Téli idõszakban tapasztalhatjuk, hogy ösztönösen más jellegû ételek fogyasztására vágyunk. Az is igaz, hogy a hideg hónapok alatt jó néhányan állapítják meg a ruháikról, hogy mintha egy kicsit szûkebbek lennének, mint azelõtt. Kevesebbet is mozgunk. Valóban változnak-e az élettani igények a téli hónapokban? Az energiaszükséglet egy adott személy energiaigényét jelenti, adott környezeti körülmények között. Ebbõl már kitûnik, hogy a szükséglet mindenki számára... 
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Általában azt lehet mondani, hogy megfelelõ öltözködés esetén a hideg környezet mindössze 3-5 százalékkal növeli az energiaszükségletet. Ezt az idõszakos fázás, borzongás, mozgást nehezítõ vastagabb ruházat, jeges-havas útviszonyok miatti nehezebb járás idézi elõ. Érthetõ hát, ha ilyenkor energiadúsabb, "töményebb" ételek fogyasztására kerül sor.
De ha csak errõl lenne szó, akkor sokan nem szednének föl pár kilót. A jelentõsebb mértékû súlyfelesleg kialakulásának hátterében egyértelmûen az energiaegyensúly felborulása áll. Az egyensúly azért borulhat fel, mert egyrészt többet eszünk, mint amennyivel többet igényel a szervezet, fõleg olyan ételek gyakoribb szereplése esetén, amelyek zsírban dúsabbak, és/vagy esetleg gyakrabban nassolunk, fogyasztunk édességet, csokoládét, valamint jellemzõen kevesebbet mozgunk, inkább behúzódunk, több idõt töltünk tévézéssel, olvasgatással, benti tevékenységgel, mint nyáron. Mit tegyünk, mit együnk, hogy télen is ugyanolyan egészségesek és derûsek legyünk?
Kásák, tészták, hüvelyesek
A helyes egyensúlyt ebbõl következõen úgy tudjuk fenntartani, ha a jellegzetesen téli, laktatóbb ételfélékben is megtartjuk a mértéket, és közülük olyanokat fogyasztunk inkább, amelyek nem zsiradékban, hanem összetett szénhidrátokban, rostokban gazdagabbak. Csak ízelítõül itt említhetõek egyrészt a különbözõ fajtájú gabonából (zab-, árpa-, búza-, rozspehely, liszt, kukoricadara, hajdina, köles, rizs) számos variációban elkészíthetõ ételek. Készíthetünk belõlük (párolva, vízben vagy tejben fõzve) kásaféléket zöldségekkel, sajttal, túróval, olajos magvakkal, kevés növényi eredetû zsiradékkal, vagy édesen mézzel, mákkal-dióval, aszalt gyümölcsökkel, készíthetünk felfújtakat, pudingokat, sült tésztákat, valamint müzliféléket szintén olajos magvakkal, aszalt gyümölcsökkel kiegészítve.
A különféle fõtt-sült tésztaételek szintén jól beilleszthetõek az étrendbe, ha ügyelünk a készítéskor felhasznált zsiradék mennyiségére és arra, hogy valamilyen zöldségféle is társuljon hozzá az étel alkotórészeként (például zöldséges-sonkás pizza, gombás milánói makaróni) vagy saláta formájában.
Másrészt laktatóak és kiváló tápértékkel rendelkeznek a száraz hüvelyesek (száraz bab, lencse, száraz borsó, szójakészítmények, csicseriborsó) is, amelyek fogyasztása minden évszakban egyaránt kívánatos, de télen valamivel jellemzõbb. Rengeteg módon felhasználhatóak, készíthetünk belõlük levest, fõzeléket, pástétomokat, salátát, és szerepelhetnek húst helyettesítõ feltétként is.
Hazipatika.com