A korábbi kutatások a specifikus étrend-kiegészítõk, például a kalcium, a D-vitamin szerepét vizsgálták a csontritkulás alakulásában, ugyanakkor a tudósokat nem igazán foglalkoztatta, hogy az étrend egészében miként hat a csonttömegre.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Induláskor a résztvevõk kitöltöttek egy, az étrendjüket firtató részletes kérdõívet, majd a kutatók minden egyes személyre lebontva kiszámították a tápanyagsûrûségi mutatót. A magas tápanyagsûrûségû étrendben rengeteg zöldség és gyümölcs, teljes kiõrlésû gabona, babfélék és sok hal szerepelt.
A következõ 7 év során 70 férfi és 372 nõ szenvedett súlyos balesethez nem köthetõ csonttörést.
Általánosságban a kutatók úgy találták, hogy nõk esetében minden 40 százalékos kalóriabevitel-növekedés, amely zöldségekbõl, gyümölcsökbõl és más magas tápanyagsûrûségû élelmiszerekbõl származik, 14 százalékkal csökkenti annak a valószínûségét, hogy az illetõ a következõ 10 év során csonttörést szenved. Ez a megállapítás még oly módon is helytállónak bizonyult, amikor olyan tényezõk hatását is figyelembe vették, mint a csonttömeg, csontsûrûség, dohányzás, D-vitamin és kalcium bevitele.
Hasonló tendenciát figyeltek meg a férfiak esetében is, ám a különbség nem volt statisztikailag szignifikáns.
Mint Lisa Langsetmo rámutatott, a mostani kutatás nem bizonyítja ugyan, hogy a tápanyagokban gazdag étrend megelõzi a csonttöréseket, ám az egészségesebb táplálkozás a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a cukorbaj kockázatát csökkentve jótékonyan hathat a csontozat állapotára is.