2024.03.29. - Auguszta

Az ókori római lakoma

Az ókori római lakoma
A rómaiak hosszú ideig igen egyszerûen ékeztek - egyik korabeli szerzõjük azt írja, hogy puliszkán éltek –, ami illett is a nehezen tengõdõ, egyik napról a másikra élõ földmûves- és pásztornéphez. Ám a gazdagok Rómája, hatalma tetõpontján, más szokásokat vesz fel: enged az elpuhulás Keletrõl érkezõ csábításának. A fõzést kifinomult mûvészetté alakítják a derék rómaiak, a baráti vacsora ürügy a dáridóra. Az ételekben egyesül minden elképzelhetõ furcsaság és bonyolultság; a szakácsok kötelessége, hogy minden leleményüket latba vetve ámító újdonságokat ötöljenek ki, minden fogásban legyen valami látványos meglepetés.
bohócdoktor szja 1% felajánlás

Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06

A “triclinium” immáron nem csupán ebédlõ, hanem színházterem is, amelyben táncosnõk, bûvészek, bohócok lépnek fel.

Az élvhajhász és tékozló Rómával – amelynek már felsejlik a hanyatlása – szemben áll a másik Róma, amely salátát és tojást, olajbogyót, és hagymát, mentával és rutával ízesített gödölyehúst tálal étkezésre. Ez a Róma mértékletesen iszik és nem csiklandozza a torkát. A bûvészek kóklerkedésénél többre tartja a békés beszélgetést, a jó barátok vidám együttlétét. Ez a Róma már elõre vetíti a keresztények testvéri lakomáit, ahol a kenyér és a hal az egyetlen fogás.

Hús

A rómaiak nem nagyon finnyáskodtak a húsfélék kiválogatásánál: az édes vagy pikáns mártások legtöbbször úgyis eltorzították a hús igazi ízét. Sültek alapja a marha, a borjú, a disznó, a vaddisznó, a szamár, a juh, a szarvas, a pele, a nyúl, a meztelen csiga, a tyúk, a kacsa, a liba, a páva, a gólya, a papagáj és mindenféle elejtett vad húsa volt.

Hal

Igen népszerû étel volt a hal, a tavi és a tengeri egyaránt. Több száz elkészítési módját ismerték. Nagyra becsülték a keszeget, a triglát, az orádát, a makárt, az umbrahalat, a tengeri fogast, a murénát, a tonhalat, a lepényhalat és az angolnát. A rómaiak szenvedélyesen szerették a halféléket (megmutatkozik ennek hatása a sok mártásfajtában is). Haltenyészeteket is létesítettek. Gyakran szerepelt mint elsõ és utolsó fogás a tengeri halegyveleg vagy valami kagylóféle.

Zöldség-gyümölcs

Lencse, bab, zöldborsó, sárgaborsó, saláta, káposzta, articsóka, sárgarépa, fehérrépa, hagyma, tök, spárga, uborka, gomba, illatos füvek – mályva, menta – és cékla termett. Az olajbogyó nem hiányzott sem a gazdagok, sem a szegények asztaláról. A legkedveltebb gyümölcsök az alma, a körte, a cseresznye, a szilva, a dió, a mandula, a gesztenye, a szõlõ és az õszibarack. Armeniából érkezett a kajszibarack (leginkább mártást készítettek belõle), Afrikából pedig a datolya.

Ital

Nem volt túl nagy a választék. Tejet ittak (elsõsorban kecsketejet) és bort. A sûrû, tisztítatlan bort csak ritkán itták tisztán, legtöbbször hideg vagy langyos vízzel keverték, mézzel édesítették, sós tengervízzel elegyítették, már ahogy az évszak és a vendég ízlése éppen megkívánta.
Főzés, sütés, táplálkozás kapcsán a receptmix magazin hasznos receptekkel, főzési praktikákkal segíti a finomabbnál finomabb és egészséges reggeli, ebéd, vacsora elkészítését. Főzni jó, enni még jobb, együtt tapasztaltabbá válni a legeslegjobb!