Vízkereszttõl - január 6-tól - egészen a negyvennapos böjt kezdetéig tart a a farsangi, báli szezon. A magyar farsang hagyományos tésztája a fánk, ismerkedjünk meg a történetével, receptjével. A legenda szerint a fánk története Bécsben kezdõdõtt. Amikor egy Krapfen nevû pék meghalt, a felesége vette át a pékmûhely vezetését. A pékség híres volt finom kenyerérõl, a város végébõl is elzarándokoltak az emberek, hogy megvegyék. Egyik nap a kenyér nem készült el idejében. 
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Mivel elvétette a célzást, nem találta el kiszemelt áldozatát, így a tészta a kályhán lévõ lábasba pottyant, ebben a lábasban pedig zsír forrdogált. A tészta a zsírban pár perc alatt aranysárgára sült, így a véletlennek köszönhetõen megszületett az elsõ fánk. A bécsiek azóta is Krapfennak hívják.
Egy másik forrás szerint a fánk francia eredetû édesség. XVI. Lajos hitvese, Marie Antoinette királyné egy farsangi bál alkalmával megszökött a Tuileriákban rendezett álarcosbálról, és álöltözetében elvegyült a tömegben, amely a karneváli éjszakán az utcákon kavargott. Az esti sétálás közben megéhezett a királyné, így egy mézeskalácsos mestertõl vásárolt egy fánkot, amit az nagy kosárból árult. A fánk rendkívül ízlett neki, ezért az õt kísérõ lovagnak meg kellett vásárolnia az egész kosár fánkot.
A karnevál elmúltával pedig a fánksütõt is berendeltette a palotába. A mézeskalácsos elmesélte a fánk receptjét és elkészítési módját a királyné cukrászának. A cukrász finomította és egy kicsit módosította a receptet, és ettõl kezdve a királyi lakomák kedvelt finomságává vált a fánk. Mivel az emberek hamar megkedvelték a finom, laktató, olcsó tésztafélét, ezért a mai napig fogyasztják. A legtöbb országban sütnek különféle fánkokat; a receptek a helyi szokásoknak és alapanyagoknak megfelelõen módosultak.
Fánk receptjeinket elolvashatja a Sütik/Desszertek menüpont alatt!
Origo