3 dolog, amit nem tudtunk az alkoholról

A társasági élet összetartó ereje vagy családokat szétrobbantó vegyszer? Halálos méreg vagy az egészséges táplálkozás része?

Az alkohol és az alkoholizmus megítélése Magyarországon, de talán az egész világon érdekesen kettõs. Inni férfias, belevaló dolog, társaságban egyenesen muszáj. A részegek viccesek, jópofa helyzeteket idéznek elõ: senkit nem botránkoztatnak meg – legalábbis ha fiatal és fõleg férfi az illetõ. Ha idõsebb férfi, de különösen nõ jelenik meg ittasan az kínos, botrányos, esetleg egyenesen sajnálatra méltó. Nem csupán a társadalmi megítélésben létezik ez az kettõsség. Az alkohol egészségre gyakorolt hatásáról is érdekes hiedelmek, félinformációk élnek a köztudatban, más tények viszont nem jutnak el a széles nyilvánossághoz. A következõkben kutatási eredményekre támaszkodva próbálunk megvilágítani olyan információkat, amelyek lehet, hogy a te figyelmedet is elkerülték.

1. Az alkoholizmus örökölhetõ

Ez az elsõ hallásra meghökkentõ kijelentés bõvebb magyarázatra szorul. Természetesen nem az öröklés hagyományos értelmében beszélünk genetikai meghatározottságról, de több kutatás is bizonyítja, hogy az alkoholizmus kialakulásában örökletes tényezõk is szerepet játszanak. A függõségben szenvedõk gyerekeinél az alkoholizmus kockázata 3-4-szer nagyobb, mint az „egészséges” családokban.

A drogok kapcsán merült fel elõször az úgynevezett jutalomhiányos szindróma. Kétségkívül örökölhetõ „tulajdonság” az állandó dopaminhiányos állapot. Ez azt jelenti, hogy bizonyos emberek számára a természetes örömforrások – mint az evés, a szex, a munka vagy a játék – nem okoznak megfelelõ kielégülést, ezért náluk nagyobb valószínûséggel alakul ki valamilyen függõség, akár alkoholról, akár cigarettáról vagy drogról legyen szó. A jutalomhiányos szindrómával sújtottak könnyebben nyúlnak az alkoholhoz, hiszen ez egy társadalmilag is elfogadott dopaminserkentõ eszköz.

2. A fiatalkori halálozás harmada összefügg az alkohollal

Évtizedek óta közbeszéd tárgya, hogy Magyarország milyen elõkelõ helyet foglal el az alkoholizmus európai listáján. Egy 2003-as adat szerint valóban sikerült a kétes értékû dobogóra felkerülnünk: az egy fõre jutó alkoholfogyasztást tekintve azóta is az elsõ öt között vagyunk. A májzsugor okozta halálozást tekintve még lesújtóbb a helyzet: 2007-es adatok alapján messze az elsõ helyet sikerült megszereznünk Európában. Az utánunk következõ Moldovában a százezer lakosra vetített halálozás csupán kétharmada (88,5) a nálunk regisztrált (125) májzsugor okozta elhalálozásoknak.

Ugyancsak aggasztó tény, hogy a 15 és 29 éves férfiak halálozási okainak mintegy harmadában említhetõ az alkohol – ebben jelentõs szerepet játszanak a közúti balesetek. 2009-ben, január és szeptember között, a közúti balesetek 13 százalékában ittas sofõr okozta a tragédiát.

3. Az alkohol csökkenti a cukorbetegség kockázatát

Idén májusban fejezõdött be az a mintegy tíz éven át folyó kutatás, amely végül rávilágított a cukorbetegség és az alkoholfogyasztás összefüggésére. A holland szakemberek vizsgálati eredményeibõl kiderült, hogy azok körében, akik rendszeresen fogyasztanak némi alkoholt, kisebb eséllyel alakul ki a cukorbetegség. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák: ez a megállapítás azokra vonatkozik, akik bár rendszeresen, de kis mennyiségben élnek az alkohollal, emellett pedig egészséges életet élnek. A kis mennyiségû fogyasztás nõk esetében legfeljebb napi egy pohár, férfiaknál maximum két pohár italt jelent. Azoknál a felnõtteknél, akiknél a visszafogott alkoholfogyasztás egészséges életmóddal párosult, 40 százalékkal volt alacsonyabb a cukorbetegség kockázata, mint azoknál, akik teljesen megvonták maguktól a szeszes italokat.

Az alkohol és a cukorbetegség kapcsolatáról ugyanakkor fontos elmondani: az alkoholizmus kialakulásával a cukorbetegség kockázata is megnõ. Az alkohol ugyanis nagy mennyiségben károsítja a hasnyálmirigy nyálkahártyáját és elsõdleges funkcióját, a vércukorszint szabályozását.

Ötvenentúl