Húsvéti böjt

A húsvéti böjt hat héttel húsvét elõtt kezdõdik Húshagyó kedden, és (másnap) Hamvazó szerdától húsvét vasárnapig tart.

A Nagyböjtnek vallási és egészségügyi alapjai vannak, egyrészt önfegyelemre és lemondásra tanít, másrészt gyógyítja a szervezetünket.

A böjt szinte minden vallásban fontos szerepet tölt be és valóban teljes lemondást igényel - legtöbbjük rendszeres vagy többszörös „koplalást” ír elõ, amely fizikai és szellemi tisztulást eredményez. A buddhisták teliholdkor és ünnepnapokon semmit nem ehetnek, csakis folyadékot ihatnak; a hinduk úgyszintén, de újholdkor és ünnepnapokon; a muzulmánok ramadán idején csak naplemente után ehetnek és ihatnak bármit; a zsidók bûnbánat napján és egyéb ünnepnapokon nem ehetnek, ihatnak naplementétõl naplementéig; az ortodoxok több ünnepnapon és szerdánként vagy péntekenként semmi állati eredetû ételt nem ehetnek.

A katolikus egyház a húsvéti Nagyböjt mellett karácsony elõtt, adventkor és minden pénteken hús nélküli étkezést rendelt el, de manapság ezt már kevesen követik. A Nagyböjtöt évszázadokon keresztül a katolikus egyház nagyon szigorúan betartatta, negyven napig nem volt szabad húst enni, Nagypénteken pedig semmi állati eredetût (halat, tojást, tejterméket). A hatvanas években a katolikus egyház enyhítette a szigort, és manapság csak Nagypéntekre ír elõ kötelezõ böjtöt, a többi napra a hívõkre bízza a lemondás idejét, mennyiségét és mivoltát – azaz lemondhatunk akármi másról is, pl TV nézésrõl, alkoholról, édességekrõl stb, akármirõl, ami igazi lemondást jelent számukra.

Tehát a húsvéti böjt nem jelent teljes lemondást. Ha negyven napig nem vagyunk képesek lemondani valamirõl, próbáljuk ki csupán a Nagypénteki önmegtartóztatást, vagy a heti egynapos áldozatot – ezt igazán ki lehet bírni. Ha még soha nem böjtöltünk igazán, akkor érdemes egy méregtelenítési nappal kezdeni, de azzal a változattal, amelyikkel szabad zöldségeket enni. Késõbb áttérhetünk a léböjtre. Ha hús nélkül abszolút nem tudunk élni, hagyjuk el néhány napra az alkoholt, dohányzást vagy süteményeket! De ne feledjük - a húsvéti böjt nem egy fogyókúrás program, célja az önfegyelem erõsítése és a lemondás megtanulása.

A húsvéti böjtnek nem csupán szellemi, hanem egészségügyi elõnyei is vannak. Nem hiába tavasszal van a Nagyböjt, hiszen ilyenkor éled újjá a természet, ilyenkor van a szervezetünknek is szüksége megtisztulásra. Egy tavaszi méregtelenítés igazán jót tesz a testünknek – legyen az egy hónapos, egy hetes vagy három napos program, de a rendszeres heti egyszeri alkalom is sokat segít. A böjt alatt ne együnk húst, vagy ha rövid böjtöt tartunk, akkor semmi állati eredetû ételt sem. Vigyázzunk, mert nagyon sok ételben van tojás, tej vagy állati zsiradék – így alaposan készüljünk fel a böjt napokra. A böjt megtörése is figyelmet igényel – a visszaállás ugyanannyi ideig tartson, mint a böjt idõszaka, azaz ha három napig nem ettünk állati eredetû ételeket, a negyedik nap ne együnk meg egy kilós csirkét, hanem kezdjük tojással vagy hallal. Vagy ha nem ittunk alkoholt egy hétig, másnap ne igyuk le magunkat! Az ünnepek alatt étkezzünk egészségesen!

Akár háromnapos, akár egyhetes, akár 6 hetes húsvéti böjtöt tartunk, célszerû az utolsó napot Húsvét vasárnapjához igazítani, és a böjttörést Húsvét hétfõjére programozni, bár hagyomány szerint már vasárnap este lehet enni sonkát.