A sört általánosan kedveljük. De vajon miért? Milyen hatással van a szervezetre, mit mond errõl az igazi szakértõ? Hoschke Ágoston professzort, a Szent István Egyetem Sör- és Szeszipari Tanszékének vezetõjét kerestük meg. Azt már a beszélgetésünk elõtt is sejtettük, hogy nem fog a sörivástól való merev tartózkodás mellett érvelni. De arra nem számítottunk, amit megtudtunk: a sörnek számos élettanilag elõnyös, sõt kimondottan gyógyhatása van, és a mértékletes fogyasztása egyenesen egészséges! 
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
- A véleményem: a sörivás az egészség szempontjából kedvezõ. Nem csupán a benne lévõ, a szervezet számára hasznos anyagok miatt, hanem kifejezetten az alkohol tekintetében is: bebizonyosodott, hogy körülbelül 30 gramm alkohol elfogyasztása naponta egészségmegõrzõ hatású. Ennyi van egy üveg sörben, vagy két deci borban.
- Ez meglepõ. Minek köszönhetõ ez a hatás?
- A világban régi idõk óta megfeszített munkára kényszerül az ember, tele van feszültségekkel. Az alkohol stresszoldó. Õsi idõk óta rátaláltak.
- Szóval nem is a közvetlen vegyi és élettani hatása az üdvös?
- De, az is: tágítja az ereket, a lerakódni készülõ lipideket kimossa belõlük, ily módon ellene hat például a szívinfarktusnak, azután a sztróknak, vagyis az agyi érkatasztrófának. A nyugtató, vérnyomáscsökkentõ és vegyi hatások, vagyis a közvetett és közvetlen tényezõk együttese adja ezt, és ezért az állításért nyugodtan vállalhatjuk a felelõsséget, igen kiterjedt statisztikai vizsgálatok igazolták, amelyekben abszolút absztinens kontrollcsoportot hasonlítottak össze a mértékletes, átlagosan napi 30 gramm alkoholt fogyasztókkal, és az utóbbiak javára szignifikánsan jobb volt a mérleg.
- Mindegy, hogy milyen alkohol volna az?
- Eddig talán igen, de a sör ezen túlmenõen számos okból különösen hasznos. Például: segíti a méregtelenítést. Átöblíti a vesét. Vagy egy másik fontos információ: az ingerületvezetés alapfolyamata a nátrium/kálium arány megfelelõ értékén múlik, de ez az anyagcsere-folyamatokat is meghatározza. A nátriumionokhoz könnyû, sõt egészségtelenül sós táplálkozás esetén túlságosan is könnyû hozzájutni. Ám káliumot jóval kevesebb élelmiszerrel juttathatunk a szervezetünkbe. Kevesen tudják: a sör ama kevés élelmiszerünk közé tartozik, amelyben a súlyarány 10-15, a kálium javára! Egy liter sörben csaknem fél gramm kálium van, a napi szükségletünk 3,5 gramm, a sör tehát a többi káliumforrásokat, például a növényi táplálékainkat, kiválóan kiegészíti.
- Nagyon érdekes dolgot mond. Mi "józan életû" élsportolók vagyunk, de számunkra a józanságot nem az absztinencia jelenti, hanem a mértékletes alkoholfogyasztás is belefér. Kevésbé gondoljuk józannak a merev önmegtartóztatást. Mármost edzéseken, nagy terhelésû versenyeken rendkívül sok verejtéket veszítünk, hosszú távú versenyen az is elõfordul, hogy kiterjedt izomgörcsök indulnak a testünkben. Ez ellen sós vizet szoktunk magunkkal vinni. Csakhogy az izzadás minden vesztesége ezzel nem pótolható, az arány eltolódik, és nem tudunk káliumot is tenni a vízbe. Egyikünk sem vegyész, tudatosan nem gondolunk rá, miért kívánunk meg bizonyos élelmiszereket; egy orvos egyszer elmagyarázta, hogy az egészséges ember például halra éhezik meg, ha foszforhiánya van, mert a halban sok a foszfor. Nos: alapos, izzasztó versenyzés után, szomjoltóként általában sörre kezdünk vágyni. Amit mond, aszerint lehet, hogy emögött többek közt a káliuméhség áll! És ráadásul a sör feszültségoldó is.
- A sör nem csupán a már említett alkoholtartalma okán nyugtató hatású, hanem ez több összetevõjének is köszönhetõ. A komló, ez a mai általános sörfûszer a nyugtató hatás egyik legfõbb forrása. De azt mondja, sportolók? A sörben lévõ poliszacharidok, sokmolekulájú cukrok kiválóan, gyorsan felszívódnak. A sör alapos energiautánpótlás. No persze, ehhez azért megfelelõ életmód is tartozik, a lusta sörivónak bizony számolnia kell az elhízással.
- Amit eddig mondott, aszerint nemcsak egyes borokra, hanem a sörre is igaz, hogy megfelelõ esetekben és megfelelõ adagolásban kimondottan gyógyhatású.
- Ehhez hozzáteszek valamit: komoly statisztikai utalások vannak rá, hogy a sörnek daganatképzõdés-ellenes hatása is van.
- Mármint hogy rákellenes? Ez minek köszönhetõ?!
- Nem mennék most bele tudományos bonyodalmakba. Csak két dolgot érintek. Sok sejtburjánzásellenes hatóanyagot csíráztatott magvakból lehet nyerni. Hát a sör kimondottan csíráztatott gabonamagvakból, leginkább árpamalátából készül, lényegében az egyetlen ilyen általános élelmiszerünk. A másik: a sejtburjánzások nem egyetlen sejt betegségét jelentik, hanem a temérdek sejtbõl álló magasabb rendû szervezetét. Igaz, hogy az alkohol sejtméreg, egyetlen sejtnek általában árt. Csakhogy az ember soksejtû, és nem feltétlenül esik egybe az egyetlen sejt számára hasznos és a soksejtû szervezet számára hasznos. A szervezetet néha igen jó dolog riadóztatni, takarításra késztetni. Korábban észreveszi, ha valahol belül valami nem stimmel.
- Ön a beszélgetésünk során annyi izgalmasat mondott, hogy mindenképpen érdemes volna némelyikre alkalomadtán visszatérni. Most - hogy a türelmével ne éljünk vissza - csak egyetlen kérdést hadd tegyünk fel. Önök itt, a Szent István Egyetem Sör- és Szeszipari Tanszékén, a sörökkel tudományos szinten foglalkoznak. Elméletben aligha akad, aki jobban ismeri Önöknél ezt az õsi italt. De hogyan viszonyul hozzá a gyakorlatban?
- Mármint hogy csak kutatom a sört, vagy meg is iszom? Persze, hogy megiszom, természetesen mértékkel. Magam is kedvelem.