Ezt a figyelmeztetést az American Journal of Medicine áttekintõ közleménye tartalmazza, mind az orvosoknak, mind a laikusoknak címezve.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Az utóbbi években mind több adat került napvilágra, ami azt bizonyítja, hogy ez sajnos tévhit. Az USA piacán jelenleg mintegy 20 ezer táplálékkiegészítõnek minõsített anyag található, de ebbõl az Élelmiszert- és Gyógyszert Ellenõrzõ-Engedélyezõ Hivatal, az FDA dokumentációjában csak 46 tételnek vannak elfogadható biztonsági adatai. A hiba nem a hivatalé. A törvénykezés világszerte ilyen: ezeknek az anyagoknak a forgalomba kerülése csak egyszerû bejelentési folyamat, összetételüket nem vizsgálják olyan tüzetesen, mint a gyógyszerekét, senki sem tudja, hogy például a természetes eredetûnek mondott teakeverék milyen növényvédõszer-szennyezéseket tartalmaz.
Az ilyen szerek reklámja a sajtóban, televízióban szinte folyamatos és noha mindenütt vannak bizonyos szabályok, melyek szerint a gyártók nem állíthatják, hogy a termék ténylegesen gyógyító hatású, mind a médiában, mind az üzletben ezeket a tilalmakat rendszeresen megkerülik. A kérdés szakértõi hangsúlyozzák, mennyire ritkán kérdezi meg a doktor a krónikus betegsége miatt állandó gyógyszerszedést igénylõ beteget, hogy a receptre fölírt tablettákon kívül milyen, recept nélkül szedhetõ készítményeket vásárol és milyen alternatív, természetgyógyászati eljárásokat is használ.
A tanulmány elsõ pontja az, hogy az orvos minden betegével beszéljen ezekrõl a kiegészítõ kezelésekrõl, betegségek megelõzését ígérõ szerekrõl. Gyakori, hogy a beteg ezt a témát nem kezdeményezi, sõt igen sok páciens kérdõíves vizsgálat során kitért arra, hogy orvosa kifejezetten rosszallotta, ha az ilyen táplálékkiegészítés használatát megkérdezte. A cikk írói kifejezetten javasolják az orvosnak, hogy ezekrõl a kérdésekrõl beszéljen betegével.
Második pontként a cikk írói megadják azokat a forrásokat, ahol az amerikai szakirodalomban elérhetõk a természetgyógyászati szerekre vonatkozó adatok. Az ilyen készítmények gyakran különbözõ kombinációk, sokféle, gyógyítónak vélt anyagot, vitamint tartalmaznak, de valamilyen összetételt az engedélyezésük során a hivatalhoz be kellett adni. Igen fontos, hogy az egészségének védelmére vágyó vásárló hasonló módon legyen igényes és kritikus a táplálékkiegészítõk beszerzésekor is, mint amikor manapság az élelmiszerboltban megveszi magának és családjának a vacsorát.
Az orvos feltétlenül tanácsolja a hozzá forduló betegnek, hogy a megvett készítmény dobozán keresse meg az engedélyezõ, ellenõrzõ hivatal jóváhagyó jelzését. A dolgozat negyedik pontja egy részletes táblázat, melyben megtalálhatók azok a már eddig is dokumentált kölcsönhatások, amelyek bizonyos táplálékkiegészítõk és a gyakran alkalmazott gyógyszerek között elõfordulhatnak.
Több ilyen anyag - például a Q10 - veszélyesen fokozhatja az alvadásgátló gyógyszerek hatását. Végül, de nem utolsósorban: a táplálékkiegészítõk általában biztonságos anyagok, de ezeknek az esetleges nemkívánatos hatásait, mellékhatásait sehol a világon, soha nem ellenõrizték olyan gondossággal, mint ahogyan az a gyógyszeripar készítményei esetén kötelezõ. Ezt mindenkinek tudnia kell és ha bármilyen kellemetlen hatást észlel, annak okát keresve gondolnia kell a természetgyógyászati szerekre is.