Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Az óriás DNS-molekulát alkotó kromoszómákra és kisebb egységeikre, a génekre ugyanis nagyon változatos módon egészen kicsi molekulák kötõdnek, melyek egyedi mintázatukkal befolyásolják szervezetünk mûködését. Ilyen "függelék" a mindössze egy szén- és három hidrogénatomból álló metilcsoport is, a DNS-molekulán tapasztalható mintázata pedig az úgynevezett metiláció. Az újraprogramozott sejt tulajdonságai - akár az ivarsejtek egyesülése, akár sejtmagátültetés elõzte meg az osztódást - nagymértékben a metiláció mértékétõl és mintázatától függnek.
A mostani vizsgálatsor eredménye annyiban meglepõ, hogy ezek az egészséget befolyásoló hatások férfiágon is öröklõdnek. Korábbi kutatások csak a nõi vonal hatását jelezték.
A 90-es években újszülött brit babákat és családjukat vontak be egy hosszan tartó tanulmányba. Az apák közül ötezernél több dohányos volt, 166-an pedig már kamaszkoruk elõtt, 11 évesen is dohányoztak. Márpedig közvetlenül a pubertás elõtt és közben az átlagosnál is érzékenyebb, esendõbb a fiatal szervezet. A londoni University College kutatója, Marcus Pembrey és a svéd Umea egyetemén dolgozó kollégái elemezték a férfiágon tapasztalt egészségügyi következményeket. Megállapításuk szerint a csoportból a korán dohányzó férfiak fiai 9 éves korukban az átlagosnál kövérebbek voltak, míg a lányaikra ez nem volt érvényes. A svéd vizsgálatban az ország északi csücskében élõ családok több generációját tanulmányozták. Azokban az években, amikor igen rossz volt a termés, a mostani nagyszülõk - akkor még 9-12 éves gyerekek - szinte éheztek, a túltápláltság nem volt jellemzõ. A vizsgálat szerint az utóhatás a nemtõl függött: a nagyapák megszorított étrendje a fiúunokák élethosszát növelte meg, a nagyanyák kényszerdiétája viszont csak a lányunokák életét hosszabbította meg.
A nem szerint öröklõdõ epigenetikus hatás azt mutatja, hogy a petesejt megtermékenyülése után, amikor az új élet kezdõdik, nem törlõdik minden korábbi eltérés, nem indulnak tiszta lappal utódaink. Az epigenetika szakemberei az elhízás, cukorbetegség, allergia elõfordulásának szaporodását jósolják. A fontos társadalom-egészségügyi kérdésekre az Epigenom feltérképezése adhatna választ. Míg a Humán Genom Projektben a DNS betûsorrendjét határozták meg, addig ebben a több százmillió dolláros programban azt írnák le, hogy a gének mûködését hogyan befolyásolják ezek a környezeti tényezõk. Európában a Sanger Intézet Cambridge-ben és a berlini Epigenomics cég már közösen kutatja a DNS-molekulához kapcsolódó metil-csoportok szerepét. Elsõ lépésként feltérképezik azt, hogy az emberi kromoszómák mely pontjain kötõdhetnek a DNS-hez, késõbb a szerepükre is sor kerül.
Mindezek ismeretében töprenghetnek kutatók és szülõk, hogy a mai kamaszok terjedõ kalóriadús étrendje, dohányzása, egyre korábban elkezdett alkohol-, esetleg kábítószer-fogyasztása milyen károkat okoz a következõ nemzedékek genetikai állományában.