A vízfogyasztás fontosságára felhívó országos kampányt indított az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület és a Magyar Ergonómiai Társaság.
Igyunk Juditra! - ez a mottója a kampánynak, amely arra utal, hogy Judit napja nyár derekára esik, amikor a különösen oda kell figyelni a megfelelõ folyadékfogyasztásra. A két szervezet számos vállalathoz juttatta el hírlevelét, amelyben felhívta a figyelmet a kérdés fontosságára. - Forró nyári napokon akkor is fokozott a folyadékigény, ha valaki nem érez szomjúságot - írják a tájékoztatóban.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Ha nem kap elég folyadékot a szervezet, akkor azt jelzi. A kiszáradásra legfogékonyabb sejtek közé tartoznak az agysejtek, ezért a kiszáradás egyik fõ jele a tudatzavar, amely kómáig is fokozódhat. A verejtékkel só is távozik a szervezetbõl, emiatt nem tud a szükséges mennyiségû víz a vérbe jutni, így a vérnyomás csökken, ami szédülést okoz. A víz- és sóveszteség a vérnyomás olyan mértékû csökkenését idézheti elõ, amely ájuláshoz, súlyos esetben pedig agy-, a vese- és a máj károsodásához vezethet.
A kiszáradás megfelelõ mennyiségû és minõségû folyadékfogyasztással megelõzhetõ. Ennek jogszabályi hátterét rendelet szabályozza, amelynek alapján igény szerint, de legalább félóránként kell védõitalt biztosítani a munkavállalók részére zárttéri és szabadtéri munkahelyeken is meleg idõben. Védõitalként a jogszabály 14-16 fokos hõmérsékletû ivóvizet javasol, azonban más, alkoholmentes italt is adhat a munkáltató. Különösen ügyelni kell - például tûzõ napon történõ munkavégzés esetén - a sugárzó hõnek is kitett munkavállalók folyadékveszteségének pótlására - áll a közleményben.
A folyadékegyensúly akkor õrizhetõ meg, ha a bevitt vízmennyiség megegyezik az elvesztett víz mennyiségével. Egészséges vesemûködés és átlagos környezeti hõmérséklet esetén ez napi 1,5-2 liter folyadék elfogyasztását jelenti, ami kánikulában akár kétszeresére növekedhet.