Az egészségmegõrzés mára külön tudományággá nõtte ki magát, melynek egyik eleme a korszerû táplálkozás lett. A nemzetközi trendeknek megfelelõen megszületett a funkcionális élelmiszer fogalma, melyek fogyasztásával nagyban hozzájárulhatunk egészségünk megóvásához.
A funkcionális élelmiszer - a European Commission Concerted Action on Functional Food Science meghatározása szerint - a megfelelõ táplálkozásélettani hatásokon felül más pozitív hatást is gyakorol a szervezetre: az egészséget növeli, a közérzetet javítja, és/vagy csökkenti bizonyos betegségek kockázatát.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
A meghatározás szerint kizárólag élelmiszerek tartozhatnak a kategóriába, tabletták és kapszulák nem. Elõírás még, hogy a szóbanforgó élelmiszer a hétköznapi táplálkozási szokások integráns részét alkossa, és hatása a megszokott napi mennyiség elfogyasztása mellett is megmutatkozzon.
Tágabb értelemben számos élelmiszer lehet funkcionális, ám a kifejezést legtöbbször valamilyen dúsított formával kapcsolatban használjuk.
Legtöbbször vitaminokkal, pre- és probiotikumokkal és egyéb esszenciális alkotókkal dúsítják a termékeket, melyek így azonos mennyiséget elfogyasztva kedvezõbb élettani hatásokat váltanak ki.
Az ételallergia és az étel-intolerancia diagnózisának nagy nehézsége, hogy nemcsak az étel fõ alkotórészére lehet valaki allergiás, hanem az elkészítés során felhasznált anyagokra is (fûszer, tartósítószer, állagmegõrzõk). Mivel a nagyüzemileg elõállított félkész- és késztermékek sokféle adalékanyagot tartalmaznak, ráadásul a legkülönbözõbb megjelenésû és ízû termékekben is elõfordulnak azonos adalékok, a velük szembeni allergiát nagyon nehéz megkülönböztetni általános emésztõrendszeri betegségektõl.
Ahhoz, hogy egy terméket a funkcionális élelmiszer kategóriába lehessen sorolni, a Élelmiszer és Gyógyszerengedélyeztetõ Szakhatóság jóváhagyása szükséges, ami csak akkor történik meg, ha az adott funkcionális élelmiszer és a megjelölt kórállapot közötti kölcsönhatást a gyártó megfelelõ tudományos bizonyítékokkal támasztja alá. Ez biztonságos szakmai hátteret jelent a vásárlóknak, akik így biztosítékot nyernek az élelmiszer valódi jótékony hatása felõl.
Az FDA a bizonyítékok és hatások alapján evidenciakategóriákat állított fel, ahová besorolta a termékeket az alapján, hogy a fogyasztás és a várható biológiai hatás elérése közt milyen erõs ok-okozati összefüggés mutatható ki (nagyon erõs, közepesen erõs, erõs, gyengétõl közepesen erõsig, gyenge).
A teljes kiõrlésû zabkészítményekben található béta-glükán oldható rost csökkenti a koleszterinszintet. Amennyiben a napi elfogyasztott béta-glükán szint eléri a 3 grammot, úgy nagyon erõs evidenciaszintrõl beszélhetünk.
A szójafehérje csökkenti a koleszterinszintet (napi 25 grammnál nagyobb mennyiség fogyasztása nagyon erõs evidenciaszintet jelent). A szója egyéb kedvezõ hatásai közé tartozik egyes daganatok elõfordulásának a csökkentése, a csontsûrûség növelése, a menopauza tüneteinek enyhítése.
Az áfonyaitalok proantocianidineket nagy mennyiségben tartalmazó formái csökkentik a húgyúti fertõzések gyakoriságát, a lefolyást enyhítik (közepes evidencia).
A paradicsom magas likopintartalmának köszönhetõen csökkenti számos rosszindulatú daganat kialakulásának rizikóját (prosztata-, méhnyak-, hólyag-, emlõrák, emésztõszervrendszeri daganatok). A hatás a likopin antioxidáns tulajdonságának köszönhetõ.
A nagy mennyiségû omega-3 zsírsavat tartalmazó halhúsok heti két alkalommal fogyasztva csökkentik a kardiovaszkuláris betegségek elõfordulásának rizikóját (erõs evidencia).
A joghurtok pre- és probiotikum tartalmuknál fogva jótékony hatást gyakorolnak az emésztésre, csökkentik a vastag- és végbélrák elõfordulását.
Ugyanakkor nem szabad arról sem megfeledkeznünk, hogy a táplálkozás- és élelmezéstudományban is megfigyelhetõk különbözõ trendek, melyek egyszer mindenható csodaszerként tekintenek a máskor pellengére állított élelmiszerre, elég, ha a tojásra gondolunk.
