rss
  • Miért kell rostokat enni?

  • A rostban gazdag táplálkozás jótékony hatásáról már Hipokratész is beszámolt. Mégis csak az 1950-es években kezdtek el komolyabban foglalkozni vele.

    Ugyanis ekkor kerültek nyilvánosságra olyan megfigyelések, melyek összefüggést mutattak ki a rostbevitel és a krónikus nem fertõzõ megbetegedések között. A gyümölcsök közül a legtöbb rosttartalommal a málna és a piros ribizli rendelkezik, ezt követi a körte, a szilva és a szõlõ. A zöldségek közül a legrostosabbak a száraz hüvelyesek, a bab és a lencse. Ma már köztudott, hogy a rostok növelik a bélmozgást, elõsegítik a jó bélmûködést.

    Segítik a székrekedést, ezáltal lerövidítik a béltartalom áthaladását a bélcsatornában, megakadályozva a székrekedés kialakulását. A rostban gazdag étrenddel elkerülhetõek a vastagbél különbözõ betegségei, a vér magas koleszterin és cukorszintje. A rostok segítségükkel különbözõ káros anyagokat mosnak ki a szervezetbõl. Az étkezési rost csökkenti a zsírok felszívódását, javítja az anyagcserét és az emésztési funkciókat is.

    Egy nemzetközi európai szervezet négy és fél éven keresztül végzett több mint 500 000 fõvel összehasonlító felmérést. A vizsgálat eredménye bizonyította, hogy azok között a résztvevõk között, akik naponta átlag 35 g növényi rostot fogyasztottak, 40 százalékkal kisebb volt a vastagbélrák elõfordulása, mint azoknál, akik naponta csak a szokásos 15 g rostot fogyasztották.

    A rostoknak fontos szerepük van a fogyókúrában is. Nagy vízkötõ képességük révén és saját tömegük segítségével megnövelik a béltartalom mennyiségét, ezáltal telítettségérzetet biztosítanak, ami által csökken az étvágy. Mindehhez szükséges a bõséges folyadékbevitel, ami átalagosan 2-3 liter folyadékot jelent. Ha ez nincsen meg, akkor akár problémát is okozhat, a rostok a nedvességet a bélfalból vonják el, ez pedig székrekedéshez vezethet.

    Rostok fajtái

    A különbözõ élelmi rostok közül négy típus különböztethetõ meg. Megkülönböztetünk növényi és állati eredetû, vízben oldható és oldhatatlan rostokat. Mindegyik élettani szerepe eltérõ. A vízben oldódó rostok ( sárgarépa, alma, banán, burgonya zabfélék, citrusfélék, árpa és babfélék) jól csökkentik a koleszterinszintet és a vércukorszintet.

    A vízben nem oldhatók alkalmasak a székrekedéses panaszok javítására, növelve a széklet mennyiségét, és csökkentve az étel bélben való tartózkodásának idejét. Ilyen rostok a teljes kiõrlésû gabonalisztekbõl készült pékárukban, diófélékben és egyes zöldségekben fordulnak elõ.

    Mennyi rostot fogyasszunk?

    Felnõtt számára az ajánlott napi rostbevitel 25–30g. A kutatások szerint a magyar lakosság fogyasztási szokásai ettõl jelentõsen elmaradnak, kb. 15-23 grammnyi mennyiség között mozog. A napi rostbevételt úgy lehetne növelni, hogy fehér lisztbõl készült ételek helyett a teljes kiõrlésût választjuk.

    - Fehér kenyér helyett barna kenyeret válasszunk.
    - Fehér rizs helyett barna rizst válasszunk.
    - Fehér lisztbõl készült tészta helyett teljes kiõrlésû lisztbõl készültet válasszunk.
    - Chips, csoki helyett válasszunk magvakat, pisztáciát, kesudiót, egyéb dióféléket.

    Reggelire fogyasszunk zabkorpát, joghurttal vagy tejjel.

    Napi étrendünkbe próbáljunk meg beilleszteni öt adag zöldséget és két adag gyümölcsöt, mellyel biztosíthatjuk a napi rostbevitelt.

    Ugyanakkor ne felejtsük el a napi két-három liter folyadék (víz) fogyasztását, a rostok egy része vízzel együtt fejti ki hatását!


Főzés, sütés, táplálkozás kapcsán a receptmix magazin hasznos receptekkel, főzési praktikákkal segíti a finomabbnál finomabb és egészséges reggeli, ebéd, vacsora elkészítését. Főzni jó, enni még jobb, együtt tapasztaltabbá válni a legeslegjobb!
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Magas vérnyomás ellen - Próféták kölese: sokáig titkos volt a recept

    A monda szerint a tejterméket maga Mohamed ajándékozta híveinek, ezért az oltótelepeket "a próféták kölesének" is nevezik. Azt pontosan tudjuk, hogy a kefirt a Kaukázus északi részén már régóta házilag készítették.

    Ezt a terméket itt 2500 méter magasságban, relatíve alacsony és erõsen váltakozó hõmérsékleten, 5-23 °C között állítják elõ, és ehhez bõrbõl készült edényeket használnak. A magokhoz tejet öntenek, az elegyet erjedni hagyják, és amikor néhány nap múlva készen lesz a kefir, leöntik és aztán újból tejet adnak a telepekhez.

  • Az uborka nem csak egészséges, de jót tesz a bõrnek is

    Az uborkának szervezetünkre nézve rengeteg pozitív hatása van, de elõszeretettel használják kozmetikai alapanyagként is a szépségiparban.

    Ráadásul az uborka egy õsi, frissítõ gyümölcs, melyet zöldségként fogyasztunk. Igen kevés kalóriát tartalmaz. Víztartalma eléri a 96%-ot, így részt vesz a szervezet vízháztartásának kiegyensúlyozásában. Gazdag nátriumban, vasban, foszforban, káliumban, kalciumban, szénhidrátban és vitaminokban (A1, B1, B2, B6, C). Káliumtartalma segíti a vesék mûködését.

  • A tökéletes reggeli

    Egy nagy pohár tej nemcsak kálciumhoz juttat bennünket, hanem optimális napkezdést is biztosít. Különösen azoknak ajánlott, akik ügyelnek a vonalaikra - derült ki a Western Australia egyetem kutatásából.

    Hogy miért?

    Azért, mert a vizsgálati eredmények szerint az, aki reggeli étkezésébe beépíti a tejet, kevésbé lesz nagyétkû, amikor az ebédre kerül a sor. A kutatás vezetõje hangsúlyozta, hogy ez az örvendetes következmény a tejfehérjének köszönhetõ.

  • Így tudjuk tovább megőrizni a gyümölcsök frissességét

    Így tudjuk tovább megőrizni a gyümölcsök frissességétBeindult az eper, a cseresznye, a meggy, a málna és a ribizliszezon is, és nem sokára követi a szeder és az áfonya. A nyáron el vagyunk kényeztetve bogyós gyümölcsökből. Azonban ha érésnek indulnak, nem győzzük szedni és enni. Eltehetjük lekvárnak, befőttnek vagy a fagyasztóba, hogy a szűkebb téli napokon is hozzájussunk egy kis vitaminhoz. Azonban arra is van egy házi praktika, hogyan tudjuk akár 2-3 hétig megőrizni frissességüket. Az év ezen kivételes részében mindenki megpróbál minél többet enni ezekből a kék-piros gyümölcsökből.

  • A zöld tea késlelteti az emlõrák kialakulását

    Azoknak a kínai nõknek, akik fiatal koruktól kezdve rendszeresen ittak zöld teát, ritkábban és késõbb lett emlõrákjuk, mint azoknak, akik nem teáztak - derült ki az Annals of Epidemiology folyóiratban közölt tanulmányból. A régi korok kutatói szerint a tealevelekbõl készülõ italt félmillió éve ismerik az emberek. A különbözõ változatokból a zöld teának tulajdonítják a legtöbb gyógyító hatást. Az amerikai élelmiszer- és gyógyszerügyi hivatal, az FDA eddig hat alkalommal kapott olyan kérelmet, hogy járuljon hozzá a zöld tea gyógyszerré nyilvánításához, de az ügynökség ezt még nem látta indokoltnak.

  • Egészségesen is lehet torkoskodni

    Budapest - A sötét csokoládé az emberiség egyik legrégibb gyógyszere, mert biológiailag értékes, nagy flavonoidtartalmú kakaóbabból készül - hangzott el csütörtökön az "egészségvédõ csokoládé", egy új magyar innováció budapesti bemutatóján, melyen szakemberek elemezték a csokoládé kedvezõ élettani hatásait.

    Matos Lajos szívgyógyász emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években számos tudományos vizsgálat igazolta a sötét csokoládé ereket védõ, véralvadást gátló és vérnyomáscsökkentõ hatását.

  • Érdemes gránátalmát fogyasztani, ugyanis lassítja az öregedést

    Érdemes gránátalmát fogyasztani, ugyanis lassítja az öregedéstA gránátalmában rengeteg antioxidáns található, melyek lassítják az öregedési folyamatokat, sőt a gyümölcs hatóanyagai arra is képesek, hogy helyreállítsák a károsodott DNS-t. Emellett nagy mennyiségű C-vitamint tartalmaz, mely elengedhetetlen az immunrendszer megfelelő működéséhez. Már napi egy pohár gránátalmalé segíthet megelőzni a betegségeket. A legújabb kutatások bizonyították, hogy a gránátalmában olyan hatóanyagok vannak, melyek védik a májat és a vesét a toxinoktól, sőt a korábbi károsodások regenerálásához, kijavításához is hozzájárulnak.

  • Az egészséges szív legnagyobb titka!

    A szív és érrendszeri panaszok tipikusan nyugati népbetegségnek számítanak. Létezik azonban egy anyag, aminek segítségével megóvhatjuk szívünket az esetleges problémáktól: ez az E-vitamin.

    A szív és érrendszeri betegségek megelõzéséhez és terápiájához nem elegendõ pusztán egészséges életmódot folytatnunk, és helyesen táplálkoznunk. Ha nem elégítjük ki szívünk E-vitamin szükségletét, minden igyekezet hiábavaló lehet.

  • Gyulladáscsökkentõ citrusfélék

    A gyulladásokra bizonyos élelmiszerek gyulladáscsökkentõ gyógyszerként hatnak. Megfelelõ táplálkozással gyulladás esetén tehát segíthetünk a szervezetünknek.

    A gyulladás szervezetünk normális reakciója a sérülésekre. Annak ellenére azonban, hogy természetes védelmi mechanizmusnak számít, krónikussá válása esetén betegségek kialakulásához is vezethet. A birminghami Alabama Egyetem kutatói szerint a gyulladás egyik ellenszere a megfelelõ táplálkozás lehet. Az elhízásról is kimutatták, hogy gyulladást okoz.

  • A hosszú élet titka: séta a parkban

    Fél óra napi séta öt évvel hosszabíthatja meg életünket, számolt be egy legújabb életmód-kutatás, amelyet az Egészségügyi Világszervezet rendelt el. Egészségügyi szakemberek szerint a séta vagy a kényelmes tempójú kerékpározás hosszú távon is jótékony hatással van az egészségre.

    A WHO szerint Nagy-Britanniában és Dániában készült kutatások azt mutatják, hogy még az enyhe testmozgás, sõt, a házimunka is meghosszabbíthatja életünket, akár öt évvel is. Szakemberek azt remélik, hogy a rengeteg, tévé elõtt lustálkodó e hír hallatán kimozdul majd, és többször fog tenni valamit egészsége érdekében.

  • Az állandó rohanás és a stressz

    Egy kutatás szerint a felgyorsult élettel járó stressz az egyik legaggasztóbb tényezõ a mai emberek életében. Az emberek gyakran az idõ szûkére hivatkozva mellõzik életükbõl a testmozgást. A mozgásszegény életmód, a túlhajszoltság, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a stressz a mai kor vezetõ egészségkárosító tényezõi, és errõl az érintettek is tudnak. Egy több ezer ember megkérdezésével végzett angliai felmérés szerint a válaszoló nõk kétharmada, míg a férfiak 58 %-a válaszolta azt, hogy az elmúlt három hónapban aggodalommal töltötte el egészségtelen és stressze életmódja.

  • Fondü vacsorára!

    A tûz körülülése õseink mindennapjaihoz nyúlik vissza - a múlt század elején Svájcban feltalált fondü-szertartás is ezt a hagyományt élesztette újjá. Hangulatossá tehetjük téli estéinket ennek a különleges, finom ételeknek a segítségével. A sajt-fondü, vagyis az olvasztott sajtba mártogatott kenyér-, zöldség vagy garnélarák falatkák, különleges élménnyé teszik a beszélgetõs, családi- vagy baráti körben töltött estet. A svájciak kedvenc eledelének elkészítésekor fejenként 15 dkg sajttal kell számolni.

  • Le a pocakkal!

    Ön hogy viszonyul a hasához? Naponta hadat üzen neki, vagy elégedett vele, még akkor is, ha korántsem tökéletes? Önben is számtalan kérdés merül fel e kényes testrésszel kapcsolatban? A wellnes alapján összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat.

    Mitõl puffad fel a has?

    Legtöbbször az egészségesnek számító gyümölcsök, zöldségek és gabonafélék ballasztanyagai felelõsek a puffadásért. Különösen a hüvelyesek - a bab, borsó - illetve a káposzta, a szilva és a hagyma a ludas.

  • A világ legfinomabb étele maradékból

    A világ legnagyobb és legsikeresebb gasztronómiai magazinjai (Jamie, Every Day, Good Food) a legsikeresebb (értsd: legdrágább) éttermekkel együttmûködödve folyamatosan megkeresik azokat az ételeket, amelyek mindenhol nagy sikernek örvendenek a világon.

    Meglepõ, de azok az ételek kerültek a lista élére, amelyeknek a hozzávalója, valamely másik étel maradéka. Az európai luxus éttermek kínálatában nagy részében megtalálható a klasszikus Somlai Dumplings (Somlói, ma már csak így hívjuk), amely eredetileg maradékból készült.

  • Az élelmiszerek hatással vannak az egészségünkre

    A táplálkozás csak úgy lehet egészségesebb a fejlett és fejlõdõ országokban, ha az élelmiszeripar fölismeri, hogy neki is ez az érdeke.

    Ennek már vannak biztató jelei, de az eddigi eredmények meglehetõsen szerények, pedig a közegészségügy képviselõi folyamatosan jelzik a kedvezõ irányt. Az Amerikai Orvosszövetség hetilapja érdekes szerkesztõségi közleményt jelentetett meg. Jeffrey P. Koplan és Kelly D. Brownell azzal foglalkozik az írásban, hogy miképpen válaszol az amerikai élelmiszeripar az elhízás szinte járványos terjedésére.

  • Az eper és az áfonya egészségmegőrző hatásai

    Az eper és az áfonya egészségmegőrző hatásaiHeti három vagy több adag eper és áfonya evése egyharmaddal csökkentheti a szívroham kockázatát a nőknél. Mindkét bogyós gyümölcs nagy mennyiségben tartalmaz növényi flavonoidokat, amelyek számos más gyümölcsben és zöldségben, például a szőlőben, borban, szederben, padlizsánban, de a csokoládéban is előfordulnak. Az áfonyában és az eperben lévő, a flavonoidok alosztályához tartozó antociánok segíthetik az artériák tágulását, ellensúlyozhatják a plakkok lerakódását az erekben, és más szív-és érrendszeri előnyöket biztosítanak.

  • Miért ne vegyél kínai fokhagymát?

    Miért ne vegyél kínai fokhagymát?Már sokat írtunk a fokhagymáról, erről a rendkívüli növényről. Naponta fogyasztjuk (más növényekkel együtt), így érdekes módon nincs is problémánk pl. a magas vérnyomással vagy az egyszerű náthával. Azt azonban nem tudtuk, hogy április 19-e a fokhagyma világnapja, azaz sokan annyire méltatják, hogy még egy évben kiemelten imádják is. Ez az pici, de annál sokoldalúbb növény tehát megérdemli, hogy szenteljünk neki egy cikket, egyben ízekre szedjük a világ legkeresettebb hagymáját.

  • Fagylalttörténet

    Noha szeretünk azzal hivalkodni, hogy mindent, ami az európai kultúrában megemlítésre méltó, a görögöktõl fogva ismerünk, a fagylalttal kapcsolatban fejet kell hajtanunk a kínaiak elõtt. Ha ugyanis igaz, amit a gasztronómia kutatói állítanak, akkor a kínaiaknak köszönhetjük a fagylaltot. Sõt, ötezer évvel ezelõtti adatok beszélnek arról, hogy tej, víz, jég és ízesítõ adalékanyagok hozzáadásával valami olyasmit készítettek, amit ma már fagylaltnak nevezhetnénk. A gyártásának titka jutott el az ókori Egyiptomba...

  • Húsvét, a tavaszvárás ünnepe

    Húsvéti ételek és népszokások Szabolcs-Szatmár-Beregben

    Rituális mosakodás a Tiszában, melytõl megtisztulást, termékenységet reméltek, a szigorú böjt az istenfélés miatt és pazar lakoma a locsolódók számára: õseink gazdag húsvéti hagyatéka mára lassanként feledésbe merül.

    Több mint kétezer éve a húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe: a tavasz legelsõ jelentõs eseménye, amely Jézus kereszthalálát és feltámadását is jelenti egyben.

  • Őszi vitaminbomba: a brokkoli

    Őszi vitaminbomba: a brokkoliÁsványi anyagai közül említésre méltó a kálium (300 mg fölött), a kalcium (87mg körül), a magnézium, nátrium, a vas, a cink és a foszfor. A nyers növényben B1-, B2-, B6-vitamin, C-vitamin, K-vitamin és E-vitamin is kimutatható, valamint az A-vitamin provitaminja, a béta-karotin. Igen gazdag folsavban; fogyasztása várandósoknak kifejezetten javasolt. Ezen kívül támogatja a szervezet méregtelenítésében fontos védőenzimek működését is, amelyek segítenek a rákkeltő anyagok kiválasztásában és megelőzik a rákhoz vezető sejtkárosodást.