól és a Bibliából származik. Feltehetõ, hogy készítését más-más idõkben és helyeken a különbözõ népek egymástól függetlenül találták fel. Az antik népeknél a kifejt tejet az elejtett állatok kitisztított gyomrában tárolták. Ez a tejalvasztási mód a kaukázusi népeknél még ma is megtalálható. Ez az alvadt "tej" tekinthetõ a sajt õsének. A gyomorban való tárolást az ember fejlõdésével felváltották a cserépedények, ebben azonban nem aludt meg a tej. Felfedezték azonban, hogy ha a tejbe az oltógyomor egy darabkáját belelógatják, akkor a tej megalszik.

  • 7 tipp, hogy az egészséges pizza választáshoz

    A pizza sokak kedvence, de tény, hogy nem tartozik a kalóriaszegény ételek közé. Néhány tipp pizzarendeléshez, hogy a lehetõség szerinti legegészségesebbet válaszd.

    A vékony tészta kevesebb kalóriát és szénhidrátot tartalmaz, mint a vastag pizza. Néhány helyen már teljes kiõrlésû lisztbõl készült tésztát is kínálnak, ha teheted, emellett dönts!

  • Melyik gyógyszer mire való?

    Legyen szó akár hosszan fennmaradó állapotról, akár hirtelen fellobbanó, hebeny betegségrõl, mindig kényelmesebb, ha minél elõbb úrrá lehetünk a bajokon. Éppen ezért tartunk otthon szinte mindannyian több-kevesebb gyógyszert. Ez önmagában még nem baj, sõt kifejezetten helyes, de alaposan meg kell gondolni, milyen készítményeket soroljunk be a házi patikánkba. A lábbi cikkünkben összefoglaltuk a legfontosabb szempontokat. Gyakoriak a lázzal, hõemelkedéssel, fájdalommal járó betegségek, például influenza, nátha, vírusés bakteriális fertõzések.