Az emberi táplálkozásban igen fontos szerepet töltenek be a gabonafélék. Elterjedtségüket mutatja, hogy az év minden napján folyik valahol a betakarításuk. Az emberiség kalóriaszükségletének jelentõs részét a kenyérgabonákból és a rizsbõl fedezi. Magyarországon egy ember naponta átlagosan 25 dkg cereáliát fogyaszt el. Ebbõl adódik, hogy a gabonamag összetételének legkisebb módosítása is elõbb-utóbb népbetegségek alapjait rakja le. A gabonamagvakban a nitrogéntartalmú és nitrogénmentes anyagok, olyan arányban (1:6) vannak jelen, hogy szükség esetén az ember egyedül kenyéren is fenntarthatja az életét. 
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
A legelterjedtebb gabonaféle a búza, de az utóbbi idõben más termékek is kereskedelmi forgalomba kerültek. Ilyenek a rozs, zab, árpa, köles, kukorica, barnarizs, hajdina, melyeket liszt, dara, pehely vagy natúr formában használhatunk fel. Ezek az élelmiszerek csak a “modern” ember számára újkeletûek.
A régi korok nehéz munkát végzõ embereinek mindennap táplálékul szolgáltak, és igen nagy erõt és állóképességet adtak. Értékes fehérje és vitamintartalmuk, magas szénhidrát és alacsony zsírtartalmuk elõsegíti a gyermek növekedését és a felnõtt szervezet regenerációját. Élénkítik a szervezetet, növelik az ellenálló képességet és a szellemi erõnlétet, rosttartalmuk folytán pedig segítik a bélmûködést.
Búza:
Fehérjében és vitaminokban igen gazdag gabonaféle. Bár a finomítási mûvelet után elõálló fehérliszt fehérjetartalma számszerûen közelít a teljes kiõrlésû búzalisztéhez, a fehérje táplálkozástani értéke jelentõsen eltér az utóbbi javára. A gabonaszem külsõ ún. aleuron- és korparészében olyan fontos aminosavak vannak, amelyek kiegészülve a belsõ rész aminosavaival igen értékes fehérje értéket képviselnek. Az idegi- és agymûködés szempontjából hasznos B-vitaminok, különösen a B1 vitamin tárháza a búzaszem. Ez utóbbiból mintegy 4-szeres, míg az anyagcsere- és a méregtelenítõ folyamatokat segítõ B2 vitaminból, valamint a pantoténsavból 3-szoros mennyiség található a teljes kiõrlésû lisztben, a fehérliszthez viszonyítva.
A búza élénkít, jót tesz a szívnek és a keringésnek. A többi gabonaféléhez képest nagyobb növekedésserkentõ hatással rendelkezik, így gyermekek étrendjében is fontos a jelenléte. A búza csírarészében elõforduló lecitin és E-vitamin valamint egyéb, antioxidáns hatású anyagok lassítják az öregedési folyamatot és segítik a betegségmegelõzést. A teljes búzaszem ásványi anyag tartalma is kiemelkedõ. Kalcium-, vas-, réz-és cinktartalma segíti a felépülési és regenerációs mechanizmusokat.
Barnarizs:
Táplálkozástani szempontból kiegyensúlyozott gabonaféle. Fehérjetartalma nem nagy (7-9 %), de igen jó minõségû. E- és B vitaminokban gazdag. Jó hatása van az agymûködésre és idegrendszerre. Gluténmentes, így jól beépíthetõ a lisztérzékenyek diétájába is. Magas rosttartalmából adódóan csökkenti az emésztõszervi panaszok elõfordulását is. Teltségérzést okozó hatása elõnyös fogyókúrázók számára. Könnyû emészthetõsége miatt minden korosztály számára javasolható a barnarizs illetve az abból készített õrlemény.
Köles:
A gabonák között az egyetlen lúgosító (bázikus) tulajdonságú. Magas fehérjetartalma (10-12%) és esszenciális (létfontosságú) zsírsavtartalma miatt magas táplálkozástani értékkel bír. Az ásványi anyagok tekintetében kiemelendõ a magas kalcium-,magnézium-, vas-, foszfor-, fluor-, és szilícium tartalma. A kölesben lévõ lecitin hosszabb távon elõnyösen hat az agyi tevékenységre (pl.:memória), a kovasav rugalmassá, bársonyossá teszi a bõrt, hajat, körmöket. Ismert a testet melegítõ hatása, ezen kívül régen a vese- és hólyaggyulladás, valamint a lép betegségeinek kezeléséhez alkalmazták.
Hajdina:
Sokoldalúan hasznosítható, nagy biológiai értékû növény. Fehérjéje gazdag lizin és metionin forrás. Vastartalma a búzáénak többszöröse, ezen kívül jelentõs kálium, kalcium és magnézium tartalommal is bír. Nátrium tartalma alacsony. A B-vitamin család legnagyobb része megtalálható a hajdinában, magasabb rosttartalma pedig a civilizációs betegségek megelõzését szolgálja. Fogyasztása jótékonyan hat a szív- és érrendszeri betegségben szenvedõkre; vérnyomás csökkentõ és keringés javító hatása ismeretes. Pozitív hatásainak köszönhetõen alkalmas más gabonafélék – elsõsorban a búzalisztbõl készült termékek - táplálkozástani értékének kiegészítésére.
