2024.03.28. - Gedeon, Johanna

Fagylalttörténet

Fagylalttörténet
Noha szeretünk azzal hivalkodni, hogy mindent, ami az európai kultúrában megemlítésre méltó, a görögöktõl fogva ismerünk, a fagylalttal kapcsolatban fejet kell hajtanunk a kínaiak elõtt. Ha ugyanis igaz, amit a gasztronómia kutatói állítanak, akkor a kínaiaknak köszönhetjük a fagylaltot. Sõt, ötezer évvel ezelõtti adatok beszélnek arról, hogy tej, víz, jég és ízesítõ adalékanyagok hozzáadásával valami olyasmit készítettek, amit ma már fagylaltnak nevezhetnénk. A gyártásának titka jutott el az ókori Egyiptomba...
bohócdoktor szja 1% felajánlás

Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06

... ahol egy technológiai mozzanattal bõvítették a gyártást, ugyanis egy lyukas tetejû cserépedény felett legyezõket lengettek, vagyis a hûtést, alapkérdését oldották meg. Innen a perzsák vitték tovább a hideg édesség hírét a Földközi- tenger mellékére, végül a régi Rómába.

A görögök persze azért belekerülnek a képbe, ugyanis a római kultúra hátterében mindig a görögség áll. Simonidus, a ma már csak errõl ismert költõ az Olimposz- hegy (még egyszer a régi görögök, a fiatalabbak kedvéért: ez volt a görög istenek lakhelye!) havát szolgálta fel lakomáján, kelyhekbe töltve. Egy még kisebb tehetségû költõ, Néró császár, pedig sajátos keveréket állíttatott elõ, melyben hó, rózsavíz, méz, gyümölcs és famézga (mint, mondjuk, kötõanyag) adta a korai fagylaltcsemegét.

Róma hanyatlása egy birodalom pusztulását jelentette, de a finomságok receptjei nem vesztek el nyomtalanul. Amikor a középkorban ismét megerõsödtek a mai Itáliai kis királyságai és hercegségei, ismét lett élvezõje a hideg finomságoknak.

Magyar földre is olasz közvetítéssel került el a fagylalt: Mátyás király felesége, Aragóniai Beatrix, a nápolyi király lánya gazdag udvartartást hozott magával, s ebbe belefértek az írók, festõk, szobrászok, tudós tanárok mellett az udvari sütõ- és cukrászmesterek is. Korabeli krónikák ugyan nem õrizték meg a királyi lakomák fogásait, de követi levelekbõl és kortársak beszámolóiból tudjuk, hogy volt miért megnyalni mind a tíz ujját a Mátyás udvarába látogatónak.

Százötven éves uralmuk idején a törökök másfajta ételeket és italokat tettek általánossá, így aztán a fagylalt csak az 1700- as évek elején bukkan fel ismét, ámbár akkor is csak a fõúri ételek között.

Akkor sem ezen a néven említették, és mivel olasz eredetû nevén gelato (fagyasztott) vagy német átvétellel Eis (jég) néven ismerték, ezért megnevezésében is meglehetõs bizonytalanság volt sokáig.

A XVIII. Század harmadik harmadában meginduló nyelvújítás során erre is kerestek magyaros megfelelõt, 1775-ben egy Báróczi Sándor nevû testõr-író alkotta meg a "fagylalt" szót, amely sokáig csak lappangó kifejezés maradt, csaknem hetven évig.
Körülbelül ebben az idõben születhetett az ismeretlen szerzõtõl származó sárospataki kéziratos szakácskönyv, amely az édességek között fölemlíti a fagyos édességet, amelyet hóval vagy sózott jéggel hûtenek le, s ugyancsak a század közepérõl való egy másik gyûjtemény, melyben Apor Péter ró leánya, Erdély gubernátorának felesége írja le receptjei között tízegynéhány fagylalt elkészítését. De hogy valami ismertebb irodalmi gyöngyszemet is fölemlegessünk:

Gvadányi Józsefnek a peleskei nótárius budai utazásáról szóló csúfondáros-csípõs (mondjuk így:) verses kalandregényében így ír 1788-ban: "Elmentem, s megálltam / a híd túlsó végén, / Ahol egy szép sátor / állott a bal felén, / Ebben sok sétáló / mulatgatott kedvén, / / Egyik limonádét, / másik fagyost kérvén." Vagyis dívott az utcai fagylaltozás, a városon átfújó poros szélben. Mert Pest és Buda poros, reménytelenül poros...
Szintén az ezerhétszázas években élt Splényi Béla, akinek emlékiratai megõrizték e vendéglátóhelyek leírását. Amikor hídról beszél, ne felejtsük el, hogy még jócskán a Lánchíd megépítése elõtt vagyunk, tehát a fölemlített híd az a hajók sorából összeállított ideiglenes pontonhíd volt, mely valamivel a mai Erzsébet híd fölött, hozzávetõleg a mai Marriott szálló és a Várkert kioszk között kötötte össze a két partot, az Ördögárok beömlésétõl északra. "A hídnak úgy a budai, mint a pesti oldalán két-két, hosszúkás, lapos fedelû házikó volt, amelyek egyikében, mind a két parton, a katonai õrség. A pesti másik házikóban Vogler vendéglõs sajtot és egyéb hideg étkeket és bort vagy liqeurt árult." Szóval itt lehetett fagyost kóstolni.

A kor újságcikkei gyakran emlegetik némi vágyakozással, mily kevesek engedhetik meg maguknak a fagylaltot. Splényi Béla meg is említi, hogy apja, ha jobb vendéglõbe küldte, az ebéd árát odaadta, de a hideg csemegét az ifjú saját zsebbõl fizetette ki.
Főzés, sütés, táplálkozás kapcsán a receptmix magazin hasznos receptekkel, főzési praktikákkal segíti a finomabbnál finomabb és egészséges reggeli, ebéd, vacsora elkészítését. Főzni jó, enni még jobb, együtt tapasztaltabbá válni a legeslegjobb!