rss
  • A gabonaféléknek fontos szerepe van a táplálkozásunkban

  • Az emberi táplálkozásban igen fontos szerepet töltenek be a gabonafélék. Elterjedtségüket mutatja, hogy az év minden napján folyik valahol a betakarításuk. Az emberiség kalóriaszükségletének jelentõs részét a kenyérgabonákból és a rizsbõl fedezi. Magyarországon egy ember naponta átlagosan 25 dkg cereáliát fogyaszt el. Ebbõl adódik, hogy a gabonamag összetételének legkisebb módosítása is elõbb-utóbb népbetegségek alapjait rakja le. A gabonamagvakban a nitrogéntartalmú és nitrogénmentes anyagok, olyan arányban (1:6) vannak jelen, hogy szükség esetén az ember egyedül kenyéren is fenntarthatja az életét.


    A legelterjedtebb gabonaféle a búza, de az utóbbi idõben más termékek is kereskedelmi forgalomba kerültek. Ilyenek a rozs, zab, árpa, köles, kukorica, barnarizs, hajdina, melyeket liszt, dara, pehely vagy natúr formában használhatunk fel. Ezek az élelmiszerek csak a “modern” ember számára újkeletûek.

    A régi korok nehéz munkát végzõ embereinek mindennap táplálékul szolgáltak, és igen nagy erõt és állóképességet adtak. Értékes fehérje és vitamintartalmuk, magas szénhidrát és alacsony zsírtartalmuk elõsegíti a gyermek növekedését és a felnõtt szervezet regenerációját. Élénkítik a szervezetet, növelik az ellenálló képességet és a szellemi erõnlétet, rosttartalmuk folytán pedig segítik a bélmûködést.

    Búza:

    Fehérjében és vitaminokban igen gazdag gabonaféle. Bár a finomítási mûvelet után elõálló fehérliszt fehérjetartalma számszerûen közelít a teljes kiõrlésû búzalisztéhez, a fehérje táplálkozástani értéke jelentõsen eltér az utóbbi javára. A gabonaszem külsõ ún. aleuron- és korparészében olyan fontos aminosavak vannak, amelyek kiegészülve a belsõ rész aminosavaival igen értékes fehérje értéket képviselnek. Az idegi- és agymûködés szempontjából hasznos B-vitaminok, különösen a B1 vitamin tárháza a búzaszem. Ez utóbbiból mintegy 4-szeres, míg az anyagcsere- és a méregtelenítõ folyamatokat segítõ B2 vitaminból, valamint a pantoténsavból 3-szoros mennyiség található a teljes kiõrlésû lisztben, a fehérliszthez viszonyítva.


    A búza élénkít, jót tesz a szívnek és a keringésnek. A többi gabonaféléhez képest nagyobb növekedésserkentõ hatással rendelkezik, így gyermekek étrendjében is fontos a jelenléte. A búza csírarészében elõforduló lecitin és E-vitamin valamint egyéb, antioxidáns hatású anyagok lassítják az öregedési folyamatot és segítik a betegségmegelõzést. A teljes búzaszem ásványi anyag tartalma is kiemelkedõ. Kalcium-, vas-, réz-és cinktartalma segíti a felépülési és regenerációs mechanizmusokat.

    Barnarizs:

    Táplálkozástani szempontból kiegyensúlyozott gabonaféle. Fehérjetartalma nem nagy (7-9 %), de igen jó minõségû. E- és B vitaminokban gazdag. Jó hatása van az agymûködésre és idegrendszerre. Gluténmentes, így jól beépíthetõ a lisztérzékenyek diétájába is. Magas rosttartalmából adódóan csökkenti az emésztõszervi panaszok elõfordulását is. Teltségérzést okozó hatása elõnyös fogyókúrázók számára. Könnyû emészthetõsége miatt minden korosztály számára javasolható a barnarizs illetve az abból készített õrlemény.


    Köles:

    A gabonák között az egyetlen lúgosító (bázikus) tulajdonságú. Magas fehérjetartalma (10-12%) és esszenciális (létfontosságú) zsírsavtartalma miatt magas táplálkozástani értékkel bír. Az ásványi anyagok tekintetében kiemelendõ a magas kalcium-,magnézium-, vas-, foszfor-, fluor-, és szilícium tartalma. A kölesben lévõ lecitin hosszabb távon elõnyösen hat az agyi tevékenységre (pl.:memória), a kovasav rugalmassá, bársonyossá teszi a bõrt, hajat, körmöket. Ismert a testet melegítõ hatása, ezen kívül régen a vese- és hólyaggyulladás, valamint a lép betegségeinek kezeléséhez alkalmazták.


    Hajdina:

    Sokoldalúan hasznosítható, nagy biológiai értékû növény. Fehérjéje gazdag lizin és metionin forrás. Vastartalma a búzáénak többszöröse, ezen kívül jelentõs kálium, kalcium és magnézium tartalommal is bír. Nátrium tartalma alacsony. A B-vitamin család legnagyobb része megtalálható a hajdinában, magasabb rosttartalma pedig a civilizációs betegségek megelõzését szolgálja. Fogyasztása jótékonyan hat a szív- és érrendszeri betegségben szenvedõkre; vérnyomás csökkentõ és keringés javító hatása ismeretes. Pozitív hatásainak köszönhetõen alkalmas más gabonafélék – elsõsorban a búzalisztbõl készült termékek - táplálkozástani értékének kiegészítésére.


Főzés, sütés, táplálkozás kapcsán a receptmix magazin hasznos receptekkel, főzési praktikákkal segíti a finomabbnál finomabb és egészséges reggeli, ebéd, vacsora elkészítését. Főzni jó, enni még jobb, együtt tapasztaltabbá válni a legeslegjobb!
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A szőlő fogyasztása segíti az emésztést is

    A szőlő fogyasztása segíti az emésztést isA szőlőben olyan anyagok vannak, amelyek jótékonyan hatnak szervezetünkre, sőt bizonyos betegségektől is megóvhatnak. A magnézium segíti az izom- és szívműködést, a mangán a pajzsmirigy és az idegrendszer működésében, valamint a csontok anyagcseréjében játszik fontos szerepet. Jótékonyan hat az immunrendszerre, héjának ballasztanyag-tartalma segíti az emésztést, a bélműködést, magjának olaja csökkenti a vér koleszterinszintjét. Sok vitamin, ásványi anyag és nyomelem található benne.

  • Fogyókúra - ésszerûen érdemes lefogyni!

    Ha a tükör vagy a mérleg azt mondja önnek, hogy túlsúlya van, használja ki a nyári idényt és kezdjen el egy ésszerû fogyókúrát Ezzel nem valami kellemetlen dologra szeretnénk rábeszélni, mert az "okos" fogyókúra nem koplalást jelent, csupán a táplálékok helyes megválasztását, más módon történõ elkészítését.

    A fogyókúra ott kezdõdik, hogy elhisszük: képesek vagyunk és akarunk fogyni.

    Mozgás, mozgás!

  • Fõzni spórolva, idõt megtakarítva

    Két dologgal kell spórolni decemberben: a pénzünkkel, hogy mindenkinek jusson ajándék és finom étel, és az idõnkkel, mert ilyenkor abból is kevés van. Segítünk, hogyan legyen idõ, pénz és étel is. Kész, megkezdõdött, itt a karácsonyi stresszroham ideje. Egyik szempontból persze Advent és várakozás a fényre, gyertyák, forralt bor, másrészrõl vásárláslista, görcsök, halmozódó teendõk, és idegrohamok minden mennyiségben.

  • Nõi bajban segít a szójabab

    Félelem és szégyenérzet keríti hatalmába nõk millióit a klimax miatt, s ezzel nem csak a saját, de környezetük életét is megkeserítik. Pedig a kellemetlen tünetek a család szeretetével és megfelelõ készítményekkel enyhíthetõk. Itt a klimax, itt a vég! – ijed meg ma is sok nõ, holott a szervezet természetes változásai teljesen egészségesek, és közel sem olyan vészesek, ahogy sokan hiszik. Kétségbeesés helyett érdemes a dolgok jó oldalát nézni. Például felszabadító érzés, hogy a változó kor elhozza a gondtalan szex idejét, amikor fogamzásgátlással már nem kell bajlódni.

  • Betiltanák a világ legdrágább kávéjának fogyasztását

    Indonézia legfelsõbb iszlám csoportosulása megtiltaná a hívõk számára, hogy fogyasszanak a világ legdrágább kávéjából, amelynek szemeit a cibetmacskák ürülékébõl gyûjtik össze, ezért a muszlimok szerint tisztátalannak számít.

    A Kopi Luwak kávé babja a cibetmacskák táplálékául szolgál, majd a kávészemek fermentálódnak az állat bélrendszerében. Az ürülékbõl kiválogatott szemeket megpörkölik. Hívei lelkesednek a Kopi Luwak lágy ízéért, illetve a specialitás utóízéért, amely nélkülöz minden kesernyésséget.

  • Wellness, spa, luxusfürdõ - otthon

    A test rituális megtisztulásának legegyszerûbb formája a fürdõ. Beutaló és hosszú utazás helyett alakítsuk ki saját spa-szentélyünket.

    Az angolszász wellness kifejezés nagyjából 25 évvel ezelõtt született az USA-ban. Az embert teljes egészként értelmezi, egyaránt törekszik a fizikai-, emocionális-, spirituális-, intellektuális-, és szociális harmónia megteremtésére.

  • Már az õsemberek is tudták, hogy milyen gabonát kell enni

    Sokat vitatott író Szendi Gábor, akinek nagy vihart kavart könyve, a Paleolit táplálkozás megosztja a szakértõ és laikus közönséget egyaránt.

    Véleményem szerint elméletének vitatható pontjai többek között, hogy a gabonafélék a rozs kivételével káros táplálékok, szintúgy a hüvelyesek, amelyek „áteresztõvé teszik a bélfalat”.

    Ha a gabonához nem tudtunk volna alkalmazkodni (ahogy az író feltételezi), akkor egész egyszerûen már kihaltunk volna.

  • Csendes gyilkosok

    A keményítõben gazdag ételek, például a burgonya, a fehér kenyér és a fehér rizs a legújabb kutatások szerint a máj elzsírosodásához, s ezáltal súlyos betegséghez vezethet. A májzsírosodás, majd -gyulladás májzsugorodáshoz vezethet. Bostoni kutatók pedig megállapították, hogy a patkányoknál a keményítõben gazdag diéta elõsegíti a májzsírosodást. A májzsírosodás pontosan az, aminek hangzik: a szervet zsírburok veszi körül. A probléma eleinte nem okoz tüneteket, késõbb azonban potenciálisan halálos májelégtelenséghez vezethet.

  • Az új divat: Bor helyett sör az éttermekben!

    A világ gasztronómiailag fejlettebb vidékein ma már a legszínvonalasabb étteremben sem lepõdik meg a felszolgáló, ha az egyes fogásokhoz nem bort, hanem különféle söröket rendel a vendég.

    Sõt, nagyon is tisztában van vele, milyen típusú sört ajánljon a kiválasztott ételekhez. De, hogy az egyszeri étteremlátogató se jöjjön zavarba, ha sörrel kísért ebédre vagy vacsorára vágyik, a német sörszövetség (Der Deutsche Brauerbund) egy kölni mesterszakáccsal karöltve készített egy táblázatot, amelybõl bárki könnyedén megtanulhatja a sör-étel társítás alapvetõ szabályait.

  • A lárvák és a termeszek lehetnek a jövõ étlapjainak sztárjai

    Lárvák, kukacok, tücskök - a legtöbb nyugati embernek az állatvilág apró képviselõire gondolva nem egy ínycsiklandozó vacsora jut eszébe. Az ENSZ Mezõgazdasági és Élelmezési Szervezete, a FAO azonban olyan kampányt készít elõ, amellyel az ehetõ rovarok fogyasztására igyekszik ösztönözni a fejlett és fejlõdõ országok lakosait is.

    Afrikában, Ázsiában és Dél-Amerikában, fõleg azokon a területeken, ahol ritkaságszámba megy a hús és a hal, számtalan ember számára hozzátartozik a mindennapi táplálkozáshoz a rovarok fogyasztása is.

  • Kevesebbet nassol, aki avokádót fogyaszt?!

    Kevesebbet nassol, aki avokádót fogyaszt?!Nemcsak jóllakottabbnak érezzük magunkat az avokádótól, de a vércukorszintet is szinten tartja. Már egy fél avokádó elfogyasztása segíthet abban, hogy ebéd után kevesebbet nassoljunk. Az avokádó fogyasztása hozzájárul a telítettség érzésének kialakulásához, javítja a vércukor-egyensúlyt és az inzulinrezisztenciát, hosszú távon pedig koleszterinszint-csökkentő hatása is van a benne található jótékony zsírsavaknak köszönhetően. A most megjelent tanulmány szerint pedig arra is jó, hogy ebéd után kevésbé legyünk éhesek.

  • Ne sózd túl az ételt!

    A sózás csökkentése az ereknek is jót tesz

    Budapest - A konyhasóban szegény étrend vérnyomáscsökkentõ hatása régóta ismert, ám ausztrál kutatók vizsgálata alapján kiderült, a csökkentett sómennyiség a verõerek tágulékonyságát is növeli. Kacie Dickinson és munkatársai - akik az American Journal of Clinical Nutrition címû folyóiratban publikálták eredményeiket - azt vizsgálták, hogy az alig sózott étel milyen mértékben befolyásolja az erek rugalmasságát.

  • Mûzlit reggelire

    Bár az egészséges életmódnak egyre több elkötelezett híve van, az egészséges táplálkozást követõk tábora nem bõvül olyan mértékben, mint kellene. Egy most nyilvánosságra hozott felmérés szerint 1997 óta töretlenül növekszik a müzlik és gabonapelyhek, valamit az ezekbõl készült szeletes rágcsálnivalók kedveltsége. Azonban a férfiaknak csak 20, s a nõknek is csak 30%-a fogyaszt ilyen termékeket rendszeresen. Ha ehhez még azt is figyelembe vesszük, hogy egy két évvel ezelõtti felmérés szerint csökken a reggelizõk aránya, s az akkori adatok szerint a lakosság alig fele kezdi a napot valamilyen étkezéssel, akkor bizony érdemes elgondolkodni azon, valóban egészségesen táplálkozunk-e.

  • A kefir jótékony hatása a szervezetre

    A savanyított tejtermékek évszázadok óta ismert és elõszeretettel fogyasztott táplálékok.

    Felfedezésük a hûtési eljárások hiányának köszönhetõ: a kifejt tej hûtés nélkül megsavanyodott, ezáltal õseink felfedezték, hogy az így keletkezett étel fogyasztható, ráadásul jóval tovább eltartható, mint a tej. A kefirt a Kaukázusban az õsidõktõl fogva ismerték. Amellett, hogy vitaminokban (B-vitamin, folsav, niacin, és biotin) gazdag, immunrendszer-erõsítõ, elõsegíti az emésztést, gyomorregeneráló, csökkenti a vér koleszterinszintjét és a vérnyomást.

  • Téli vitaminpótlás

    Téli vitaminpótlás Ennek eredménye, hogy a tavasz kezdetére néhány kilóval többet nyom a mérleg, sőt még fáradtak, levertek is vagyunk, amit a téli hónapokban kialakult vitaminhiánynak tulajdonítunk. Egy kis odafigyeléssel csökkenthetők a szervezetünket terhelő, évszakhoz kötődő kellemetlenségek. A kiegyensúlyozott táplálkozás, a helyes életvitel, a megfelelő mennyiségű és intenzitású testmozgás nemcsak nyáron, hanem a hidegebb hónapokban is megvalósítható. A megfelelő vitamin- és ásványi anyag ellátottság télen is kivitelezhető.

  • A joghurt csökkenti az ínybetegségek kockázatát

    A joghurtok és más, tejsavat tartalmazó ételek jótékony hatással vannak a szájra, és csökkenti az ínybetegségek kockázatát - mutatták ki japán kutatók. A japán szakemberek szerint míg a joghurt és más, tejsavat tartalmazó italok fogyasztása jobb szájhigiéniát eredményez, a tej és a sajt nem ilyen jótékony hatású a szájra nézve. Korábbi kutatásokkal már kimutatták, hogy a periodontális (fog körüli) betegségek ritkábban fordulnak elõ azoknál, akik nagy mennyiségben fogyasztanak tejtermékeket, de azt nem derítették fel, hogy pontosan mely tejtermékek a legjobbak ebbõl a szempontból.

  • A keveset mozgó fiatal nõk hamarabb lesznek cukorbetegek

    Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) szerint az elkövetkezõ negyedszázadban duplájára - akár 366 millióra - is emelkedhet a Földön a cukorbetegek száma. A Nemzeti Cukorbeteg Alapítvány úgy látja, mindehhez azok a keveset mozgó fiatal nõk is hozzájárulhatnak, akik a majdani terhesség után jó eséllyel lesznek 2-es típusú cukorbetegek. Az amerikai Harvard Egyetem kutatói és a Brigham Kórház orvosai több, mint egy évtizedes, húszezernél is több fiatal nõt vizsgáló programjuk végén megállapították, hogy az intenzíven sportoló nõk esetében 30-40 százalékkal kisebb a terhesség utáni cukorbetegség kialakulásának az esélye, mint lusta kortársaiknál.

  • Egyik legfontosabb téli alapanyagunk: a dió

    A dió egyik legfontosabb téli termésünk és alapanyagunk. Egészségmegõrzõ szerepe kiemelkedõ a hideg hónapokban, de bõrünk ápolására is használhatjuk.
    A nemzetség 21 Délkelet-Európától Japánig, Délkelet-Kanadától Kaliforniáig, délre Argentínáig elõfordul. A Kárpát-medencében két fajtájával találkozhatunk gyakrabban, az egyik az ehetõ diót termõ közönséges dió, a másik az Észak-Amerikából származó, Európában díszfaként ültetett, illetve néhol erdõgazdasági jelentõségû fekete dió.

  • A Zöld Tündér csábítása - Az abszint

    Évszázados számûzetése után visszatért az illegalitásból a veszélyes méregként, drogként, de leginkább izgalmas, mágikus italként számon tartott abszint.

    Pár éve újra kapható az EU tagországaiban, igaz nem az eredeti változat, hanem legyengített kisöccse. Az egykori Csehszlovákia volt az egyetlen az öreg kontinensen, ahol mindvégig ereje teljében pompázhatott a smaragdzöld színe és bódító "varázsereje" miatt Zöld Tündérnek is nevezett nedû.

  • Ősszel is érdemes minél több brokkolit fogyasztani

    Ősszel is érdemes minél több brokkolit fogyasztaniTartalmaz A-, C-, E- vitamint, vasat, folsavat, kalciumot, foszfort, káliumot, glükozinolátokat, rostot és fehérjét. Kiemelendő a benne lévő tokoferol (E-vitamin), niacin, pantoténsav, B1- és B2-vitamin is. A brokkoli kitűnő folsav- és ß-karotin-forrás. Gazdag növényi flavonoidokban, indolokban és izotiocianátokban. Nagy mennyiségben tartalmaz klorofillt. Fogyaszthatjuk nyersen, párolva, sütve, főzve, töltve, hús mellé köretnek, levesnek, mártásnak. Könnyű emészthetősége miatt érzékenyebb gyomrúak is nyugodtan fogyaszthatják.