Tavaszi fáradtság

Idegesek, ingerlékenyek, fáradtak vagyunk. Ez vajon a tavaszi fáradság jele, kimerült a szervezet vitaminkészlete, vagy túlhajszolt életmód következménye? Tél végén a természet minden rezdülésének (hosszabb nappalok, csicsergõ madarak) örülünk, sok embernek a szervezete azonban a megújulás helyett inkább a le-és kimerültség jeleit mutatja. A XXI. században is elõfordulhat még vitamin és az ásványi anyagok hiányában kialakuló tavaszi fáradság? A múlt

Amikor az emberek elõször találkoztak a vitamin hatásával, számukra ismeretlen fogalom volt. Bizonyos betegségek kialakulását megfigyelések révén különbözõ dolgokkal hozták összefüggésbe.

Egy tudós az 1800-as évek végén, az 1900-as évek elején egereken végzett kísérletei alapján a következõket tapasztalta: „Egyetlen állat sem élhet meg olyan keveréken, amely tisztán proteint, zsiradékot és szénhidrátot tartalmaz, sõt még akkor sem boldogul, ha a szükséges szervetlen anyagokat gondosan pótoljuk”. Tehát az addig létfontosságú tápanyagokon kívül léteznie kell más vegyületeknek is, amelyek ugyanolyan fontosak, mint az eddig ismertek. Csak akkor még nem tudták, hogy mi vagy mik azok. Már ismerték az angolkór és a skorbut súlyos következményeit, de ismeretlenek voltak a betegségek kiváltó okai, a vitaminok.

A jelen

Köztudott, hogy a táplálkozás fontos szerepet játszik vitaminszükségletünk kielégítésében. A vitaminok leegyszerûsített hatásmechanizmusának lényege, hogy az emésztõcsatornából felszívódnak és bekapcsolódnak a szervezet különbözõ életfolyamataiba. Mikor beszélünk optimális vitaminbevitelrõl? Akkor, ha a fogyasztás kielégíti a szervezet szükségletét, vagyis a többletbevitel már nem javítja a különbözõ funkciókat, nem növeli az ellenálló képességet.

Avitaminózisnak nevezzük azt az állapotot, amelyben a szervezet teljesen nélkülözi egy vagy több vitamin jelenlétét. Ma avitaminózissal ritkán találkozunk. Ilyen avitaminózis volt régen a hajósok réme a skorbut.

Gyakrabban fordul elõ hypovitaminózis, amely a nem megfelelõ vitaminellátottságra utal. Az esetek többségében ez azért fordulhat elõ, mert nem figyelünk a különbözõ állapotváltozások (pl.: terhesség, betegségek, megváltozott életkörülmények, intenzív sportolás stb.) következtében kialakuló megnövekedett szükségletre, vagy ugyan energiában eleget, sõt sokszor többet eszünk a kelleténél, de például a szénhidrátbevitelen belül a túlzott mennyiségû: kristálycukor, üdítõk, édességek miatt több B1 vitaminra lenne szükség. Ezt azonban a felsorolt ételek, élelmiszerek nem tartalmazzák.

A vitaminok mellett szervezetünkben szintén kis mennyiségben elõforduló, energiát nem szolgáltató, ugyanakkor nélkülözhetetlen anyagok a makro- és mikroelemek. Hiányuk esetén számtalan tünetet fedezhetünk fel a fáradékonyságtól a szexuális zavarokig. Sokszor eszünkbe sem jut, hogy ezek a milligrammnyi mennyiségben elõforduló elemek ilyen fontos szerepet játszanak. A makroelemek csoportjába tartozik a Na, K, Ca, Mg, P. A mikroelemekhez soroljuk a vasat, a cinket, a mangánt, a rezet, krómot, szelént, jódot.

A fáradékonyság sokféle betegség, hiányállapot tünete lehet. Elõfordulhat, hogy egyik kiváltó tényezõje a vashiányos táplálkozás, de a C-vitamin és a cink lehetséges hiánya is hozzájárulhat kialakulásához. A vas részt vesz az oxigénszállításban és
-tárolásban, javítja a testi erõnlétet, valamint fokozza az immunitást. Hiányában gyengülhet az ellenálló képesség. Vasban bõvelkedõ élelmiszerek például: máj, sovány húsok, száraz-bab, lencse, paraj, sóska, mák. Ha egyidejûleg C-vitamint is tartalmaz az étkezés, az nagymértékben javítja a vasfelszívódást.

A megfelelõen összeállított étrenddel (amibe a gondos nyersanyag válogatáson át a megfelelõ konyhatechnika is beletartozik) az életfontosságú vitaminok és ásványi anyagok bevitele fedezhetõ. Ne feledkezzünk meg azonban arról, hogy télen kevesebb napsütés ér bennünket (ami bizonyos vitaminok képzõdéséhez szükséges), erre az évszakra jellemzõ a gyakoribb megfázás és az influenza. A zöldségek és gyümölcsök a tárolás során vitamintartalmukból veszítenek. Mindezek együttesen okozhatják, hogy a többi, nem táplálkozási eredetû tényezõvel együtt sokan panaszkodnak tavasszal fáradékonyságra.

Az egész évben felhasznált vitaminforrások (savanyú káposzta, fekete retek, narancs, grape fruit, kivi, banán, hús, teljeskiörlésû gabonafélék stb.) és a megváltozott szükséglet esetén alkalmazott táplálékkiegészítõk segítségével ma már elkerülhetõ az a fajta fáradság és levertség érzés, ami a korábbi évtizedekben a nem kellõ táplálkozás következménye is volt. A snidling, póréhagyma, újhagyma, egy-két karika paradicsom, retek tavasszal színesítheti az étlapot, tavaszias ízeket adva az ételeknek. Nem a kilószámra vásárolt primõrökkel elõzhetõ meg a tavaszi fáradság, hanem az egész évben gondosan összeállított étlappal, és természetesen szervezetünk karbantartásával.

Az egészséges életmód partnere a recept.zug.hu!