2024.03.28. - Gedeon, Johanna

Az egészségvédõ élelmiszereké a jövõ

Az egészségvédõ élelmiszereké a jövõ
Az élelmiszert gyártó és forgalmazó cégek a természetes élelmiszereket gyakran különféle adalékanyagokkal feldúsítva hozzák forgalomba. Ezek egy részétõl joggal tart a fogyasztó, hiszen a kódjelek olykor az egészséget veszélyeztetõ szerekre utalhatnak. Ám vannak élelmiszereinkhez adott hasznos anyagok, étrend kiegészítõk is, amelyek fogyasztásával betegségek elõzhetõk meg.

A közfogyasztásra szánt élelmiszerek egyre jelentõsebb csoportját alkotják az egészségvédõ, betegségek kockázatát csökkentõ élelmiszerek.
bohócdoktor szja 1% felajánlás

Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06

Ez örvendetes tény, hiszen a magyarországi halálozási statisztikákban élen állnak a helytelen táplálkozással is összefüggõ betegségek és következményeik. Fõként a szív - és érrendszeri betegségek, a rosszindulatú daganatok, a csontritkulás kialakulása köthetõ bizonyos mértékig a helytelen táplálkozáshoz.

Az egészségvédõ élelmiszereket a feldolgozás során vitaminokkal, ásványi anyagokkal, antioxidánsokkal, és egyéb hasznos kiegészítõkkel dúsítják, mivel ezeknek csak egy részét nyerhetjük természetes forrásokból, szintetikusan elõállított anyagokkal kell pótolni. E termékek rendszeres fogyasztásával kisebb lesz a már említett betegségek kockázata. Az élelmiszerekbe "bedolgozott" termékek étrend kiegészítõk, az élelmiszer összetevõinek tekinthetõk.

- Milyen étrend kiegészítõkrõl lehet szó? - kérdeztük Biacs Pétertõl, a Budapesti Corvinus Egyetem professzorától, a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület (MÉTE) elnökétõl.

- Sokfélérõl. A szív- és érrendszeri betegségek megelõzésére a zsiradékban és konyhasóban szegény, rostanyagokban gazdag élelmiszereket ajánlják. A daganatos betegségek megelõzése érdekében célszerû a vitaminokban, antioxidánsokban gazdag élelmiszer fogyasztása. A csontritkulás veszélye a kalcium tartalmú ételekkel csökkenthetõ.

Természetesen a biológiailag aktív anyagok étrendünk kiegészítõjeként alkalmazásánál célszerû táplálkozástudósokkal, orvosokkal is konzultálni, az egyénre szabott napi fogyasztás mennyiségének meghatározására, mert a túlzott fogyasztás ugyancsak kockázati tényezõvé válhat, akárcsak a hiány - magyarázza Biacs Péter.

- Divatos kifejezéssel élve, ezeket nevezik funkcionális élelmiszereknek?

- Az ilyen szóhasználat valóban divatos, de ez nem hivatalos. Mondhatnám, csupán virtuális, mert ilyen élelmiszer nem létezik, és a fogyasztóknak 70 százaléka nem is tudja, mit jelölünk ezen a néven. Azért nem hivatalos, mert még nincs megfelelõ jogi szabályozás ezekre az élelmiszerekre, és ebbõl következõen az OÉTI - Országos Élelmezéstudományi Intézet - kötelezõ regisztrációja sem történhetett meg.

A funkcionális élelmiszerek divatja Japánból indult el, már vagy másfél évtizede, és világszerte terjed. Egy innovációs program keretében az Európai Unió is támogatja az új, egészséges élelmiszerek kifejlesztésére irányuló tevékenységeket. Nálunk is vannak próbálkozások, fõként a kis- és középvállalatok részérõl.

Az élelmiszer innovációt Biacs Péter is a jövõbeli piaci siker alapjának tartja. Nem véletlen, hogy a választékbõvítés már megkezdõdött az élelmiszeripari cégek részérõl. Elõírás azonban, hogy a fogyasztó tájékoztatására minden esetben fel kell tüntetni, ha több rostanyag, probiotikum kerül valamilyen élelmiszerbe. Van már kenyér keményítõs jóddal dúsítva, és üdítõ multivitaminnal, keksz aminosavakkal. Ezeket a kezdeményezéseket az orvosok, a klinikai diagnosztika tudatában támogatják.

- Az egészségtudatos vásárlók egyre inkább keresik azokat a termékeket, melyeknek rendszeres fogyasztása prevenciós, megelõzõ hatású bizonyos betegségek tekintetében. Hangsúlyozom, nem gyógyhatásról, csak kockázatcsökkentésrõl van szó, tehát az orvos által rendelt gyógyszereket nem fogják pótolni a funkcionális élelmiszerek! - figyelmeztet Biacs professzor, s hozzáteszi: - Attól sem kell tartani, hogy megfizethetetlenek lesznek, hiszen a piaci verseny diktálja az árakat, és ha most vásárol valaki táplálék kiegészítõket, azt is jól megfizeti. A cél azonban az, hogy minél szélesebb réteg hozzájuthasson ezekhez a valóban bevizsgált, megbízható, egészségvédõ élelmiszerekhez.

- Már csak egy kérdés van: mikor?

- Az EU-tagállamoknak 2010-ig kell a jogi szabályozást megalkotni. Mellette saját kiegészítõ rendelkezést is készíthet minden tagállam, harmóniában az EU követelményekkel.
Főzés, sütés, táplálkozás kapcsán a receptmix magazin hasznos receptekkel, főzési praktikákkal segíti a finomabbnál finomabb és egészséges reggeli, ebéd, vacsora elkészítését. Főzni jó, enni még jobb, együtt tapasztaltabbá válni a legeslegjobb!