A hazai felmérések szerint a gyermekkori asztma gyakorisága egyre nõ, az ezredfordulón 3 százalék körüli volt az érintettek aránya. Ennek okát a szakértõk a modern életstílusban keresik, többek között a "higiénés teóriával" magyarázzák. Az allergiás asztma kialakulása egyrészt attól függ, hogy az illetõ örökölt-e genetikailag hajlamot (atópiás-e), másrészt attól, milyen mennyiségben vannak allergiát okozó anyagok a környezetében, milyen további tényezõk segítik elõ a betegség kialakulását. 
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Az elsõ, hogy környezetünkben több az allergén. Példa rá a parlagfû, egy olyan növény, amely Magyarországon nem volt õshonos. Míg 20 évvel ezelõtt alig volt ismert, ma már nagyon elterjedt gyomnövény. Másik jó példa a lakás: Magyarországon az 1960-70-es években, a lakótelepi lakások építésével kezdõdött a modern belsõ környezet elterjedése, teret hódítottak maguknak a padlószõnyegek és a tapéták.
Mára közismertté vált, hogy a padlószõnyegben a házipor-atkák szaporodnak jól, a tapéták pedig a penészgombáknak adnak otthont. A tapéták elszínezõdött, feketés és felhólyagosodott részei nagy valószínûséggel penészgombával fertõzöttek. Említést érdemelnek még a különbözõ mosó- és tisztítószerek, amelyeknek sohasem látott választékával az ember immunrendszere nem tud lépést tartani. Tehát ellátjuk magunkat allergénekkel. Macska és kutya mindig is volt az ember közelében, de nem a lakásban, ahogy manapság a városi ember életében.
Aktivizálódó allergének?
Mégis felvetõdik a kérdés, hogyan válhatnak hirtelen allergénekké olyan anyagok, amelyekkel évezredeken át jól megvolt az ember? Bár az allergia nem teljesen új "találmány", valóban, a tömegessé válása új keletû. Erre pedig az a magyarázat, hogy a régóta velünk "élõ" anyagoknak, részecskéknek megváltozott a szerkezete, aminek következtében allergénné váltak. Vegyük szemügyre közelebbrõl a pollent. Japánban észrevették, hogy a japánfenyõ pollenjére allergiássá vált emberek a gyorsforgalmi utak közelében élnek. Ugyanezek az emberek távolabb nem szenvedtek az allergiától, annak ellenére, hogy a japánfenyõ ott is megtalálható volt. Kiderült, hogy a kipufogógáz, és fõleg a diesel-meghajtású jármûvek kipufogó gázainak szilárd részecskéi a virágpor-szemcsékre rátapadva megváltoztatják azok felszínét. A pollenek felszíni pórusaikon keresztül fehérjéket bocsátanak ki, de a szennyezõ anyagok hatására a fehérje-kiválasztás mennyisége és minõsége is megváltozik. A kiválasztott fehérjék között több proteolítikus, azaz fehérjebontó enzim található, amelyek a nyálkahártyákat irritálják. Így függhet tehát össze a környezetszennyezés és az allergia.
Edzetlen immunrendszer
Nem beszéltünk még a harmadik valószínûsíthetõ tényezõrõl, immunrendszerünk megváltozásáról. Különösen a nyugati országokban népszerû az ún. higiénés elmélet, amely azon a megfigyelésen alapult, hogy a testvér, gyerekkörnyezet nélkül felnövõ, jómódú, steril körülmények között élõ gyerekek gyakrabban lesznek allergiások, mint a gazdaságilag kevésbé fejlett környezetben, sok testvér mellett növekvõ, kicsi csecsemõkoruktól sok bakteriális és vírusos fertõzésen átesõ gyerekek. Az elmélet szerint, amely valószínûleg tényleg igaz, az immunrendszernek a normális immunglobulin-termelés beindításához szüksége van a korai fertõzésekre.
Szervezetünk védekezõ rendszerében fontos szerepet játszanak a vérben található immunglobulin fehérjék és a limfociták, illetve utóbbiakon belül a segítõ, azaz helper limfociták, amelyeknek további három csoportja van. Közülük a TH1-esek termelik a normális immunválaszért felelõs immunglobulinokat. Megkülönböztethetõk továbbá az ún. TH2-esek, amelyek az allergiás reakcióért felelõs anyagokat termelik. Ha kisgyermekkorban az immunrendszernek lehetõsége van találkozni kisebb-nagyobb fertõzésekkel, és elhárításuk során kialakul a normális, TH1-es sejtek közremûködésével adott immunválasz, ez késõbb - úgy tûnik - megvéd az allergiás immunválasztól, azaz az allergiától. A korai fertõzéseken túl a BCG oltásnak is van ilyen allergiamegelõzõ hatása. Az allergiás reakciókért felelõs immunglobulin az IgE, mely nagyon specifikus reakciókat ad. Egyetlen IgE csak egyféle allergénnel tud reagálni, de a nagyon hasonló szerkezetû anyagokat is fel tudja ismerni, ezért lehetségesek az ún. keresztallergiák.
Lehet-e a pici gyermek allergiás?
A kicsik olyan egészségesek, hogy lehetnek mégis allergiásak? Azt gondolhatnánk, hogy az allergia csak késõbbi korban jelentkezik az erre hajlamos gyermekeknél. Sajnos, bár a tendencia igaz, - az életkor elõrehaladtával egyre több mindenre leszünk allergiásak, - kevesen gondolnak rá, hogy a legkisebbeket is érintheti a kellemetlenség, és hogy a megelõzés pici korban kezdõdik. Megfigyelhetõ, hogy azok, akik valamilyen allergiában már szenvednek, idõvel egyre több mindenre lesznek érzékenyek, az allergia ún. generalizálódásához tehát idõ kell.
Az egymás után jelentkezõ allergiák sorában az elsõ rendszerint valamilyen bõrallergia, ekcéma, amely már sajnos a kiscsecsemõknél sem ritka. Ezt követõen jelentkezik az asztma, amely típusos esetben csak 3 éves kor után jelentkezik, de nem kizárt csecsemõkorban sem. Az ún. allergiás menetelés következõ állomása a szénanátha, vagy helyesen allergiás nátha, amely szerencsére 6 éves kor elõtt nagyon ritka, de elõfordulhat hároméves korban is. A legsúlyosabb a generalizált allergia, amikor az anafilaxiás sokk életveszélyes állapotot is okozhat. Sajnos már pici csecsemõnél is megjelenhet, rovarcsípés vagy valamely táplálék is kiválthatja. A 0-3 éves korosztály esetében a közvetlen kiváltó ok rendszerint valamilyen táplálék.
Megelõzhetõ-e a betegség?
Bár valóban, minél fiatalabb a kis ember, annál kevésbé valószínû bármely allergiás megbetegedés, tudnunk kell azonban, hogy a veszélyeztetett gyerekeknél a hajlam kezdettõl fogva megvan, és életük végéig elkíséri õket. Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy adunk-e esélyt az allergia kialakulásának is. A megelõzésre, ún. primer prevencióra a veszélyeztetett családokban van a legnagyobb szükség, ahol az egyik vagy mindkét szülõ allergiás, az egyik szülõ és egy egyenes ági rokon szenved allergiában, vagy az újszülöttnek egyik testvére allergiás. Csak olyan rendszabályok bevezetése célszerû, amelyek senkinek sem károsak, és mindenkinek hasznosak. A terhesség alatt az anya ne dohányozzék, és kerülje a passzív dohányzást is. Születés után a legfontosabb a teljesen dohányfüst nélküli környezet és az anyatejes táplálás legalább féléves korig, mert így nem kerül a baba emésztõrendszerébe testidegen fehérje. A lakást úgy kell elõkészíteni, hogy ne legyenek benne allergének. Nem szabad otthon állatot tartani, gyakran kell porszívózni, ne legyen a lakásban penészgomba. Az allergiás menetelés egyes további lépéseinek megelõzése is nagyon fontos. Az ekcémás kisdedek felénél a késõbbiekben asztma alakulhat ki. Ez azonban megfelelõ gyógyszer adagolásával megelõzhetõ, ami ráadásul az ekcéma tüneteit, elsõsorban a viszketést is enyhíti.
Legyünk óvatosak a mosóporokkal is. Különösen az enzimes (Bacilus subtilusból készült) mosóporok apró porszemcséinek belégzése okozhat allergiás eredetû nehézlégzést. A ruhában maradó mosószer-maradék a bõr tartós irritációját, csalánkiütést, ekcémát okozhat.
Bármit is mondanak a tévéreklámok, a gyerekek túlzottan steril körülmények között tartása, és a különbözõ antibakteriális szappanok és fürdõk folyamatos alkalmazása nem indokolt. Egyrészt, mert az immunrendszer egészséges fejlõdéséhez szükség van kisebb-nagyobb fertõzésekre, a bélflóra kialakulásához pedig hasznos mikroorganizmusokra, másrészt, mert a különféle, gyakran használt tusfürdõk kiszárítják a bõrt, és fölöslegesen eltávolítják védõrétegét. Az újszülötteknél amúgy is babasampont használunk, a nagyobb gyerekeknél pedig fölösleges, legfeljebb járványos idõszakokban érdemes velük mosdani.
Madarász Utcai Gyermekkórház és Babaszoba.hu