Hagyományosan szinte minden civilizáció rendszeresen elõállított és fogyasztott legalább egy, baktériumtenyészet segítségével létrehozott ételféleséget. Bár a mi generációnk szinte teljesen el is feledkezett az erjesztési eljárásról, az aktív baktériumkultúrákat tartalmazó erjesztett ételek egészségre gyakorolt hatását vizsgáló kutatások nyomán.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Világszerte sokféle erjesztett tejtermék kapható, de mind közül talán a joghurt a legelterjedtebb. Habár már korábban is felismerték az emésztõrendszer egészségére gyakorolt kedvezõ hatását, Ilya Mechnikov mikrobiológus népszerûsítette fogyasztását Európa-szerte az 1900-as években. Azt állította, hogy a laktobacilus miatt élnek olyan sokáig a bolgárok.
A tejsavbaktériumos erjesztés növeli az élelmiszer tápértékét amiatt, hogy jobban hasznosulnak miatta a tápanyagok, illetve fokozza a fehérjék és ásványi anyagok felszívódását, különösen ami a kalciumot, vasat, cinket, magnéziumot, foszfort és rezet illeti. A tejsavbaktérium képes szintetizálni a folsavat, a tiamint, a niacint, a riboflavint és a B12 vitamint, még akkor is, ha ezek nem szerepelnek az étrendben.
Empirikus kutatások egy sor olyan betegséget azonosítottak be, melyeken segíthet a tejsavbaktériumot tartalmazó ételek fogyasztása. Ezek között szerepel: bélgyulladás, székrekedés, hasmenés, felfúvódás, reflux, gyomorégés, Crohn-betegség, ínybetegségek és a magas koleszterinszint. Nemrégiben végzett kutatások kimutatták a pozitív hatását az autizmus és az elhízás esetében is. A probiotikus baktériumokat naponta kell fogyasztani, mivel nem tudnak megtelepedni az emésztõrendszerben, viszonylag hamar távoznak a testbõl. Érdemes többfélét is beilleszteni a napi étrendbe belõlük.
Az erjesztési eljárás miatt hosszabb ideig lehet tárolni a tejtermékeket. A joghurt a hûtõben 35-40 napig megõrzi a minõségét.