2024.03.29. - Auguszta

Rákot okoz, vagy daganatellenes csodaszer a szója?

Rákot okoz, vagy daganatellenes csodaszer a szója?
Évtizedekkel korábban föltételezték, hogy a szója rendszeres fogyasztása csökkenti az emlõrák kockázatát, hiszen Ázsiában, ahol a nõk már kislány koruktól rendszeresen esznek szójaételeket, ritkább ez a rosszindulatú daganat. Az utóbbi években viszont megfigyelték, hogy a szója természetes összetevõi az ösztrogén hormonhoz hasonlítanak, amely éppen hogy fokozhatja az emlõrák kialakulásának esélyét.

Az Amerikai Rákkutató Intézet minapi közleménye igyekszik kiegyenlített módon állást foglalni ebben a kérdésben.
bohócdoktor szja 1% felajánlás

Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06

A szójaevés világszerte elterjedt. Ázsiában alapvetõ élelmiszer és naponta fogyasztják, de az Egyesült Államokban, vagy Európa országaiban is megjelentek a különbözõ kínai vagy japán éttermek és velük a szójafehérjére alapozott fogások. A szójatej is népszerû lett, sokak reggelijéhez hozzátartozik. Létezik ízesített és természetes változatban, zsírszegényen és vitaminokkal gazdagítva.

Külön érdemes említeni a tofut. A távol-keleti étkezõhelyeken tömörebb változatait grillezik és különbözõ módokon sütik, a lágy tofu pedig pudingra emlékeztetõ formában kerül asztalra. Eredetileg kínai étel és onnan terjedt a többi környezõ országba. A szójatejbõl készülõ ételnek nincs sok íze, ezért eleve gazdagon fûszerezték és fehérjetartalma miatt alapvetõ táplálék minden életkorban.

Régóta ismert, hogy a szója összetevõi között különbözõ izoflavonok vannak, ilyen a genistein, ami élettani hatásában az ösztrogén hormonokhoz hasonlít. Az emlõrákkal kapcsolatos, kedvezõtlen összefüggés ebbõl ered, mert a tudományos vizsgálatok már évekkel elõbb jelezték, hogy az ösztrogének, a nõi nemi hormonok hatására bizonyos emlõdaganat sejtek növekedni kezdenek.

Az eredeti statisztikai megfigyelések az ellenkezõjére utaltak. Az ázsiai asszonyok között az emlõrák ritkábban fordul elõ, mint a kaukázusi fajhoz tartozó nõk között. Az Egyesült Államokba bevándorló ázsiai közösségekben ez a védõ hatás már nem figyelhetõ meg, csak akkor, ha megõrzik eredeti életvitelüket és a szakemberek szerint ebben az étkezés játszik alapvetõ szerepet.

A daganatképzõdés elleni védelem akkor érvényesül, ha a szójaevés már gyermekkorban része a táplálkozásnak. Néhány éve egy vizsgálatban elemezték csaknem kétezer ázsiai-amerikai nõ kórtörténetét. A csoport felét emlõrák miatt kezelték, a többieknek semmiféle betegsége nem volt. 58 százalékkal volt kisebb azoknak az emlõrák kockázata, akik 5-11 éves korukban rendszeresen fogyasztottak szóját tartalmazó kosztot, fõleg tofut, mint azoké, akik gyermekkorban alig ettek szóját.

A kedvezõ adatok az ázsiai országokon kívül is sokfelé tették népszerûvé a szójafélék fogyasztását. Tovább fokozta ezt az is, hogy különbözõ megfigyelések alapján az étel- és gyógyszer engedélyezéssel foglalkozó amerikai hivatal, az FDA is ajánlotta a szójafehérjét az állati eredetû fehérjék fogyasztása helyett, a "rossz" koleszterin vérszintjének csökkentésére. A tanácsban az is szerepelt, hogy a szójafehérjében valamennyi, szükséges aminosav, megfelelõ mennyiségben megtalálható.

Megfelelõen ellenõrzött új vizsgálatok tanúsága szerint azonban a szója evése nem csökkenti az érelmeszesedés kifejlõdése szempontjából veszélyes koleszterin vérszintjét. Ausztrál kutatók nemrég igazolták, hogy még a mind több szója elfogyasztása sem csökkenti értékelhetõen a "rossz" koleszterint. Kiderült, hogy a szója ilyen irányú hatása akkor kedvezõ, ha a vizsgálati alanyok egyébként is kevés állati zsírt, sok növényi rostot, gyümölcsöt esznek, vagyis igen egészségesen táplálkoznak.

William Helferich, a táplálkozástudomány amerikai professzora egy évtizede foglalkozik a szójában található izoflavonokkal, különösen a genistein hormon hatásával. Ez a növényi ösztrogén befolyásolja a sejtekben lévõ érzékelõket, receptorokat, így az emlõdaganatban lévõ sejtekét is.

A kutatók azt találták, hogy a növényi eredetû hormonok is attól függõen érvényesülnek a szervezetben, milyen életkorban fejthetik ki hatásukat. Serdülõkorban a genistein elõsegíti az emlõmirigy sejtjeinek kifejlõdését, de ezek nem hajlamosak rosszindulatú elfajulásra. Ha viszont akkor jelennek meg, amikor hormonra érzékeny daganatsejtek is vannak ott, a rosszindulatú elfajulás valószínûsége fokozódik.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a szójafehérjéket tartalmazó táplálék-kiegészítõk elárasztották a világot. Ez hatalmas üzletté vált: az Egyesült Államokban a szójaalapú ételek és táplálék-kiegészítõk forgalma már öt évvel ezelõtt elérte a 3,9 milliárd dollárt. Tekintve, hogy azokra az idõsödõ hölgyekre, akik hormonra érzékeny emlõdaganatra hajlamosak, a szójakivonatot tartalmazó táplálék kiegészítõk kifejezetten veszélyesek, az ilyen készítmények fogyasztása számukra nem ajánlott. A hormonhatás miatt ezek a növényi eredetû anyagok az emlõrákos hölgyek kezelésére használt gyógyszerek eredményességét is rontják.
Főzés, sütés, táplálkozás kapcsán a receptmix magazin hasznos receptekkel, főzési praktikákkal segíti a finomabbnál finomabb és egészséges reggeli, ebéd, vacsora elkészítését. Főzni jó, enni még jobb, együtt tapasztaltabbá válni a legeslegjobb!