A hús egy fontos táplálék. Értékes fehérjéket, vitaminokat, és sok vasat szolgáltat szervezetünknek. Azonban a hús fajtájától és az elkészítési módtól függõen lehet egészséges és egészségtelen étel is. Függ ez a benne rejlõ zsíroktól, sótól, tartósító szerektõl és az esetleges antibiotikumoktól.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
- a túl magas koleszterinszint
- az elhízás és a túlsúly
- a köszvény
- szív- és érrendszeri betegségek
- vagy a csontritkulás
Több szakértõ feltételezi, hogy összefüggésbe hozható olyan betegségekkel is, amilyen a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór és a daganatos betegségek. Emiatt sokan lemondanak a húsfogyasztásról és vegetáriánusok vagy vegánok lesznek vagy kizárólag bio hústerméket választanak.
A bio hús egészséges alternatíva
Mondhatjuk, hogy a bio húsfogyasztás manapság nagyon divatos, ehhez alkalmazkodva egyre több hústermelõ áll át bio tartásara. Ez az állat fajának megfelelõ szabad tartást jelent, kiegyensúlyozott táplálkozással, hormon- és antibiotikumos kezelések nélkül.
A bio húsok ezért egészségesebbek, hozzávetõleg kétszer annyi omega-3 zsírsavat tartalmaznak, mint a hagyományos húsok. A bio húsok jobb minõségûek, és garantáltan nincsenek bennük gyógyszerszármazékok.
Tudósok feltételezik, hogy a hormonok, amelyek az állatok szervezetében a stressz és a félelem hatására termelõdnek, negatívan befolyásolják a hús ízét. Ezzel magyarázzák, hogy a szabadtartású sertés és birkahús jobb ízû.
Csak mértékkel!
Alapvetõen semmi nem szól sem a hagyományos, sem a bio hús fogyasztása ellen. Heti két-három alkalomnál azonban ne fogyasszon gyakrabban húst! Az is számít, milyen húst fogyaszt, hogyan készíti el, és hogy szárnyasok esetében bõrével vagy anélkül kerül-e az asztalra.
A marhahús zsírtartalma viszonylag alacsony, átlagosan 8,5 százalék. A sertéskaraj zsírtartalma csupán két százalék, a hasi részen azonban 16 százaléknyi a zsír aránya. A baromfihúsokat mindig bõr nélkül fogyassza, ugyanis bõrrel együtt a csirkehús 9,5 százalék, anélkül csupán 1 százaléknyi zsírt tartalmaz.
Az emberek többsége a húst steak formájában vagy panírozva és olajban kisütve szereti, sokan elõszeretettel fogyasztanak feldolgozott húsokat: kolbászt, virslit. A bostoni Harvard School of Public Health tanulmánya szerint napi 50 g feldolgozott hús fogyasztása 19 százalékkal növeli a diabétesz és 42 százalékkal az érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.
Az említett tanulmány szerint a szalámiban és a virsliben nagyon magas a konyhasó és a nitrites sók koncentrációja. Ezek pedig növelik a magas vérnyomás és a magas vércukorszint kialkulásának kockázatát, melyek további súlyos szövõdményekkel járhatnak.