A mezei sóska szinte mindenhol megtalálható. Már kora tavasztól a konyhaasztalokra kerülhet, és ez azért is örvendetes, mert immunerõsítõ tulajdonságának köszönhetõen a hosszú téli hónapok után valósággal felpezsdítheti szervezetünket. A mezei sóska föld feletti részét fogyasztjuk, de a föld alatti részeit is hasznosítják gyógyászati célokra. Jellegzetes savanyú ízét az oxálsav tartalmának köszönheti. Márciustól egészen késõ õszig (tenyészidõ) gyûjthetõ, de a legízletesebb a virágzás elõtti (március-április) idõszakban. A mezei sóska a juhsóskával könnyen összetéveszthetõ, de ez utóbbi ugyan úgy felhasználható emberi fogyasztásra. 
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Magas gyümölcssav-tartalmának köszönhetõen frissítõ, élénkítõ hatású. Van, ahol fûszernövényként tartják számon.
A mezei sóskának ismert vizelethajtó, nyálkaoldó tulajdonsága, továbbá növeli a szervezet fertõzésekkel szembeni védekezõ-képességét, így kiváló immunerõsítõ tulajdonságú. A népi gyógyászatban vértisztító szerként alkalmazzák.
A sóska savanykás ízének étvágygerjesztõ hatása van. A friss, gyenge sóskát egyébként a gyerekek is kedvelik. Salátának, levesnek és fõzeléknek kiváló. A feldarabolt sóskalevél a savanykás ízû levesnek kellemes pikáns ízt kölcsönöz.
Sok háztartásban a mezei sóskát spenóttal készítik el, és sóval, paprikával, tejföllel ízesítik.
Ha gyakran, illetve ha nagy mennyiségben fogyasztják, akkor az oxálsav- és a káliumbioxalát-tartalma kedvezõtlenül hathat a szervezetre, ezért mértékletes fogyasztása ajánlott. A feldolgozott növény mélyhûtõben kiválóan eláll.