rss
Adó 1 százalék felajánlással sokat segít! Válasszon EGY jó ügyet:
gyógyító gyermekmentő támogatás bohócdoktorok a beteg gyerekekért  állatmenhely, állatvédő, támogatás, adó 1 százalék, kutyaotthon, állatotthon  gyermekmentés, gyógyítás, adóbevallás, adó 1 százalék felajánlás, adóegyszázalék
A legapróbb adó 1 százalék támogatása is ÉLETET ment!
  • A karácsony jellegzetes ételei, étkezési szokásai

  • A karácsony jellegzetes ételei, étkezési szokásaiA karácsony a keresztények szent ünnepe. A szokásokban és hiedelmekben az évkezdethez, a téli napfordulóhoz és Jézus születéséhez fűződő hagyományok egyaránt megtalálhatók. A karácsonyt megelőző időszak az advent, a készülődés ideje, amit általában a böjtösebb, szegényesebb ételek jellemeznek. Ez a böjt szenteste ér véget. A karácsonyi ünnepkörhöz hozzátartoznak a bőséges lakomák is, amelyek elemeiben fellelhetők a régi nemzeti hagyományok. Az ünnepek alatt mindenki próbálja a legfinomabb menükkel elkápráztatni szeretteit, hiszen az étkezés a családi és a társadalmi élet egyik szerves alkotója.

    Nemzeti hagyományok

    A karácsonyi menüben a legtöbb országban a nemzetre jellemző ünnepi ételek kerülnek az asztalra. Természetesen minden nemzetnek megvannak a maga különleges, hagyományos karácsonyi ételei, de ezek egy része ma már keveredik, illetve egyes ételfélék (pl. desszertek) esetében nagyon sok hasonlóság található, legalábbis ami az alapanyagokat illeti.

    A Magyarországra ma jellemző étkezési kultúra számos hatás eredménye. A karácsonyi vacsorában ötvöződik a böjtös étrend a sokfogásos menüvel.

    Régebben a hús minden esetben disznóhúst jelentett az ünnepi asztalon, ugyanis a sertés előretúr, ami a néphit szerint fejlődést jelentett, a szárnyassal ellentétben, ami hátra kapar, ami rossz előjelnek számított. Ma már ezek a néphagyományok nem igazán érvényesülnek, hiszen a karácsonyi menü sok helyen szárnyasból, pl. pulykából készül, aminek elterjedése elsősorban angolszász hatásnak köszönhető.

    Egyes ételek, élelmiszerek, mint pl. a bab, borsó, lencse, tök, mák, hal a néphit szerint sok pénzt, gazdagságot jelent. A dió, az alma, a fokhagyma sok helyen szintén nélkülözhetetlen élelmiszere az ünnepi asztalnak, ugyanúgy, mint a káposzta, amelyet minden társadalmi réteg fogyaszt. Egyes országokban (Németország, Svédország) nem szokás a december 24-i böjtölés, így náluk a bőséges karácsonyi menü már erre a napra is jellemző.

    A karácsonyi ételsorban a káposzta nemcsak nálunk, hanem más nemzeteknél, pl. a németeknél (vöröskáposzta), a letteknél és az oroszoknál (grúz töltött káposzta) is szerepel. Magyarországon a káposztát karácsonykor elsősorban töltött káposztának készítik el, amihez, főként vidéken a decemberi disznóvágásból származó friss sertéshúst használják fel. A töltött káposzta készítési módja, illetve a töltelék formája és nagysága tájegységenként változó.

    A halak táplálkozás-élettani jelentőségét nem lehet elégszer hangsúlyozni, főként a tengeri halakban és a busában található jelentős mennyiségû, többszörösen telítetlen omega-3 zsírsavak miatt. Ezek a zsírsavak nagyon fontosak a szervezet számára, mivel jelentős szerepet játszanak a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának megakadályozásában. Az omega-3 zsírsavakat a szervezet önmaga nem tudja előállítani, vagyis a táplálékkal kell bevinnünk. Ezen kívül nem elhanyagolható a halnak az a tulajdonsága sem, hogy fehérjéje teljes értékû és könnyen emészthető. A szálka nélküli halakat a gyerekek is nyugodtan fogyaszthatják. A halak egyéb előnyei közé tartozik, hogy számtalan módon (pl. leves, rántott, natúr, grill, tepsiben sült stb.) és ízesítéssel (citromos, paradicsomos, sajtos, zöldséges, mustáros stb.) készíthetők el.

    Sajnos Magyarországon a családok nagy részénél a halfogyasztás csak karácsonykor (vagy még akkor sem) jellemző. Mindenképp célszerû lenne heti 1 alkalommal valamilyen (ha lehet, tengeri halból készült) halételt beiktatni étrendünkbe.

    A hal nálunk régebben inkább a böjtös ételekhez tartozott az ünnep idején, de ma már ennek nincs akkora jelentősége, a halétel az ünnep bármelyik napján kínálható. Vannak nemzetek, ahol a különféle halételek, illetve a tenger gyümölcseiből készített fogások ugyancsak elmaradhatatlanok az ünnepi asztalról. A lazac fogyasztása Finnországban jellemző, valamint Oroszországban, ahol a karácsonyi menü egyik fontos étele a lazaccal és kaviárral töltött palacsinta, a blini. A kaviárt a németek is szívesen fogyasztják előételként, pirítóssal.

    A halleves fogyasztása jellemző Lengyelországban, valamint Magyarországon (halászlé formájában). A spanyolok dévérkeszeget, a portugálok sózott, szárított tőkehalat, a svédek vajas-hagymás pácolt pontyot fogyasztanak.

    A tenger gyümölcseit Belgiumban például előételként fogyasztják. Ugyancsak előételként szerepel a németeknél a kagyló- és ráksaláta. Franciaországban tájegységenként változik a menü, egyes helyeken az osztriga szintén a jellemző karácsonyi ételek közé tartozik.

    A szárnyasok közül a pulyka is a karácsony egyik szimbólumának tekinthető. Angliában, az Egyesült Államokban és Kanadában szinte elképzelhetetlen a karácsonyi vacsora pulyka nélkül, de ma már a hagyományok és szokások keveredésének köszönhetően Belgiumban, Franciaországban, sőt Magyarországon is megtalálható egyes családok ünnepi menüjében. Az angolok főként gesztenyével töltve fogyasztják, amitől édes jellegűvé válik, így igazi ínyencségnek számít.

    A szárnyasok közül a pulyka mellett a liba is jellemző karácsonyi étel, főként Franciaországban (gesztenyés liba, libamáj) és Németországban (ropogós libasült vöröskáposztával).

    A sonka nálunk inkább a húsvét egyik jelképe, de egyes országokban karácsonykor is jellemző. Új-Zélandon a hideg sonka, Svédországban a füstölt sonka, Olaszországban pedig a pármai sonka található meg az ünnepi ételek között.

    Természetesen a nemzeti sajátosságokból, hagyományokból adódóan a különböző országok karácsonyi asztalán vannak olyan ételek, amelyek nálunk nem ismertek illetve jellemzőek, sőt talán meglepőek. A nyúl és a vadhúsok elsősorban Olaszországra és Franciaországra jellemző, a kolbász pedig ugyancsak a franciákra, valamint a lettekre.

    Spanyolországban mandulalevest, Finnországban rénszarvashúst, Lengyelországban hideg töltött tojást, Olaszországban raviolit, Belgiumban édes kenyeret is fogyasztanak karácsonykor, de talán a legszokatlanabb számunkra az a grönlandi szokás, hogy karácsonykor a menüben bálnabőrbe tekert bálnazsír és fókabőrbe csomagolt hús is szerepel.


Főzés, sütés, táplálkozás kapcsán a receptmix magazin hasznos receptekkel, főzési praktikákkal segíti a finomabbnál finomabb és egészséges reggeli, ebéd, vacsora elkészítését. Főzni jó, enni még jobb, együtt tapasztaltabbá válni a legeslegjobb!
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Soha többet: virsli, szalonna és sonka

    A sonka, a virsli, a szalonna és más feldolgozott hústermékek napi rendszerességgel való fogyasztása növelheti egy esetleges szívprobléma, vagy a cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

    Amerikai kutatások, amelyek a rendszeres húskészítmény-fogyasztás és a belekben kialakuló rák közötti összefüggést vizsgálták, arra mutattak rá, hogy a vizsgált személyeknél 42%-al nagyobb volt a szívbetegségek és 19%-al a kettes típusú diabétesz elõfordulása. Ez a jelenség a napi legalább 50 g húskészítményt fogyasztóknál volt kimutatható.

  • Silány minõségûek a lecsókolbászok

    Kellemetlen illatú, folyós, inas, kenõcsös, csontszilánkos, szójától kesernyés és bõrkeízû volt az az 5-féle lecsókolbász, amelyet a Kosár fogyasztóvédelmi magazin munkatársai teszteltek. A debreceni páros némileg jobb bizonyítványt kapott.

    Valamikor nagyon népszerû volt és manapság is sokan keresik a fradikolbásznak is nevezett lecsókolbászt. Nincs ez másként a debreceni párossal sem. A Kosár fogyasztóvédelmi magazin munkatársai a közelmúltban 5 fajta lecsókolbászt és 10 fajta debrecenit teszteltek.

  • Fantáziadús finomságok finnyásoknak - cselezze ki a válogatós családtagokat

    Az amerikai Cornell Food and Brand Lab kísérletei szerint az ételekre adott reakció legalább annyira a fejünkben, mint a szánkban dõl el. Ha hiszünk benne, hogy egy étel finom, akkor jobban is fogjuk élvezni. Így hát kicselezhetjük a válogatós családtagokat azzal, ha egy-egy aprócska trükk bevetésével elõre meggyõzzük õket az étel ízletességérõl. Próbálkozzunk csábító, hangulatos vagy vicces ételnevekkel! Az amerikai intézet szakértõi „megerõsítõ befolyásolásnak” nevezték el...

  • Miért olyan egészséges az olajbogyó?

    Az erek falára kifejtett jótékony hatás mellett egyre több tanulmány számol be az olajbogyóban található anyagok daganatnövekedést gátló képességérõl is.

    Sokat hallhattunk már arról, milyen egészséges az olívaolaj. Európa mediterrán országainak lakói jellemzõen jobb egészségi állapotnak örvendenek, amiben a sok zöldség és tengeri hal mellett szerepet játszhat az olívabogyó és származékainak fogyasztása is. Az olívaolaj gazdag telítetlen zsírsavakban, amelyek nem túl nagy mennyiségben csökkentik az érelmeszesedés kialakulásának kockázatát.

  • Édesítõszerek kávéba, üdítõbe és egyebekbe

    A light élelmiszerek és üdítõitalok szinte mindegyike szintetikus édesítõszereket tartalmaz. A cukorbetegek és a fogyókúrázók az ilyen mesterségesen ízesített termékeket fogyasztják. Bár nincs bizonyítható mellékhatásuk, a kismamáknak és a gyerekeknek érdemes természetes édesítõszereket választani.

    A light üdítõkben, gyümölcslevekben, egyes joghurtokban és még a cukormentes rágóban is édesítõszerekkel helyettesítik a cukrot.

  • Mazsola: önmagában is süteményben is kiváló

    Mazsola: önmagában is süteményben is kiválóA szőlőbogyó szárítása során készült mazsola különböző méretű, színű és tápértékű lehet. Kiválóan fogyasztható magára, süteményekkel, reggelikor, a nap szinte bármilyen időszakában. A hűtőben tárolt mazsola akár hat hónapig is eláll. Mazsola kétféleképpen készíthető, vagy napon szárítva vagy különféle szárítási eljárásokkal. A mazsolának többféle változata van, a legismertebb mazsolaszőlő-fajták a magvatlan, mag nélküli, amely kicsi és fekete, a halványsárga illetve a nagy magvú. A mazsola színe szerint lehet világosbarna, fehér, sötét színű és vörös is.

  • A legegészségesebb ételek

    Gondolná, hogy a sör rengeteg vitamint és ásványi anyagot tartalmaz?

    Tudta, hogy a marhahús egészségünk egyik kulcsa lehet?

    Az egészséges életmód szerves része az egészséges táplálkozás. Egy Németországban nemrég megjelent táplálkozástudományi könyv szerzõje összeállította a tíz legegészségesebb élelmiszert, melyek szervezetünk számára nélkülözhetetlenek. Érdemes megbarátkozni a spenóttal...

  • Sokoldalú fûszernövényünk: a kurkuma

    A kurkumát indiai sáfránynak, de sárga gyömbérnek is nevezik. Kínában és Indiában termesztik, ahol a növény gyökérszerû szárát porrá zúzzák. Felhasználása igen sokoldalú. Sárga színpigmentjei miatt a gasztronómiában ételek színezésére és ízesítésére használják, de Ázsiában még ma is gyakori, hogy textilt festenek vagy szentképeket színeznek vele. A kurkumát régóta használják nem csak fûszerként, hanem mint mágikus gyógynövényt is. A benne lévõ kurkumin antioxidáns hatása majdnem azonos a C- és E-vitaminéval. Antioxidáns, tehát véd a szabadgyök- molekulák ellen amelyek sejtkárosodást okoznak.

  • Mégis szívet véd a telített zsír?

    korlátozott fogyasztását ajánlja. Amerikai kutatók állatkísérletben kimutatták, hogy a zsírban gazdag diéta rövid ideig történõ evése kifejezetten védi a szívizmot az infarktus következményei ellen.

    Lauren Haar, a Cincinnati Egyetem végzõs hallgatója doktori disszertációjához egereken kísérletezett. Az egereken végzett munkát olyan emberi megfigyelések alapján indították, melyek magyarázata jelenleg sem ismert. A vizsgálat eredményeit a Experimental Biology 2011 kongresszuson ismertette.

  • A németek bírják legtovább a sörözést

    Gondoltad volna, hogy a németek bírják legtovább? És azt, hogy a magyarok a legudvariasabbak? Pedig igaz! A SABMiller, a Dreher Sörgyárak Zrt. anyavállalata átfogó felmérést készített Európa országainak sörözési szokásairól. A kutatásból kiderül, hogy egy átlagos hétköznap este a németek söröznek a legtovább. Német barátaink esténként közel 11-ig ülnek a korsók mellett. Ezzel szemben, mi magyarok már fél tízkor abbahagyjuk az aranyló nedû kortyolgatását. Európa legrendszeresebb sörivói a spanyolok, õk átlagosan 163-szor söröznek egy évben, azaz minden másnap lecsúszik egy korsó, habzó nedû a torkukon.

  • Húsvéti praktikák a konyhában

    Húsvéti praktikák a konyhábanA főtt, füstölt sonka eltartásának és főzésének is megvannak a maga titkai, amelyek nem csupán konyhai fortélyok, mivel betartásukat alapvető élelmiszerbiztonsági szabályok és egészségügyi szempontok indokolják. A sonka tárolása attól függ, milyet vásárolt a háziasszony. A hagyományos, nyers, füstölt sonkát hűvös szellős helyen kell tárolni és nem javasolt hűtőszekrénybe tenni. A nyers sonkát alaposan, lassú tűzön kell megfőzni, általában annyi órán keresztül, ahány kilós. Főzés után már hűtve kell tárolni.

  • Zöldség és gyümölcsfogyasztás: mikor és mennyit fogyasszunk

    Terítéken a zöldség- és gyümölcsfogyasztás! Az egészséges étrend nélkülözhetetlen hozzávalói, nem mindegy azonban, hogy mikor, mennyit és hogyan fogyasztunk. Gyümölcs reggelire, vagy inkább este, zöldség párolva, vagy nyersen?

    A táplálkozástudomány ajánlása alapján napi több alkalommal, kisebb mennyiségeket célszerû étkeznünk. Ezzel nemcsak a gyomor túlterhelését elõzhetjük meg, de így az egész nap folyamán egyenletes vércukorszintet biztosíthatunk szervezetünk számára.

  • Gulyást fõztek az olasz szakácstanulók

    Bár a paprikát ismerik, a magyar õrlemény ízessége minden várakozást felülmúlt; a csípõs és az édes verzió, illetve annak gyakori alkalmazása elbûvöli az olasz ízlelõbimbókat. Errõl gyõzõdtek meg a napokban Szegeden az olaszországi Serramazzoniból érkezett, vendéglátást tanuló diákok.

    A száz nebuló a Leonardo-program keretében érkezett a dél-alföldi városba, hogy a magyar konyha tudományát a "tett színhelyén", azaz a Hansági Ferenc Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakiskola és Szakközépiskola tankonyhájában sajátítsa el.

  • Rejtett cukrokat fogyasztanak a fogyókúrázók

    Azzal, hogy valaki a fogyókúra ideje alatt kerüli a péksüteményeket, süteményeket, édességeket, nem tesz cukrot a kávéba, teába, bizony még nem került el minden lehetséges cukorveszélyforrást.

    Egy amerikai felmérés szerint a nõk mintegy 18 teáskanálnyi hozzáadott cukrot fogyasztanak naponta, ami nagyon sok. Ha ebbõl kivonjuk a fogyókúra alatt megspórolt mennyiséget, még akkor is jó pár teáskanálnyi felesleges cukor marad, amely valahogyan a szervezetbe kerül.

  • A bennünk rejlõ boldogság

    A szakember szerint a boldogság elsõsorban képesség kérdése. És a képesség fejleszthetõ. "Boldogság, gyere haza, késõ van, gyere haza" - énekelte híres dalában Cserháti Zsuzsa. A szöveg banális, valamire azonban figyelmeztet: a boldogságra szükségünk van. De mit jelent a fogalom? "Többféle boldogság létezik" - mondja a pszichológus. "Az egyéni boldogságot akkor éljük át, amikor pályánkon sikeresek vagyunk" - fejtegeti Rusz Edit. Az önmegvalósítással azzá válhatunk, akinek, aminek születtünk. A hivatástudat aktívvá tesz, és az állandóság érzetével együtt a megújulás lehetõségét adja.

  • A magyarok negyedét nem érdekli, hogy mit eszik - Ön közéjük tartozik?

    Megdöbbentõ, hogy a magyar vásárlók közel negyede soha nem nézi meg, mit tartalmaz az általa vásárolt étel. Pedig a hazai fogyasztók gyanakvását az évrõl-évre egyre nagyobb piaci értékben elõforduló élelmiszerhamisítási botrányok is erõsíthetnék, de úgy tûnik nem teszik. Mind a négy országban többségben vannak a tudatos vásárlók, azonban a csehek és a szlovákok inkább az adott termékektõl teszik függõvé a mustrát, a magyar és lengyel "gyanakvó alapossággal" szemben.

  • Egy elfeledett étel: a hajdina

    A hajdina - vagy más néven pohánka - a folyondárfélék családjába tartozó növény, melynek szilikát tartalmú magvait fogyasztjuk. Valószínûleg Kínából származik, hûvösebb, fõként hegyvidéki tájakon nagy mennyiségben termesztették régebben, magvának lisztes tartalma miatt. A közelmúltban termesztése jelentõsen csökkent, fogyasztása szinte a nullára esett. Pedig értékes, sokféleképpen fogyasztható növény. Táplálkozástani értékét jellegzetes íze mellett különösen magas ásványi anyag tartalma adja. Vasat, káliumot, lecitint, riboflavint, tiamint tartalmaz.

  • Kiderült, miért vagyunk éhesek akkor is, ha épp ettünk

    A kutatók végre kiismerték annak a hormonnak a mûködését, amelynek hiányában akkor is eszünk, ha már túl vagyunk az étkezésen, túltermelõdése esetén pedig akkor sem veszünk magunkhoz ételt, ha órák óta nem ettünk semmit. Az úgynevezett PYY hormon kulcstényezõ lehet az evési rendellenességek kezelésében. Szerepének felismerése teret adhat újfajta eljárásoknak, amelyekkel az elhízást próbálják megelõzni vagy visszafordítani. A kutatás igen fontos lehet, hiszen manapság egyre több embert érint az elhízás.

  • Kínai ételek tálalása

    Kínában hagyományosan külön csészében kapja mindenki a rizst vagy tésztát (sokszor csak az étkezés végén), illetve egy másik csészét kis kanállal a leveshez.

    A többi fogást az asztal közepén helyezik el, ezekbõl mindenki vehet a pálcikájával és azt eheti a rizs mellé, vagy magában. Az éttermekben az ötfõs és annál nagyobb asztalok a legtöbbször kerek alakúak, közepén sokszor forgatható tálcával, hogy mindenki könnyen elérhesse és maga felé fordíthassa azt az ételt amelybõl venni szeretne.

  • Tojás és mogyoró – Vége az allergiának?

    Az új kutatások reményt adhatnak a tojás-, illetve a mogyoróallergiával küzdõk számára. Ez a két étel a súlyos tüneteket kiváltó élelmiszerekhez tartozik.

    Az orális immunterápia úgy tûnik, segít a tojásallergiával küzdõ gyerekeken. A kutatók szerint a tojásfehérje-kivonattal végzett kezelési eredményeik áttörõek lehetnek. A tojásallergia ugyanis gyerekkorban viszonylag sûrûn elõfordul, és eddig még nem sikerült hatékony gyógymódot kifejleszteni a kezelésére.