Egy új termékcsoport csapdái
Vegyem? Ne vegyem? Egyem? Gyakori kérdések, melyeket feltesznek magukban a vásárlók, mielõtt leemelnének a polcról egy étrend-kiegészítõt.
Az új termékcsoport hódít ugyan a piacon, és növekvõ népszerûségnek örvend, de egyre nagyobb viharokat is kavar, még a szakemberek körében is.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
- Egyáltalán kell a szervezetünknek bármilyen étrend-kiegészítõ? - kérdeztük dr. Martos Évát, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) fõigazgató fõorvosát.
- Megfelelõ táplálkozás esetén nincs rá szükség, noha bizonyos esetekben lehet létjogosultsága. Például, ha valaki ételallergiában szenved, vagy betegség után lábadozik, esetleg idõskori gyengeség esetén, a szervezet egyensúlyi helyzetének helyreállítása céljából - kaptuk a választ a fõigazgató fõorvostól.
- Hihetünk a reklámok szerint már-már csodatévõ hatásukban?
- Az étrend-kiegészítõk élelmiszerek, tehát nem gyógyszerek, nem különleges hatással bíró anyagok. Semmi értelme csodát várni az alkalmazásuktól! Még csak nem is újak, hiszen már két évtizede léteznek. Újnak csupán mai, sokféle megjelenési formájuk miatt tartják ezeket. Kezdetben ugyanis csak a pezsgõtabletták voltak ismertek, ma pedig a tablettától a kapszulákig, cseppekig, folyadékokig mindenféle formában kaphatók. Ezekben különféle aktív komponensek, hatóanyagok, adalékanyagok találhatók. Kezdetben elsõsorban vitaminok és ásványi anyagok voltak bennük, késõbb megjelentek a telítetlen omega-3 zsírsavakat tartalmazó halolajok, a lecitin, a probiotikumok, és növényi komponensek is. A bennük lévõ adalékanyagok a megfelelõ felszívódást, és kedvezõbb íz- és illathatást szolgálják.
Csak akkor egészítik ki a hagyományos étrendet, ha koncentrált formában tartalmaznak tápanyagokat, vitaminokat és ásványi anyagokat, valamint élettanilag aktív anyagokat. De használatukkor azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a táplálékkal is bejutnak a szervezetbe a felsorolt anyagokból, valamint azt, hogy egyre több élelmiszer kerül forgalomba dúsított formában, úgynevezett funkcionális élelmiszerként.
- Hogyan ellenõrzik az étrend-kiegészítõk "megfelelõségét"?
- Korábban az OÉTI jogköréhez tartozott az engedélyezés, de Magyarország uniós csatlakozása után - igazodva az áruk szabad áramlásának elvéhez - ez a fajta elõzetes kontroll megszûnt. Most a forgalmazónak legkésõbb a termék forgalomba hozatala napján be kell jelentenie, hogy mit kíván piacra vinni, de csak regisztrálás céljából. Sajnos a termékre kerülõ regisztrációs szám gyakran megtéveszti a fogyasztókat, és azt hiszik, hogy engedélyezési számról van szó. A termékek forgalma egyébként hihetetlenül gyors, naponta átlagosan 5 új étrend-kiegészítõ jelenik meg a piacon. Az EU csatlakozás, azaz 2004 májusa óta 2950 terméket jelentettek be intézetünknél! Ráadásul míg korábban az étrend-kiegészítõk napi adagjában a vitaminok és ásványi anyagok mennyisége nem haladhatta meg a napi bevitel 100 százalékát, az új szabályok már nagyobb vitamin-, és ásványi anyag mennyiséget is megengednek. Az étrend-kiegészítõk ellenõrizetlen szedése így káros is lehet, a bennük lévõ anyagok megbonthatják a szervezet meglévõ vitamin-egyensúlyát. Ez sokkal nagyobb figyelmet indokol mind a hatóságok, mind pedig a fogyasztók részérõl.
Az OÉTI több módon törekszik a fogyasztók felvilágosítására. Regisztrációs rendszerük nyilvános, az interneten megtekinthetõ. Kiadványt szerkesztenek, amit minél több közösségi helyre igyekeznek eljuttatni információs céllal, elõadásokat tartanak, és ügyfélszolgálati irodát is mûködtetnek. A forgalmazóknak lehetõségük van arra, hogy az OÉTI által szakvéleményeztessék piacra kerülõ készítményeiket, ez azért hasznos, mert egyféle védjegyet, tehát biztonságot jelent a vevõ számára.
- Készítettünk egy úgynevezett negatív listát is, melyben azt jelöljük meg, hogy mi nem szerepelhet az étrend-kiegészítõkben. Itt olyan összetevõkrõl van szó, amelyek például gyógyszer alapanyagnak számítanak. Nem szabad betegségmegelõzõ, vagy betegség kezelõ hatásukra hivatkozni a csomagoláson. Ez csak akkor tehetõ meg, ha az Európai Unió a megfelelõ tudományos bizonyítékok alapján a gyártó, vagy forgalmazó kérését jóváhagyja - tudatta Martos Éva.
- Akkor, végsõ soron mit tanácsol a bõség zavarában nehezen eligazodó, gyanútlan fogyasztóknak?
- Azt, hogy legyenek körültekintõek! Mindig figyelmesen olvassák el a terméken lévõ címkét, melyrõl megismerhetik az összetevõket, a minõségmegõrzés idõpontját, az adalékanyagokat, a napi ajánlott mennyiséget. Ne a gyakran túlzó reklámoknak higgyenek, ne is a szomszédasszony "bevált" tapasztalatainak, inkább beszéljék meg kezelõorvosukkal, ha valamilyen étrend-kiegészítõt kívánnak szedni. A hosszú távon fogyasztott, napi rendszerességgel használt, azonos hatóanyagú étrend-kiegészítõket kerüljék, és mindig ügyeljenek a túladagolás veszélyeire! Ne vásároljanak soha bizonytalan eredetû, esetleg interneten megrendelt étrend-kiegészítõt - tanácsolja az igazgató fõorvos, aki végül még megjegyezte: - Nem csak nálunk okoznak gondot ezek a sokféle formában és nagy tömegben megjelent termékek, melyek egyre inkább elárasztják a piacot, és fogyasztásuk szinte divat trenddé válik, hanem az EU többi országában is. Ezért várható, hogy rövid idõn belül születik majd valamiféle közös álláspont ebben a témában. A csodaszerekkel ámítókkal szemben abban bízzanak, hogy a normális étrend, az egészséges étkezés során bevitt vitaminok, ásványi anyagok és egyéb biológiai összetevõk elegendõek a szervezet számára.