Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Az asztalfõ megállapításánál két rendszert vehetünk figyelembe: a franciát vagy kontinentálist és az angolt. A francia ültetési rendnek megfelelõen az asztalfõ az asztal szélesebbik részének középsõ helye, amely a helyiség bejárati ajtajával szemben helyezkedik el. A másik típusnál az asztalfõ az asztal rövidebbik oldalán található szintén szemben az ajtóval.
Mindkét esetben az asztalfõt elfoglaló háttal ül a falnak, és arccal az ajtó felé néz. Ez a szokás régi hagyományokkal rendelkezik, és biztonsági okokkal magyarázható: a királyokkal, politikusokkal, hadvezérekkel elõfordult, hogy életükkel fizettek azért, mert hátukat védtelenül hagyták. Ezért ültek inkább szemben a bejárattal, hogy ne érhesse õket vacsora közben meglepetés.
Az asztalfõ általában a házigazdát illeti, aki az étkezést szervezte, és a vendégeket hívta. Ha házaspárról van szó, mindketten az asztalfõn üljenek, és mindig a hölgy üljön háttal a falnak. A házigazdán kívül az asztalfõt elfoglalhatja a díszvendég, egy magasabb rangú személy, a legidõsebb családtag vagy, akinek a tiszteletére rendezik a vacsorát.
A férfiakat és a nõket felváltva kell ültetni, vegyesen. Különösen tanácsos nem egymás mellé ültetni férjet és feleséget, a testvéreket, a nagyon közeli rokonokat, vagy a munkatársakat. Ennek az a célja, hogy minél élénkebb, változatosabb legyen a társalgás az étkezés során. Ugyanebbõl az okból ne is ültessük õket egymással szemben, például a férjet a feleséggel. A legjobb az átlós megoldás.
Ügyeljünk arra, hogy lehetõleg ne a hölgyeket ültessük az asztal végére, férfiak zárják a sort. Épp ezért, ideális esetben, a meghívottak listáján szerepeljen kicsit több férfi, mint nõ.