2024.03.29. - Auguszta

Ha nyár vége, akkor szöllõszüret!

Ha nyár vége, akkor szöllõszüret!
A szeptember végétõl novemberig tartó idõszak legfontosabb gazdasági, s egyben társadalmi eseménye a szüret. A parasztgazdaságokban, a szõlõkben végzett más társadalmi munkákkal szemben ez társas cselekmény volt, ezért is kapcsolódott hozzá a nap végén ünneplés, táncos mulatság. Még ma is olyan eseménynek számít, amelyen rokonok, barátok, családtagok összejönnek, s a közös munka mellett szórakoznak. A szüret korábban az úgynevezett csíziós (vagy jeles napokhoz) kötõdött.
bohócdoktor szja 1% felajánlás

Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06

Egyes vidékeken a 18-19.században határozott idõpontot adott meg rá a városi, vagy községi tanács, vagy a hegyközségi elöljáróság. Az idõpont meghatározása azért volt fontos, mert a földesúri járandóságot, a bordézsmát így egyszerre tudták beszedni.

A különbözõ szõlõtermõ vidékeken ezek az idõpontok változtak, figyelembe véve az idõjárási viszonyokat és a különbözõ szõlõfajták érési idejét. Az Alföldön a szüretkezdõ nap általában Mihály napja, szeptember 29-dike volt. Erdélyben és a Dunántúl nagyobb részén Terézia napján (október 15.), Erdélyben Gál napkor (október 16.), Borsod megyében Lukács napján (október 18.), Kõszeg vidékén Orsolya napkor (október 21.), Tokaj-Hegyalján pedig Simon-Juda napjáig (október 28.) kezdték meg a szüretet.

Régen...

"A szüret a XVI. és XVII. században igazi sátoros ünnep volt, melyre még a hadviselõ vitézek is hazasiettek. Városaink statutumai szerint szüret idején még a törvénykezés is szünetelt. A vidámság és a jókedv ütött tanyát ilyenkor a szõlõkoszorúzta hegyeken és szõlõskertekben. Hogy imitt-amott verekedés és egyéb efféle csetepaté is folyt, mondanunk sem kell. Az ilyesmi természetes következménye a huzamosabb borivásnak. A régi szüreti rendszabások szerint az ilyen verekedõ s káromkodó atyafiakat menten lekapcsolták s furatossal jól megverték. Akik nagyobb vétket követtek el, azokra nagyobb büntetés is járt." - írja Takács Sándor.

A munka

A szüret általában zajkeltéssel indult, pisztolydurrogtatással, vagy riogatással. Ezt követõen indulhatott a munka. A szedõk (lányok, asszonyok) görbe késsel, kacorral (szõlõmetszõ kés), vagy metszõollóval vágták le a fürt nyelét. Gyûjtõedénybe tették a fürtöket. Ez vidékenként változott. Lehetett vödör, kézi puttony, sajtár, szedõkosár stb. Amikor az edény megtelt, a szedõ kiáltott a puttonyosnak, aki a hátára vette - a régen fa, ma már inkább alumínium - edényt, puttonyt, begyûjtötte a szõlõt, s vitte a présházhoz. Préselés elõtt összezúzták a szemeket, régen taposva, manapság darálóval. Ezután kezdõdhetett a borkészítés.

Szokások

A szürethez, mint általában minden betakarító tevékenységhez, termékenységrítus (olyan szokás-cselekedet, amely elõsegíti a több termést) is tartozik. Göcsejben élt például az a szokás, hogy amikor befejezték a szedést, akkor lemetszették a szõlõvesszõket, s mindegyik tõke tövére egy-egy szõlõszemet tettek, hogy következõ évben jó legyen a termés. A szõlõtermesztéssel kapcsolatos szokások nagy része azonban nem konkrétan a szürethez, sokkal inkább a szõlõ gondozásához kapcsolódott.

Az ünnep régen

Szüretkor megélénkült a szõlõhegy. A munkavégzés alatt is jellemzõ volt - közösségi munka lévén - a tréfálkozás, az éneklés, a hangoskodás. Utána azonban valódi ünneppé alakult a nap. A szüretelõk a végzésnapon a hegyrõl levonulva szüreti koszorút vittek a vállukon. Ez a koszorú fém, vagy favázra aggatott szõlõfürtökbõl állt, amelyet búzával, vagy szalagokkal, esetleg borosüveggel díszítettek. A feudalizmus idején a menet ilyenkor a földesúr házához vonult köszönteni. Itt a dolgozók verses rigmusokat mondtak, melyekben szót ejtettek a gazda fukarságáról, vagy jószívûségérõl is. A földesúr ezután megvendégelte munkásait, s este általában táncos mulatságot is tartott.

A szüreti felvonulás

A szüret befejezését nem csak a feudális idõkben ünnepelték meg. Szüreti felvonulás és bál sok városban még ma is van. A szerepköröket (bíró, bíróné, csõszlányok, csõszlegények, kisbíró, táncmesterek) ma is beöltözött szereplõk alakítják. A menet fontos szereplõje volt a múlt században a borkirály, vagy bálkirály. Õ, illetve a családja volt felelõs az esti mulatság rendezéséért. A menet érdekessége az úgynevezett baksus figurája, ami egy botra, vagy hordóra ültetett, piros ruhás férfibábu volt. Alakja Bacchusszal, a görög mitológia boristenével ( másik nevén Dionüszosz) hozható kapcsolatba. A szüreti menet jellegzetes figurái a tolvaj és a csõsz, akik veszekedésükkel szórakoztatják a közönséget, de rajtuk kívül olyan beöltözött szereplõk is jelen voltak, amilyen alakoskodók (jelmezbe bújt, szerepet játszó figura) általában a farsangi felvonulásokon szerepelnek. Ilyenek például a török, a szerecsen, a vándorárus, az úrfi, a cigány, a medvetáncoltató stb. figurája.
Főzés, sütés, táplálkozás kapcsán a receptmix magazin hasznos receptekkel, főzési praktikákkal segíti a finomabbnál finomabb és egészséges reggeli, ebéd, vacsora elkészítését. Főzni jó, enni még jobb, együtt tapasztaltabbá válni a legeslegjobb!