Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
A kutatócsoport 18 egészséges, a vizsgálat kezdetekor még vékony egyetemi hallgatót kért meg rá, hogy a vizsgálat érdekében tudatosan "hízlalják fel" magukat: a cél az volt, hogy a felmérés egyhónapos ideje alatt 5-15%-os testsúlynövekedést érjenek el, melynek érdekében naponta legalább kétszer valamelyik gyorsétteremben étkeztek és emellett nem végeztek semmilyen, napi rendszerességû testmozgást.
A gyorséttermi menü a vizsgálati alanyok esetében fõleg hamburgerbõl és más olyan ételekbõl állt, amelyek nagy mennyiségben tartalmaztak állati eredetû telített zsírokat.
Ahogyan várható volt, az alanyok súlya növekedett (átlagosan 6,35 kilogrammal), derekuk átmérõje szintén nõtt (átlagosan 6,6 centiméterrel), zsírszöveteik mennyisége pedig 3,7%-kal emelkedett. Mivel a vizsgálat fõ célja a máj mûködésének vizsgálata volt, a kutatók a felmérés ideje alatt vérmintákat is vettek a résztvevõktõl, amelyben meghatározták a különféle májenzimek mennyiségét: a mérések azt mutatták, hogy az alanin-amilotranszferáz (ALT) nevû enzim szintje már az elsõ héten is lényeges emelkedést mutatott, amit az orvosok a máj károsodására utaló egyik jelzésként tartanak számon - olvasható a WebMD híroldalán. Hozzá kell tenni, hogy a többi enzimteszt eredménye alapján egyértelmû volt, hogy a vizsgálati alanyok többségénél ennyi idõ alatt még nem alakult ki zsírmáj.
A vizsgálatból nem derült ki, hogy melyik életmódbeli tényezõ a károsabb: a mozgásszegény életvitel vagy az egészségtelen táplálkozás. Az a következtetés azonban levonható az eredményekbõl, hogy ha egy betegnél a normálisnál magasabb az alanin-amilotranszferáz szintje, akkor az okok feltárása során az orvosnak nemcsak az alkoholfogyasztási szokásokról, hanem az általános étkezési szokásairól is érdemes megkérdeznie betegét.