Az emberi táplálkozásban igen fontos szerepet töltenek be a gabonafélék, kalóriaszükségletünk jelentõs részét a kenyérgabonák és a rizs fedezi. Tehát a gabonamag összetételének legkisebb módosítása is elõbb-utóbb népbetegségek alapjait rakja le - állítja Tóth Gábor, .táplálkozástudományi szakember. A legelterjedtebb gabonaféle a búza, de az utóbbi idõben a rozs, a zab, az árpa és a köles reneszánszát éli.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
A reformtáplálkozás élharcosai szerint utóbbiak egészségesebbek és táplálóbbak is, ráadásul csak megfeledkeztünk róluk, hiszen a "régi korok embereinek" mindennapi táplálékul szolgáltak. Értékes fehérje és vitamintartalmuk, magas szénhidrát és alacsony zsírtartalmuk elõsegíti a gyermek növekedését és a felnõtt szervezet regenerációját. Élénkítik a szervezetet, növelik az ellenállóképességet és a szellemi erõnlétet, rosttartalmuk folytán pedig segítik a bélmûködést. A búza növekedésserkentõ, az árpa nyugtató hatású.
A rozs erõsíti az izmokat, növeli a kitartást, a zab emellett antidepressziós és koleszterincsökkentõ hatással is bír. A köles kiemelkedik magas nyomelem-és vitamintartalmával, a benne található kovasav védi a bõrt, a hajat és a körmöket. A kukorica magas A és E vitamintartalmával tûnik ki, a barnarizs pedig az agymûködésre és idegrendszerre jótékony hatású. A hajdina vérnyomáscsökkentõ és vérkeringés javító.
A vegetáriánusok számára jó hír, hogy hüvelyesekkel együtt fogyasztva aminosav-összetételük teljes értékûvé tehetõ - tehát nem kell fehérjeszûkösségtõl tartaniuk.