Szinte nincs olyan betegség, amelyre ne hatna természetes gyógyírként ez a kétéves zöldségnövény, amely frissen és savanyítva egyaránt számtalan étel - és nemzeti konyha - kedvelt alapanyaga. Már az ókorban is ismerték és nagyra tartották, pedig akkor még nem voltak vele tisztában, hogy a mai kutatási eredmények szerint a káposzta az egyik legkitûnõbb rákellenes táplálék. Tartalmaz káliumot, ként, jódot, kalciumot, foszfort, vasat, nátriumot, A-, B-, C- és U-vitamint. 
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Gasztronómiai felhasználásának most van az igazi szezonja. Ahány ország, annyi savanyúkáposzta és párolt káposzta: van, ahol sárgarépával színesítik - talán nem is tudva arról, hogy ez a változat milyen jót tesz a szemnek - másutt aszalt szilvával, sõt sokszor más gyümölcsökkel, vagy éppen gombával társítják, mint Oroszországban. Az egyik legolcsóbb téli vitaminforrás nyersen is kiváló, de megpárolva is nagyon sok variánsa létezik.
Van, ahol almalével öntözik párolás közben - az édes íz ellensúlyozza a sós-savanyú alaparomát - másutt borral vagy pezsgõvel teszik alkalmivá. Különféle ízesítéssel alapétele a cseh, az orosz, a német, az osztrák és a magyar konyhának.
A töltöttkáposzta és a székelykáposzta kiadós egytálételek, míg a káposzta az egyik legnépszerûbb alapanyaga a fogyókúráknak is. Lehet belõle elegáns köretet, gyomorjavító korhelylevest, salátát és fõételt egyaránt alkotni.
Talán csak desszertet nem, de erre sokszor nincs is szükség egy kiadós, káposztás ételbõl álló ebéd után. A káposzta ma már olyannyira megbecsült zöldségféle, hogy Magyarországon fesztiválon ünneplik sokoldalú tulajdonságait. Ilyenkor mindig sor kerül nagyszabású, versenyszerû, töltött- és székelykáposzta fõzésekre.
A székelykáposzta mintha egy ételcsalád lenne, annyiféle változata létezik immár: kolbászos, csirkemelles, szójás, füstölt húsos, tepsis, kuktás, bográcsos is - a különféle receptgyûjtemények és szakácskönyvek tanúsága szerint.