A világ biopiacának forgalma tavaly lépte át elsõ ízben a 40 milliárd amerikai dolláros küszöböt. Folyamatos a növekedés a biotermékek gyártásában, éllovas az Egyesült Államok és Németország.
Az ágazat legrangosabb nemzetközi bemutatkozását 2009 februárjára tervezik, amikor két tucatnyi magyar cég is szerepel majd Nürnbergben, a BioFach kiállításon.
A legnagyobb ökológiailag mûvelt földterület Ausztráliában található, ezután Kína, Argentína és az Egyesült Államok következik.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
A nürnbergi vásáron 2009 február 19. és 22. között 2900 kiállító vesz részt, ebbõl 25 körüli lesz a magyar cég. Lehetne több is, de a részvétel nem olcsó. Az eseményt beharangozó sajtótájékoztatót általában minden évben más országban tartják. Szlovéniának, mint helyszínnek a kiválasztását idén az is indokolta, hogy a kétmillió lakost számláló ország mintegy 5 százalékos biomûvelésû mezõgazdasági termõterülettel rendelkezik és saját bio-védjegyet tudhat magáénak. Egyes üzletláncaiban több száz, sõt több ezerre tehetõ a biotermékek száma.
A csehek bioélelmiszer-fogyasztása a következõ három esztendõben 70 százalékkal is nõhet és az elõrejelzések szerint 2010-ben elérheti a 260 millió eurót. A piac Lengyelországban és Magyarországon is szüntelenül bõvül. Lengyelország esetében a szakértõk 2006 és 2010 között a piac kétszeresére bõvülését várják. Ekkora forgalomnövekedésre nem számítanak Magyarországon a szakértõk, mivel a bioélelmiszer drágább, mint a hagyományos (és ennek a tendenciának nem kedvez a gazdasági válság sem). Ugyanakkor a heti ökopiacok egyre népszerûbbek.
- Dánia lesz az Év Vendégországa a februári kiállításon, ahol egy év alatt - tavaly - 33 százalékkal nõtt a biotermékek forgalma, és ezzel egy lakosra vetítve az élre törtek az északi ország lakói a fogyasztásban - tájékoztatta szerkesztõségünket Némethy Márta, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara vásárképviseletének vezetõje.
Egyre kedveltebbek a bioborok a hegy levének kedvelõi körében. Ugyanakkor ezen a téren különösen nagy a szigorúság. A világ egyik legrangosabb és legszebb fekvésû borgazdasága, a medanai (Szlovénia) Movia termelésének 80 százalékát külföldön értékesíti. A borászat vezetõje szerkesztõségünknek elmondta, hogy bár készítenek bioborokat, a palackok még nem viselhetik hivatalosan e jelzõt, mert három év kell ahhoz, hogy hivatalosan is elnyerje a produktum is ezt a nevet - a földnek, a mûvelési módnak, a technológiának ugyanis teljesen át kell alakulnia.
A bioborok és a biokozmetikumok ma már jelentõs részét teszik ki az organikus áruk forgalmának. A fair trade, azaz a becsületes kereskedelembõl származó termékek szintén külön pavilont kapnak a jövõ februári, nürnbergi kiállításon.
A bioélelmiszerek, köztük a bioborok, valamint a kozmetikumok magyarországi forgalmáról még az ellenõrzést-tanúsítást végzõ Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. sem rendelkezik pontos forgalmi, piaci adatokkal. Roszik Péter, a Kft. vezetõje munkatársunknak elmondta, hogy az összes biotermék felét áruházakban vásárolják a magyarok, a bioboltokban és egyéb kisebb üzletekben a negyedét, házaktól, termelõktõl és az ökopiacokon a fennmaradó részt.
A magyar biogazdálkodásnak hozzávetõlegesen kétezer szereplõje van, háromnegyedük a mezõgazdasági termelõ, köztük állattartó, növénytermesztõ, kertész, méhész, növénygyûjtõ. A többi feldolgozó és kereskedõ, és tíznél kevesebb az importõr a cég nyilvántartása szerint.
Egyetlen nemzetközi kiállításon - az említett Biofach-on - vesznek részt "intézményesen" a biogazdák, az Agrár Marketing Centrum (AMC) támogatásával. Ezen kívül egy-két biotermelõ, fõleg élelmiszergyártó szerepel más vásárokon. Amint Roszik Péter hangsúlyozta, nagyon alacsonynak tartja ezt a jelenlétet.