Az elvileg egyenételeket kínáló nemzetközi gyorséttermeink is zsírosabbak - a magyar konyha mellett - a többinél. Legalábbis ezt állapította meg az a dán kutatás, amely szerint akár 40 százalékkal zsírosabb lehet a nálunk kínált csirkeszárny, mint ugyanazon cég terméke más országban. Mint az egy nemzetközi vizsgálatból kiderült, a hagyományosan zsíros magyar konyha mellett a világon mindenütt elvileg egyenételeket kínáló gyorséttermeink is egészségtelenebbek a nemzetközi átlagnál. 
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
A gyorséttermek legnépszerûbb termékeit, sült krumpliját és sültcsirke-szárnyát, pattogatott kukoricákat, valamint elõre csomagolt aprósüteményeket vizsgáltak, és országonként jelentõs eltéréseket találtak a cégek ugyanazon termékének minõségében. A megvizsgált gyorsételeknek nemcsak a zsírtartalmuk volt magas, de a bennük található transzzsírsavak aránya átlagosan például a Dániában engedélyezett érték tizenhétszerese volt.
A nemzetközi felmérés szerint Kelet-Európa - benne Magyarország, Bulgária, Csehország, Lengyelország - különösen rossz eredményt produkált: az itt vásárolt KFC sültcsirke- szárny és sült krumpli teljes zsírtartalomhoz viszonyítva 29-34 százaléknyi transzzsírsavat tartalmazott. A Magyarországon mért pontos érték 32% volt. Eközben Oroszországban, Spanyolországban, Indiában és Skóciában a legegészségesebbek a gyorséttermek: a termék teljes zsírtartalmának nem több mint 2 százaléka transzzsírsav.
A McDonald's termékeinek vizsgálata hasonló eltéréseket mutatott, igaz, itt Ománban volt a legmagasabb, Magyarországon aránylag jobb a helyzet. Bár arról az étkezést kutató szakemberek régóta vitáznak, hogy a gyorséttermi étkezés önmagában mennyiben felelõs az elhízásért és egyéb betegségekért, általában mégis igaz: a gyorsételekben általában sok a kalória, ráadásul nagyok is az adagok.
Gyakorlatilag azt állítja a vizsgálat - miután 35 országban 74 adagnyi KFC és McDonald's sült krumplit és sültcsirke- szárnyat vizsgáltak meg -, hogy csak a gyorséttermek neve azonos, a választéka világszerte más és más. Azaz a vásárló gyakorlatilag nem tudhatja, hogy amit eszik, mennyire veszélyes az egészségére. A Nemzetközi Elhízástudományi Társaság elnöke - a kutatás egyik résztvevõje - prof. Arne Astrup a gyorsétkezést egyszerûen egy szerencsejátéknak nevezte.
Origo.hu