Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
A másik csapda, hogy tudnunk kell, melyik alapanyag lehet valóban friss. Persze nem csupán azokra az alapanyagokra kell koncentrálni, amelyeknek Magyarországon éppen szezonja van. Ma már szinte korlátlan a beszerzési lehetõség, elsõsorban Európából. Friss zöldséget, földön termõ gyümölcsöket egész télen találni Dél-Európa üvegházaiban. Orientációul azt érdemes figyelni, mi kapható a piacokon.
Ma már sok igényes szakács szinte naponta jár a piacra, friss áruért, vagy olyan stabil kereskedõi kapcsolatrendszert alakított ki, amelyik helybe szállítja a termékeket. Sokan maguk nevelik nyáron a különbözõ fûszernövényeket, hogy azok is valóban frissen kerüljenek az ételbe. Nyáron a bazsalikom, a kakukkfû, a majoránna illata az étterem körül - biztató jel a valódi frissességre.
Ám ne essünk túlzásokba sem. Nem csupán a frissensültek lehetnek frissek. Az étlapon "készételként" szereplõ fogások jó része éppen azért készül el még ebéd- és vacsoraidõ elõtt, mert az ízeknek össze kell érniük.
Az igényes étteremben azonban a köretek jó részét is frissen készítik, tehát ha a készételre is várni kell - az is jó jel. Ma már egyébként nem divat a fogások készítési mód szerinti megkülönböztetése az étlapon, így orientációul igazán az szolgálhat, mennyit kell várni a fogásra.
Ha tele van az étterem, akkor természetes, hogy várni kell. Ha nincs tele, s mégis várni kell, illetve aperitifet, hideg elõételt, levest ajánlgat pincérünk - akkor reménykedhetünk: valóban frisset kapunk, frissen készítve.