Azokban az országokban, ahol a lakosság nagymértékben fogyaszt gyümölcsöt és zöldséget, csökken a szív-érrendszeri megbetegedések és a krónikus betegségek kockázata
Magyarországon és a fejlett nyugati országokban a vezetõ halálokot a szív és érrendszeri megbetegedések, valamint a daganatos betegségek adják.
Korábbi nagy epidemiológiai tanulmányok bizonyították azt, hogy azon országokban, ahol a lakosság nagymértékben fogyaszt gyümölcsöt és zöldséget, csökken a szív-érrendszeri megbetegedések és a krónikus betegségek kockázata.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Így például csökken a magas vérnyomás, az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség. Negatív összefüggést tudtak kimutatni a gyümölcs és zöldségfogyasztás, valamint a szív-érrendszeri betegség és az agyvérzés kialakulása között. A zöldség és gyümölcs pontos biológiai hatása még napjainkban sem ismert, de a hatásuk többszörös lehet. A gyümölcsökben és zöldségekben számos tápanyag és növényi rostok találhatók, ezen kívül ásványi sók, folsav, melyek hozzájárulhatnak a szív-érrendszeri betegség csökkenéséhez. Azon gyümölcsöknek és zöldségeknek, melyeknek cukortartalma alacsony, kicsi az energiatartalmuk és így a teltségérzés fokozásával jelentõs mértékben csökkentik az étvágyat és az elhízás kockázatát. A daganatos betegségek kialakulásában jelentõs szerepe van a táplálkozási, genetikai és a környezeti tényezõknek. A diétás tényezõk a fizikai aktivitás kb. 1/3-ban felelõsek a daganatos betegségek kialakulásáért. Korábbi tanulmányok metaanalízisét elvégezve kimutatták azt, hogy mely diétás tényezõk növelik bizonyos daganatok kialakulását és ennek ismeretében a specifikus diétás tanácsadással csökkenteni lehet a daganatok rizikóját. Korábbi prospektív tanulmányok azt igazolták, hogy a rendszeres fizikai aktivitás és a minimális súlygyarapodás csökkenti a vastagbél és emlõdaganat gyakoriságát. Más tanulmányok arra hívták fel a figyelmet, hogy a zöldségek és gyümölcsök, valamint a teljes õrlésû gabona fogyasztása csökkenti ezen daganatok rizikóját. Szekunder prevenciós vizsgálatok arra mutattak rá, hogy a mediterrán diéta csökkenti mind a kardiovaszkuláris betegségek és a daganatos betegségek kockázatát. Az elõbb említett bizonyítékok alapján a népbetegségnek számító szív-érrendszeri és daganatos betegségek megelõzése céljából olyan diéta javasolt, mely nagy mennyiségben tartalmaz zöldséget, gyümölcsöt, teljes õrlésû gabonaféléket, hüvelyes-, csonthéjas növényeket, magvakat, illetve alacsony zsírtartalmú tejtermékeket. Franco és mtsai 2006-ban a British Medical Journal-ban megjelent cikkükben a szív-érrendszeri veszélyeztetettség több, mint 75%-os csökkenésével számolnak akkor, ha naponta az úgynevezett "polymeal" étrendet fogyasztanánk, ami napi 150 mg vörösbort, heti 4x114 g halat, naponta 100 g fekete csokoládét, napi 400 g zöldséget vagy gyümölcsöt, napi 2.7 g foghagymát, napi 68 g mandulát tartalmazna. A fentiek is bizonyítják, hogy a számunkra mindennapinak és egyszerûnek tûnõ étkezés nem is olyan egyszerû, hiszen az nagyban meghatározhatja sorsunkat, életkilátásunkat. Ezért a korábban bizonyított diétás szokások bevezetésével jelentõs mértékben javíthatjuk a lakosság egészségi állapotát.
Dr. Paragh György