Veszélyes lehet a szója fogyasztása?

Noha a szóját sokszor úgy árulják, mint egy szuper összetevõkkel rendelkezõ csodaételt, a szójafehérjét szinte valamennyi ételben megtalálhatjuk.

Kár, hogy az egészségre gyakorolt hatása fabatkát sem ér – állítja az Ecologist. A szója az utóbbi egy-két évtized alatt jelentõs mértékben fogyókúránk (és normál táplálkozásunk) részévé vált. Ha hiszünk a PR-fogásnak, ez az egyszerû növényi eredetû élelmiszer nem csupán a betegségek ellen kiváló fegyver, de az ember várható élettartamát is meghosszabbítja. Létezik egy nagyon egyszerû alapelv, amely vásárlásra és evésre késztet bennünket: ha valami kis mennyiségben jó a szervezetnek, akkor a nagyobb adag csak nagyon jó hatással lehet ránk. Természetesen ez az összefüggés képtelenség, a szója esetében pedig egyenesen veszélyes, ha nagyobb tételben fogyasztjuk.

A szójának azért vannak bizonyítottan pozitív hatásai is. Például izoflavont (fitoösztrogént vagyis növényi nõi nemi hormont) tartalmaz, amely kis mennyiségben csökkenti a rák kialakulásának esélyét. Zsírtartalma alacsony, a fehérje megfelelõ beviteli forrása. Az Egyesült Államokban az élelmiszerek címkéin megengedett a 'szója „szívbarát" termék' felirat.

A szója hírnevét a keleti misztikumnak is köszönheti: az egészségre gyakorolt pozitív hatásába vetett hit sokszor azon a tényen alapul, hogy a keleti emberek évszázadok óta fogyasztják a szóját, és itt a mell-, petefészek- és hererák jóval kisebb arányban fordul elõ, mint nyugati világunkban.

Mindez igaz, de azt már kevesen tudják, hogy a japánok és az ázsiai emberek körében a rák egyéb fajtái viszont magasabb arányban jelentkeznek, különösen a nyelõcsõ-, gyomor-, máj-, és a hasnyálmirigyrák.